Jól számolom hogy a határon túli magyarok nélkül se 2014-ben, se 2018-ban nem lett volna a Fidesznek alkotmányozó többsége (2/3), csak sima többség?

A 2. kommentbenleírtam, hogy nem jól gondolod. Teljesen világosan és egyértelműen megjelent nyilvánosan, nem tudom, mit kell variálni. Nehezen megy a szövegértés?

Jah, az itt hisztériázó ellenzéki balf..sz meg higgadjon le. Értem én, hogy nehéz túllendülni a pofáraesésen, de muszáj.😂😂

#9, respect... én az 5 vagyok és messze nem értek ennyire hozz, igaz nem is nagyon érdekel. De abban akkor nem tévedtem nagyot, hogy alapvetően az egyéni körzetekben dőlt el a a dolog.

Úgy volna szép, ha mindenki ilyen felkészülten írna és nem csak anyázna, a +véleményére"támaszkodva.

# 21 [2018-04-15 14:44] kommenthez.

Nem nagyjából, hanem pontosan le tudom írni, hogyan számoltam. Sőt, már le is írtam: a törvényi előírás szerint.

A 19-es válaszomban megírtam, hogy a 2011. évi CCIII. törvény 8. alcíme („A választás eredményének a megállapítása”) alatt a 14. § - 16. § leírja, hogyan kell kiszámítani a pártlistás mandátumokat. Két helyet is linkeltem, ahol a törvény hatályos teljes szövege elolvasható.

Aszerint számoltam.

Nem mellesleg ott van az az oldal, amit te linkeltél # 21-es kommentedben.

Baloldalon, lépésekbe szedve (1. - 5. lépés) követhető a törvény szerinti eljárás.

Az országos listás szavazatok tartalmazzák a levélszavazatokat is. A töredékszavazatokkal együtt, az itt szóba jöhető összes szavazatot kiszámították pártonként, pártszövetségenként.

Az 5. lépésnél ott a táblázat.

Oszlopok címeként odaírták a listás szavazatok alapján parlamentbe jutó pártok, pártszövetségek neveit, a listák bejelentésekor kapott sorszám szerint. Ennek a sorrendnek nincs semmi jelentősége; bármelyik, bárhol szerepelne, ugyanolyan sorrendben és ugyanannyi mandátumot kapnának.

Az 1. sorba (Szavazat/1) mindegyik alá odaírták, hogy az 1. lépésbeli táblázat alapján hány szavazatukat kell figyelembe venni (listás + töredék).

A 2. sorban (Szavazat/2), a törvény szerint, és a matematikai értelmezés szerint is, minden oszlopban az 1. sorban szereplő teljes szavazatszám 1/2-e szerepel.

A 3. sorban (Szavazat/3), a törvény szerint, és a matematikai értelmezés szerint is, minden oszlopban az 1. sorban szereplő teljes szavazatszám 1/3-a szerepel.

És így tovább, egészen a Szavazat/93-ig.

Például az első oszlopban szereplő DK 598854 szavazatának a 1/5 része 119770,80; a második oszlopban szereplő MSZP-PÁRBESZÉD 1137512 szavazatának 1/9-ed része 126390,22.

Ezután annyit kell tenni, hogy az 1. sortól a 93. sorig, bármelyik oszlopban levő számokból ki kell keresni a legnagyobbat (1. mandátumot az kapja, akinek az oszlopában van).

Aztán ki kell keresni a következő legnagyobb számot (a 2. mandátumot az kapja, akinek az oszlopában van).

Aztán ki kell keresni a következő legnagyobb számot (a 3. mandátumot az kapja, akinek az oszlopában van).

És így tovább.

2014-ben nem volt kedvezményes mandátummal bejutó nemzetiségi képviselő, akkor a 93. legnagyobb számig kellett osztani a mandátumokat.

Idén lett egy nemzetiségi képviselő, így csak a 92. legnagyobb számig oszthatók a mandátumok, a táblázat számai alapján. (199 – 106 -1 = 92 hely osztható az egyéni körzetek győztesei és kisebbségi képviselő által elfoglalt helyeken túl.)

A táblázatban sötétebb háttérrel jelölték azokat a mezőket, amelyekben a 92 legnagyobb szám van. Hogy melyik pártnak meddig terjed; annyi mandátumot szerzett.

Namármost. Az nem nagy valami, hogyha Excel táblázattal valaki elvégzi ezt a számítást. Még makrót sem kell írni. Nem nagy ügy egy SOR() függvényes oszlopot készíteni (egy mezőbe beírni, aztán egérrel lehúzással ki lehet tölteni az oszlopot, 2-3 másodperc alatt akár 1000 körüli sorig is).

A táblázat oszlopainak első sorába beírhatók a pártnevek, alájuk a szavazatszámok.

Egybe be lehet írni egy rövid képletet, hogy a szavazatszámot a sorában levő sorszámos oszlop számával ossza (1, 2, 3 stb); ez egérrel szintén szét és lehúzható, másodpercek alatt ott van a táblázat, ami a linken van, csak akár ezer, vagy többezer sorig is.

A kicsit gyakorlottabbak mátrix képletekkel végeztethetik el a válogatást. De, gyakorlat nélkül is; a különböző oszlopokban levőket egymás alá kell gyűjteni (ilyenkor nem szerencsés a feleslegesen sok sor), a számok mellett, másik oszlopban legyenek ott a pártnevek, és a két oszlop kijelölése után Adatok → Sorba rendezés, a számok oszlopa szerint csökkenő sorrendben.

DARABTELI függvénnyel egykettőre adódik, hogy például az 1:92 sortartományban például hány LMP van.

Mivel a Nemzeti Választási Iroda megadta a hazai és levél listás szavazatok adatait is, nem nehéz a # 21-es kommentben linkelt 1. lépéses táblázatba csak a hazai listás szavazatokat beírni és azzal számolni + a töredékszavazatokkal.

[link]

(Lehet, hogy a link nem sokáig lesz jó, mert kezdik megjeleníteni a meghalt valasztas.hu oldalt. Egyelőre az április 8-i adatokat még nem tették oda.)

De, hogy ne kelljen folyton átírogatnom a számokat, minden párthoz, pártszövetséghez külön beírtam a hazai listás szavazatok számát, a levélszavazatok számát és a töredékszavazatok számát. Egy 1-számjegyű kóddal bármit választhatok: bármelyikkel külön számoljon, bármelyik kettővel együtt számoljon, vagy mindhárommal számoljon.

Az is megadható, hogy hány képviselői helyig számoljon.

Ezt már 2014-ben megcsináltam.