Aki nem a legerősebb ellenzéki jelöltre szavaz, a győzteskompenzációs törvény miatt a Fideszre szavaz?

Tisztelt kérdező!

„Nem” a válaszom a kérdésedre, és „nem úgy van az” a válaszom a kérdés alá írt kiegészítésedre..

Milyen győzteskompenzációs törvényre gondolsz? Nem ismerek sem ilyen című, sem ilyen tartalmú hatályos törvényt, és egyéb jogszabályt sem.

Amúgy meg, a gyakorlatban, sok helyen, honnan lehet tudni szavazáskor, hogy ki az ellenzék legesélyesebb jelöltje? A jelöltajánlási időszakban hárman kerestek telefonon, azzal kezdve a bemutatkozást, hogy a körzetünkben ő a legesélyesebb ellenzéki jelölt, szavazzak rá. Legalább kettőjüket biztosan nem fogja igazolni a szavazás.

És, elnézésedet kérem, hogy a továbbiakban nem a kérdésedre válaszolok, bár nem térek el a tárgytól.

Tisztelt # 8 és # 10 válasz írója! Elég érdekesen számolsz.

A FIDESZ-KDNP nem elhappolt szavazatokkal nyert nagyobb arányban, hanem azzal, hogy

• a 106 egyéni választókerületből 96-ban az ő jelöltjeik kapták a legtöbb szavazatot, és

• listájukra kis híján ugyanannyi szavazatot kaptak, mint az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP és a JOBBIK, vagyis szavazatszám alapján az őket követő 6 párt összesen.

*** 1) Egyszerű, szavazatszám arányos számítás:

2014-ben a bekerülési küszöböt elérő pártoknál, pártszövetségeknél, a pártlistákra leadott érvényes, csak belföldön leadott szavatok száma (nehogy valaki a levélszavazatokra hivatkozzon), a következő volt:

összesen 4 717 843 ilyen szavazat volt. Eloszlása:

• FIDESZ-KDNP: 2 142 142 [45,4051%] → 42

• MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP: 1 289 311 [27,3284%] → 25

• JOBBIK: 1 017 550 [21,5681%] → 20

• LMP: 268 840 [5,6984%] → 5

A szavazat darabszám után szögletes zárójelben a részarány szerepel, vagyis hogy az összes ilyen szavazat hány százalékát kapta az adott párt, pártszövetség.

Az utána következő nyíl után pedig az, hogy ennek alapján, egyenes arányosság alapján, a 93-ból hány mandátum illette volna őket. Vagyis, ha valaki a listás szavazatok 21,5681%-át kapta, akkor 93 mandátum 21,5681%-át kapja a számolásom szerint; mivel a 106 egyéni választókerületben nyert mandátumokon túl, a 199 fős parlamentben még 93 szétosztható mandátum maradt.

A fenti egy egyszerű arányosság, a ténylegesen kapott szavazatok alapján.

Ezzel szemben, a „csalós”, „lopós”, „aránytalan”, „a győztesnek = FIDESZ-nek kedvező”, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 16. §-ában meghatározott eljárás szerint:

• a FIDESZ-KDNP 42 mandátum helyett 37-et kapott;

• az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP 25 helyett 28-at;

• a JOBBIK 20 helyett 23-at;

• az LMP kapta a szavazatarányosan számított 5 helyet,

a 93 helyből.

A ténylegesen kapott mandátumok száma látható a Nemzeti Választási Iroda honlapján: [link]

*** 2) Maradékszavazatok figyelembevételével végzett számítás:

Az 1)-es számítás alapján, a FIDESZ-KDNP a szavazataránytól kevesebb képviselői helyet kapott. Aszerint, az egyéni választókerületi szavazatok jó része elveszne.

Ténylegesen, a „nem nyerő” egyéni listás szavazatok jó része hasznosul, méghozzá annál a pártnál, pártszövetségnél, amelyik képviselője kapta.

• ha egy párt, pártszövetség egyéni jelöltje nem nyer a választókerületben, akkor a rá adott összes szavazatot hozzáadják a pártja, pártszövetsége listás szavazataihoz.

• ha egy párt, pártszövetség egyéni jelöltje nyer a választókerületben, akkor a nyeréshez már szükségtelen szavazatokat hozzáadják a pártja, pártszövetsége listás szavazataihoz.

Tehát, ha a győztes jelölt, például, 2014 szavazattal előzi meg a második helyezettet, akkor 2013 szavazat felesleges, hiszen akkor is nyert volna, ha csak eggyel több szavazatot kapott volna. A példabeli 2013 szavazatot hozzáadják a pártja, pártszövetsége listás szavazataihoz.

2014-ben a JOBBIK jelöltjei egyetlen választókerületben sem győztek, így a 106 választókerületben rájuk adott, összesen 1 000 637 szavazatot teljes mértékben hozzáadták a JOBBIK listára kapott szavazataihoz.

Összehasonlításul, a FIDESZ-KDNP-nek 940 881 maradékszavazata volt, amit alapvetően fölényből szerzett, hiszen csak 10 jelöltjük összes szavazata van ebben (akik nem győztek), a többi abból a 96 választókerületi többletből jött össze, amennyivel megelőzték a második helyezetteket. És csak ez a többlet jól megközelíti a JOBBIK egyéni jelöltjeire adott összes szavazatszámot.

A listás és maradékszavazatok megoszlása, és az azzal arányos képviselőszám, a 93-ból:

• FIDESZ-KDNP: 3 205 661 [39,2232%] → 36

• MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP: 2 432 492 [29,7630%] → 28

• JOBBIK: 2 021 113 [24,7295%] → 23

• LMP: 513 605 [6,2843%] → 6

A teljesen szavazatarányos elosztáshoz képest a FIDESZ-KDNP eggyel több, az LMP eggyel kevesebb képviselő helyet kapott a 93-ból. Ez, tulajdonképpen a kerekítési eltérés, hiszen a pontos érték szerint a FIDESZ-KDNP-nek 36,4776 képviselői hely járt volna; csak 0,0224 hiányzik ahhoz, hogy 36,5 legyen, amit már felfelé kéne kerekíteni, 37-re.

A teljesen szavazatarányos elosztáshoz képest ez a nagybetűs, milliós szavazatlopás.