Miért "büfészakoznak" egyesek, amikor még "büfészakkal" is sokra lehet vinni?
Nagyon sokan büfészakokkal is többre viszik, mint nélküle.
A büfészakos germanisztikások,andragógiások, ha talpraesettek megtudnak csípni jó állásokat, főleg, ha idegennyelvből is jó.
Aki meg érettségizett és lerak valami OKJ-t, az meg megy gyári munkára a sor mellé vagy excel táblázatokat tölteni éhbérért.
Az előbbi egy kuli sormunka, az utóbbi meg szellemi sormunka.
Egy pozíciónak onnantól van presztízse, hogy felelősséget adnak, rugalmas/kötetlen munkaidőt, szolgálati telefont,laptopot.
Onnantól van csak presztízsed.
Én egy multinál dolgozom, nálunk rengeteg úgymond "büfészakot" végzett ember van, nem is akármilyen pozícióban.
A menedzserünk megmondta,hogy ő csak diplomásokat vesz fel, mert őket találja elég agilisnek.
Most a büfészak vs OKJ a kérdés lényege vagy a büfészak vs piacképesebb diploma? Csak mert a kérdésből én arra gondoltam, hogy a piacképesebb diplomások büfészakoznak le másokat, de aztán az érettségisekről illetve OKJ-sekről írtál.
Szerintem úgy általában egy büfészakot elvégezni nem rosszabb, mintha nem végezne semmilyen szakot. Persze van amikor igen. Vannak hasznosabb és kevésbé hasznos diplomák. Viszont ma gyakorlatilag bármilyen végzettséggel lehet nagyon magasra törni. Általában egy "büfészak" kevesebb hasznot hozhat mint egy sokkal piacképesebb diploma, viszont a "jobb" büfészakosok elverhetik a "bénább", piacképesebb diplomásokat. Azért az arányokra érdemes lehet figyelni, hogy mennyi büfészakos jut magasra 100 ból mondjuk mert nem mindegy. Egyébként ma százalékban kevés, de összességében sok olyan ember van aki érettségi nélkül is sokra vitte. Tehát ilyen alapon mondhatjuk azt is, hogy mi értelme érettségizni ha vannak nagyon gazdag érettségi nélküli emberek is. Most az egész világra nézve is mondom. Bármivel lehet magasra jutni, csak van olyan dolog amivel 100 ból 50 valamiből meg 100 ból 1 nek sikerül.
Úgy bírom, mikor ilyen baromságokon veszekednek az emberek és össze-vissza írnak minden hülyeséget :D
Az a kedvencem, mikor leírnak olyanokat, hogy "nem a papír a lényeg", "8 általánossal is lehetsz sikeres, pénzes vállalkozó", "nem az iskola a fontos" stb. és kifejtik, hogy nem a végzettséged a lényeg és különben sem az teszi az embert, mert bármivel viheted sokra, de azért hozzáteszik, hogy kivéve, ha diplomás vagy, főleg, ha valamilyen "büfészakon" végeztél, mert akkor te emberileg nulla vagy, buta vagy, meg hülye, hogy ennyi időt elpazaroltál, ingyenélő, nem akarsz dolgozni és nem lesz belőled senki, az utcán fogsz megrohadni a minimálbéredből stb... Nevetséges, komolyan mondom, már ott tartunk, hogy az lesz a ciki, ha valaki tanulni szeretne és majd mindenki kamuzik, hogy csak takarítani jár az egyetemre, nem tanulni, nehogy kinézzék vagy megszólják miatta...Azt is bírom mikor ilyenekkel jönnek, hogy Bill Gates sem szerzett diplomát...ja, persze, csak mondjuk ő nem otthon vakarta a tökeit, hanem már nyolcadikos korában megtanult programozni, különböző cégeknél dolgozott, olyan emberekkel ismerkedett meg mint pl. Paul Allen és a szülei is sikeres üzletemberek voltak... Azért lássuk be, hogy az, aki Mucsaröcsögén egy szegény család 12. gyerekeként nagy nehezen elvégzi az általánost és megvan a 8 osztálya, de írni és olvasni sem igazán tud, az nagy valószínűleg nem olyan pályát fog befutni, mint pl. Bill Gates...
