Az, hogy a fiatalok menekülnének az országból és utálnak itt élni, az nem a kormány szégyene?

"De iskolázatlanul külföldön is csak mosogatni lehet, persze jobb pénzért, mint itthon. "

Te ezt komolyan gondolod, hogy nyugaton akinek nincs diplomája az mosogat? Hát ennyi tányér a világon nem lenne. Németországban 30% a diplomások aránya, a többi a konyhában van ezek szerint.

Na viccet félretéve, az igaz, hogy bizonyos szakmai tudással bizonyos cégeknél jól lehet keresni Magyarországon, illetve Budapesten. Relatíve jól, mert ha Németországban elmondod valakinek, hogy 1000 euró bruttót kapsz az IBM-nél, akkor infarktust kap az illető. De az is igaz, hogy Budapest élhetetlen a fiatalok többségének mert a lakbérek és a fizetések nem éppen ideálisan aránylanak egymáshoz. Ezt a tényt nem kéne elfelejteni, és nem is kéne legyinteni rá, hogy miért nem tanultak jobban. Ha mindenki az IBM-nél lenne szoftverfejlesztő, akkor te se kapnál 300 ezret havonta, és nem mellesleg senki nem tudná kiadni a reggeli papírpoharas kávédat.

Ami amúgy ironikus még, hogy a megélhetési költségek miatt élhetetlen Budapestről tömegével költöznek a magyarok a az ugyanilyen problémákkal küszködő Londonba, Párizsba, Münchenbe, Amszterdamba. Az ilyeneket én sem értem, amikor annyi kevésbé felkapott város van nyugaton, ahol sokkal jobban lehet élni. Persze ha valakit egy munkalehetőség Londonba visz az oké, de ilyen esetben a cég ad is annyit, hogy nem probléma a londoni élet. Pincérnek, szakácsnak, pizzafutárnak sokkal jobban megéri más helyeket keresni.

Nyilván nem szó szerint értem a mosogatást, hanem hogy lélekölő, robotmunkát végezni mennek ki nagyon sokan. Biztos naiv vagyok meg idealista, neadjisten' liberális zsidó (akurv..nyámat, amúgy radikális jobbikos voltam/vagyok), de én hiszek abban, hogy a munka örömöt kéne, hogy okozzon, különben kiégsz, belefásulsz, stb. Értem, és tudom, hogy az emberek 80%-a kényszerből dolgozik ott ahol dolgozik, de pont erről beszélek, hogy Pesten, ha iskolázott vagy, akkor vannak lehetőségek erre. Külföldön nagyon kevés sikersztoriról lehet hallani, pedig sok ismerősöm van kint már sajnos. Persze, azt is hallom, hogy jobban megbecsülnek kint. Hát hogy a fenébe ne, megcsinálod azt a munkát minimálbérért, amit amúgy a német meg az angol dupla annyiért sem csinálna meg, fele olyan jól sem. :) De élet ez, kérdem én?! Szóval szerintem Budapest továbbra is élhető, innen nem éri meg kimenni. Persze kivételek mindig vannak, munkanélküliség itt is van, devizás bedőlt hitelek szintén, de most egy átlagot vontam.

Amit mondasz az reális, hogy nem keres MINDENKI 300-at. De nincs is mindenkinek használható végzettsége. De egy jó mérnöki diplomával, vagy műszaki menedzserként kinyílik a világ. De legalábbis Budapest. Én csak azt mondom, hogy aki külföldön "jó" az itthon is jó és akkor már nincs akkora diffi, főleg ha a bérek reál értékét nézzük. A lakhatás még így is nagyságrendekkel olcsóbb itthon.

Hogy kinek mi a lélekölő az egyéntől függ. Van aki imád pincérkedni, buszt/villamost vezetni, taxizni, futárkodni, fodrászkodni, stb. Attól, hogy egy munka nem igényel felsőfokú végzettséget még okozhat örömet valakinek, és ugyanúgy megérdemli, hogy megfelelő bért kapjon érte.

Ezt, hogy "kevés sikersztorit hallani", nem igazán tudom hova tenni. Mert én például semmilyen sztorit nem hallok. És egyáltalán mi számít sikersztorinak? Ha valaki kiköltözik és 5 éven belül nincs saját háromszobás kertvárosi háza, és nem CEO egy multinál, akkor az már nem sikersztori? Én három éve élek Németországban, olyan nap nem telik el, hogy ne hallanék magyar szót, és nem tűnnek úgy, hogy boldogtalanok lennének és a sztorijuk bukás lenne. Szerintem a többség azért megtalálja a számítását.

Azt elfogadom, hogy 3-500 ezres fizetéssel nem éri meg kimenni, legalábbis anyagilag. Szerintem ilyen esetekben már teljesen más a motivációja egy kivándorlónak, és egyébként magamat is ebbe a körbe sorolom. Én mesterképzésre jöttem Németországba annó, részben a színvonalasabb oktatás miatt, részben a röghöz kötés miatt, de talán legnagyobb részben a kalandvágy miatt. Szerintem elképesztően nagy előny a mai fiatalságnak az EU tagság, és ki akartam használni amíg egyáltalán van ilyen lehetőség (ki tudja mit hoz a jövő), amíg fiatal vagyok és független. Még csak 26 vagyok, és már nézelődöm, hogy melyik másik országba tudnék átmenni. Aztán később valahol nyilván le kell telepedni (még akár Magyarországon is, bár nem tagadom, a vasárnapi eredmények eléggé lecsökkentették ennek az esélyét), de nagyon jó tapasztalatokat lehet szerezni egy idegen országban élve. Turistaként, egy hétvégi városlátogatás nulla ehhez képest. Sokan vannak hozzám hasonlók amúgy, de persze elfogadom, hogy nem mindenkinek vonzó ez, de én azt mondom, ha már nyitott a világ, akkor ki kell használni.

A lélekölő meló valóban relatív. Értem ezalatt, hogy óvónők kimennek mosogatni, vagy takarítani hotelszobákban, stb.

Az a lélekölő amit kényszerből csinálsz. Nem mondtam egy szóval sem, hogy ne érdemelnék meg a kétkezi munkások, hogy megfelelő bért kapjanak, szó sincs erről.

Sikersztori. Egy darab ismerősöm van aki egy érettségivel kiment egy hotelbe recepciósnak, majd elkezdett egyre komolyabb feladatokat kapni. Manager, kisfőnök lett, majd jó referenciával felvették a Hiltonhoz, most pedig már nem is tudom pontosan, hogy milyen pozícióban van, de járja a világban található Hiltonokat, valamiféle auditor pozícióban van, ha jól tudom. Többet nem tudok. A nagy többség gyűjt egy kis pénzt, azt vagy hazaküldi, vagy amikor hazajönnek 2-3 hétre akkor mind elköltik. Aztán mehet elölről. Szerintem ez nem éri meg azt, hogy feladd mindened ami itthon van.

Világot látni megint egy más tapasztalat, az szintén nem kényszer szülte dolog. Erre egyébként kiváló az erasmus is amíg tanul az ember.