Miért ilyen beletörődöm hozzáállásúak manapsága az értelmiséginek mondható fiatalok?

A minap, meg korábban is beszélgettem néhány barátnőmmel a választásokról, hiába próbáljuk kikerülni a témákt, valahogy mindig belefutunk, mert nem azonos állásponton vagyunk. Ők a mostani rendszert támogatják, azon az alapon, hogy nem mondhatjuk el, hogy rosszul élünk, és nem értik az örök károgókat, mert hiába érveltem az oktatás és egészségügy helyzetével, csak annyit hangoztatnak, hogy mert a tanárok bérét is emelték, nem egyet tudnak aki 250 körül keres, és hogy ennyiből jól élnek, az eü-ről annyit mondanak, hogy van Svájci ismerős aki inkább hazajön, mert egyrészt ott drágább mint itthon és ugyanannyit kell várni. Hangoztatják azt is, hogy mennyire jó ez a migráció ellenesség, mert Németországban is van ismerősük, aki szerint az az ország élhetetlen a migránsok miatt. Szóba került a 22 éves Luca levele, akivel elvileg együtt kellene érezniük, ehelyett, ha valaki valamit el akart érni az életben, akkor plusz munkákkal elérte, és hogy ennyi idősen nem egyből az álmot kell kergetni, hanem meg kell érte dolgozni sb. Erre mit tudnátok mondani?