Miért mondják az idősek hogy Kádár idejében sokkal jobb volt?

Mert akkoriban is voltak gondok de nem ekkorák mint most.

Most hol tud egy munkás fiatal pár lakáshoz jutni?

Megmondom én! sehogy. A Kádár idejében sokan tudtak építkezni akinek meg nemvolt elég pénze építkezni annak az állam adott lakást szinte ingyen.

És ez csak egy dolog a mai sok probléma közül.

Sorolhatnám még hosszan a különbségeket de ez az egy is jól szemlélteti a különbséget.

Mert nekik még tényleg sokkal egyszerűbb volt minden. Könnyű életpályájuk volt, mindenkinek biztosított a képességeinek megfelelő munkát az állam, mindenkinek biztosított saját lakást az állam, és viszonylagos jólétben élt minden egyszerű ember is. Az más kérdés, hogy rengeteg hitelt és államadósságot kellett felvenni a hanyatló Nyugattól, hogy mindezt a látszat jólétüket fenntartsák. Most meg ott tartunk, hogy minden második fiatalnak külföldre kell menekülnie a nyomor, a leépült gazdaság és a rossz életkilátások elől.

Más szakállára felvenni hitelt könnyű, visszafizetni más helyett nehéz.

"hogy hatalmas államadósságot és a nyugathoz képest óriási lemaradást"

Jaja, a szokásos duma.

Ne zavarjon, hogy államadósság most is van, csak épp láthatja nincs, plusz ugyan úgy le vagyunk maradva.

Abban az időben már akkor is azoknak volt jó akik építkeztek, amit ugyanúgy megtehetett a melós is, spórolással.

A lakás meg jött magától a születendő gyerekkel egy időben, hisz járt a szocpol, ebben semmi kiváltság nem volt, akkor ugye még a keleti blokk járművei futottak itthon, így az minősült luxusnak és aki megtehette hogy tartson autót motort az jómódúnak számított.

Viszont a mai viszonyokat tekintve, már akkor sem volt jó világ, csak az olcsó dolgok nem kerültek sokba és egy dolgozónak elérhette amit akart, ezért tartják jobbnak azt az időt, de valójában van aki belátja hogy szegénység volt.

60-70 éves korában az ember a tizen- és huszonéves korát sírja vissza. Kettesével szedte a lépcsőket az emeletre igyekezve, a legyet röptében is elkapta, a férfiak csak úgy forgolódtak utána, ha felvette a rövid szoknyáját, járt bálba, szórakozott a kollégákkal, barátokkal - jó világ volt rá. Most meg már egy szatyor gyógyszerrel jön-megy, a régi kollégák, barátok talán már nem is élnek, de mondjuk a lépcsőket még mindig kettesével szedi. Minden második után megáll pihenni egy kicsit.

A családomban több generációt is volt szerencsém látni. Volt, aki a '40-es évek elején volt tizenéves, istenítette azt a korszakot. Pedig nem volt egyszerű az élet úgy, hogy a falu végén dörgött az ágyú, a konyhaajtón meg mikor milyen nemzetiségű géppisztolyos katonák kopogtak be. De imádta, mert akkor volt fiatal. Más az '50-es éveket idézte fel állandóan, mert akkor volt huszonéves és hiába volt a nagy szegénység, fiatalnak lenni akkor is jobb volt, mint öregnek. De olyan is van, aki a '70-es évekről áradozott, más meg a '80-as és '90-es évek fordulóját idézné vissza.

Légy nyugodt: ha ennyi idős leszel, te is a huszonéves korodba fogsz visszavágyni.