Én úgy gondolom, hogy ez mindenkinek a saját döntése. Mindenkinek van egy elképzelése, hogy milyen munkát szeretne végezni, mindenki érzi, hogy nagyjából milyen terület érdekli és ismeri a kvalitásait is és a többség ez alapján választ. A legnagyobb ökörség az alapján pályát választani, hogy minek van presztizse vagy mivel fogod a legtöbb pénzt keresni, mert lehetséges, hogy néhány hónapig/évig tudsz benne fürdőzni és büszke vagy, de előbb-utóbb már a hátad közepére sem kivánod, utálod és ennek semmi értelme nincsen. Ráadásul szerintem azért a munka minőségén is meglátszik, hogy valaki tényleg szereti-e, amit csinál és érdekli, hajlandó tanulni és fejlődni vagy pedig kényszerből csinálja és sz@rik bele az egészbe...Ha valakit pl. a pszichológia érdekel (amiről ugye az a hír járja, hogy "büfészak"), akkor az tanuljon pszichológiát és ne menjen el mérnöknek, mikor például a matektudása a 2x2-ben ki is merült, vagy ne menjen el pl. asztalosnak, mikor egyáltalán nem érdekli és azt sem tudja, hogy az mit csinál. Ha az ember olyat tanul, amit szeret és érdekli, akkor azzal tud tervezni, látja benne a jövőjét, vannak céljai és teljesen mindegy, hogy micsoda "büfészakról" van szó, azzal nagy valószínűséggel tud majd boldogulni, mert azt ő választotta, azért küzd és tesz (nyilván a jövedelemben ettől még vannak különbségek, de nem fog éhenhali). Míg ezzel szemben szerezhet valaki akármilyen hú de spéci hiányszakmát vagy piacképes diplomát, ha utálja az egészet, csak le akarja tudni a francba, hogy végre megszabaduljon tőle és átbukdácsolja az egyetemet, akkor azzal nem fog menni semmire, de esélyes, hogy nem is akar és előbb megy el egy mekibe dolgozni, minthogy a végzettségének megfelelő munkát keressen.
Azt sem értem, hogy miért vannak mindig kiakadva rajta, hogy "diplomásokkal már Dunát lehet rekeszteni", "a mi pénzünkön tanulnak, hogy ingyenélő munkanélküliek legyenek" stb...érdekes, hogy mondjuk azok akik, már nulla végzettséggel, nulla munkaviszonnyal 18 évesen elkezdik potyogtatni a gyerekeket, mert a segélyekre úgy tekintekenek, mint megélhetési módszerre, azok nem zavarják őket...ááá, ők nem ingyenélők, munkakerülők, na a diplomások, azok, azok nem akarnak dolgozni!...Azt is szeretem, mikor elmondják, hogy az egyetemisták csak bulizni és lébecolni mennek az egyetemre, nem azért mert tanulni akarnak és ez borzasztó, de bezzeg az, hogy ugyanez történik a szakiskolákban is, az meg úgy tök rendben van...Emlékszem, hogy azok közül az osztálytársaim közül, akik ipariban tanultak tovább (kb. 10 gyerek) összesen egy(!) volt, akit érdekelt a választott szakma és azért ment oda, mert azt akarta elsajátítani. Az összes többi azért ment oda, mert "az jó lesz, ott úgysem kell tanulni" vagy szimplán minden máshoz buták voltak és nem vették volna fel őket szakközépbe vagy gimnáziumba, ezért a szüleik oda küldték őket. A többségük még az ipariból is kibukott, de akik elvégezték ők sem a szakmájukban dolgoznak, hanem a lányok közül a többség gyereket szült, a fiúk pedig betanított munkát végeznek. Egyébként nekem semmi bajom nincsen a szakmunkásokkal vagy azokkal, akiknek nincsen magasabb végzettége (mindenki azt tanulja, csinálja, amiben jó és ami érdekli), nem is nézem le őket de nem értem, hogy miért kéne magamat szégyellnem azért, mert engem más érdekel, másban vagyok jó és teszek azért, hogy elérjem a saját céljaimat. Én is egy úgynevezett "büfészakon" tanulok (nyelvszak) és mindenkitől megkapom, hogy "jaj, de nem aggódsz, hogy így nem lesz munkád?", "hová vennének fel? hiszen nem értesz majd semmihez?", "miért nem mész el inkább egy jó OKJ-re?", "de hiszen ez nem ér semmit, büfészak" stb., de pont lesz@rom, mert így azt tanulom, ami érdekel és ebben el tudom képzelni a jövőmet, míg mondjuk őrületesen rossz szakács vagy cipész lenne belőlem és egy percig sem akarnék a szakmámban dolgozni. Azt tapasztaltam, hogy ez a "büfészakozás", egymás lenézése, beszólogatás inkább csak a saját keserűségből, elégedetlenségből, irigységből fakad és egyfajta önigazolás, hogy "igen, én csinálom jól", amolyan "farokméregetés"...nekem ne magyarázza senki, hogy aki olyanokat ír, hogy " diplomások eléggé buta emberek","kiemelkedő bizonyítéka vagy a nagy fokú sötétségnek ami minden diplomás fejében ott lakozik" és másokat mocskol, az elégedett önmagával és boldog életet él.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!