Hol bujkál a két millió fidesz-szavazó?

"Most ugye nem arra gondolsz, hogy a többi párt beengedték volna a "több tízmillió" migránst? :)"

Nem, egyáltalán nem.

#19

Ja igen, azt kifelejtettem, hogy csomó dolog nyilván javult, mivel egy gazdasági válság után értelemszerűen javul nemzetközi szinten a helyzet, nem nagy tudomány ezzel haknizni idehaza.

A kórházakon csak röhögök, csak a környékemen kettő zárt be a fotyisz regnálása alatt, a többi meg igazi lepratelep.

A családalapítás meg úgyis lehetetlenné válik lassan, a fiataloknak még a külön albérlet is elérhetetlen álom lesz lassan, hajukra kenhetik a támogatásaikat.

Az oroszoktól és kínaiaktól felvett hitel, a stadionokra költött másfél ezer milliárd, az új adók, a gusztustalan politika, a sajtószabadság gyalázása csak hab a tortán.

Mindenesetre köszönöm a választ.

"Még csak huszonéves vagyok, de jó fizetést kapok, párom szintén, tavaly tudtunk lakást venni, és lassan rajta vagyunk a gyerek témán is."

Ez komolyan felkeltette az érdeklődésem... Hogy csináljátok? Oké, nálunk a párom szakmunkás, én meg egyházi alkalmazott vagyok, ebből kifolyólag sose fogunk milliókat keresni, ezt el is fogadom, viszont a sógornőmék a párjával mindketten kifejezetten jól keresnek, egyikük családja se él rossz körülmények között, ráadásul vidéken, és reménytelen számukra a saját lakás, inkább a fiú szüleinél alakítják ki maguknak a tetőteret - be van építve, de nincs konyha, nappali és saját bejárat, most fognak nekiállni ezeket pótolni. Tudják, hogy ez nem a legjobb megoldás, de csak ez van, ha nem akarnak albérletet, ami Magyarországon legtöbbször egy élhetetlen árnyéka annak, amit külföldön albérletnek neveznek.

Egy kb korombeli ismerősömnek sincs kilátása se saját házra, illetve hát vannak hárman akiknek mégis, egyiküknél örököltek egy pesti lakást, eladták, és abból vettek vidéken egy házat, másiknak az édesanyja örökölt, és vett a gyerekének egy házat, a harmadiknál meg a szülők beígérték már a fiuknak, hogy pár év múlva úgyse fogják bírni a kerti munkát, majd vesznek egy lakást maguknak, a gyerek meg majd megkapja a házat...

Mindenki más szülőknél lakik (mi is), vagy albérletben de utálja, vagy kiköltözött külföldre.

Mi már csak ezért nekiálltunk lottózni, hogy hátha nyerünk, és akkor lehet házunk. :D

Szóval ebben most semmi gúny, leszólás nincs, de ez most komolyan érdekel, hogy hogy lehet megoldani :D

Hogy csináljuk? Nem sírunk, hanem dolgozunk és félreteszünk. :D

Informatikus pár vagyunk, vidéki átlaghoz képest viszonylag jó fizetést kapunk, de persze nem pesti bér. 4-5 éve dolgozunk, minden forintunkat félretettük, megvettük a lakást hitelre (jobban megéri hitelt felvenni, töredéke az albérletárnak) és mindent mi magunk újítottunk fel rajta, nem hívtunk szakembert.

Általában a fiatalok ott rontják el a dolgot,hogy úgy akarnak sok pénzt, jólétet és kényelmet, hogy közben járnia kéne mindennek, a heti mozinak, a nyaralásnak és az új cuccoknak is. Ez kivetítve így van az országgal is. 40 év kommunizmus után nem lehet elvárni, hogy hipp-hopp minden megoldódjon néhány év alatt. Ahhoz még 40 év kell, hogy rendbe jöjjön. Ezért nem értem, amikor az emberek elégedetlenkednek, hogy 8 év alatt sem lettek nyugati bérek. Persze, hogy nem lettek, a nyugat gazdag, ott nem volt kommunizmus és a háború után kaptak marshall segélyt. Mi nem kaptunk. Teljesen értelmetlen a kettőt összehasonlítani.

Szóval, itthon is lehet élni, megélni, csak akarni kell.