Az, hogy az emberek a politikát és nem pedig saját, felelőtlen döntéseiket látják szomorú sorsuk alakulásának fő okaként, szerintetek mennyire vezethető vissza a tömegmanipulációra?

Ok máshogy fogalmazok.

Vagy siránkozik az ember fia a helyzetén, vagy próbál változtatni. Nyilván ha nap mint nap ugyanazt ismétli, nem változik a helyzete. Ha munka után otthon bámulom a propagandát -márpedig az árad a tévéből, meg a netről, mindkét politikai oldalon - akkor a helyzetem hosszú távon nem fog változni, legfeljebb lesz közös témám más hivatásos rinyálókkal. A politikai újságírás egy szórakoztató terméket állít elő, melyre van fogyasztói igény. Saját nézeteinket, ha úgy tetszik, egónkat erősíti. Önigazol.

De mi van, ha elfogadom, hogy a tv előtt a fenekem meresztve legfeljebb a súlyom nő, ám a fizetésem alakulása nem az én kezemben van.

Vajon milyen mértékben fog növekedni a bérem a négyévente egyszeri fél órás szavazásnyi erőbefektetés hatására?

Többet keresek, ha hergelem magam az ingyen élő disz.nókon (oldaltól függetlenül mindet annak tartom)?

Az alternatíva, hogy piacképesebbé teszem a tudásom, ami nyilván komolyabb erőnefektetés, változtatok, optimalizálok, a felesleges rinya helyett javítók magamon.