Ha van egy Turánizmus ami a mai turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje, akkor mi a baj a Finnugorizmussal, miért lett túl polarizálva?

Valójában a turanizmus és a finnugrizmus nem zárja ki egymást, ugyanis a nyelvészek körében is „urál-altaji” nyelvekről szokás beszélni.

Mellesleg meg tök mindegy milyen nyelvet beszélünk, mert a nyelv beszélése nem feltétlen jelent egyet a származással, lásd bulgárok esetét, akik török nép, de elszlávosodtak és most szláv nyelvet beszélnek.

Ha pedig nem a nyelvet, hanem genetikát nézzük, akkor meg akkora a szórás és keveredés, hogy abból nem sok derül ki egy népről (nem beszélve az azóta létrejött mutációkról sem).

Viszont ha meg a vallást és hiedelemvilágot nézzük, az sem jó, mert rengeteg volt az időközbeni átalakulás és keveredés más hiedelemvilágokkal. Mellesleg meg szerintem ez legérdekesebb, inkább ezzel kellene foglalkozni, mert például az amerikai indiánok vallása sem áll messze tőlünk, sokkal közelebb állunk az ő vallásukhoz, mint az európai népekéihez. Ami arra vezethető vissza, hogy amikor Közép-Ázsiában egy nép voltunk, akkor egyik része az akkoriaknak északkelet-felé vette az irányt és átkelt a Bering-szoroson...

Egyébként meg a baszk-magyar nyelvrokonságot sem kutatta senki, pedig ennek sokkal több alapja van mint pl a japán-magyarnak.

Ugyanis a Magyar Krónikák említést tesznek arról, hogy Attila a csapatainak egy részét az Ibériai-félszigetre küldte. Később persze tudjuk, hogy nem tértek vissza, hanem ott maradtak.

Az európai nyelvek közül a magyar hasonlít a legjobban a baszkhoz. Ha megnézzük a baszk nyelvet azt látjuk, hogy ugyanúgy agglutináló, mint a magyar, a ragozása is hasonlít a magyaréhoz, pl a -ben ragot ők -en raggal használják.

A baszk néphitben vannak olyan elemek, melyek a magyar néphittel rímelnek, pl náluk is ugyanúgy van busójárás, mely szinte kísértetiesen megegyezik a magyar busójárással.

De ez csak néhány dolog, mely a baszl-magyar nyelvrokonság ajtaját kezdi nyitni.

Őszintén? Nem érdekel.

És nem is értem, hogy valakinek hogy lehet ez a baromság az életcélja.

#6

Pontosan erről beszélek én is.

Hogy valaki hogy tud ennyire belegajdulni, az rejtély előttem.

A modern nyelvész tudósok (nem a tanulatlan laikus önjelölt táltos-tudósok) NEm ismerik el az Uráli és altáji nyelvek rokonságát, sőt az altájit nem létező tévedésen alapuló (azaz kamu) nyelvcsaládnak mondják.

[link]

Altaic

(largely discredited)

Geographic

distribution North, Central, and West Asia, and Eastern Europe

Linguistic classification Formerly proposed as a major language family; now usually considered as a Sprachbund

Subdivisions

Turkic

Mongolic

Tungusic

Koreanic (sometimes included)

Japonic (sometimes included)

Ainu (rarely included)

ISO 639-2 / 5 tut

Glottolog None

{{{mapalt}}}

Turkic languages

Mongolic languages

Tungusic languages

Koreanic languages

(controversial)

Japonic languages

(controversial)

Ainu language

(controversial)

Altaic (/ælˈteɪ.ɪk/) is a proposed language family of central Eurasia and Siberia, now widely seen as discredited.[1][2][3][4]

[link]

Ural–Altaic, Uralo-Altaic or Uraltaic, also known as Turanian[1], is an obsolete[2] language-family proposal uniting the Uralic and the widely discredited[3][4][5][6] Altaic languages.

Originally suggested in the 19th century, the hypothesis remained debated into the mid-20th century, often with disagreements exacerbated by pan-nationalist agendas.[7] It had many proponents in Britain.[8] Since the 1960s, the hypothesis has been widely rejected.[9][10][11][12]

Tehát a nyelvész tudósok szerint nincs nyelvrokonság a türk népekkel.

A populáció genetikusok semmiféle bizonyítékot nem találtak a közép-ázsiai türk népek és a magyarok között. Még a szlávokban is magasabb a mongoloid azaz ázsiai markerek aránya mint a magyarokban.

Ha nincs nyelvrokonság, nincs genetikai rokonság akkor mi a fenén rugóznak a turanisták? (A Turanisták főként általában türk-tudatú neo-kunok a Kunságból)