Széchenyi és Kossuth hogy vitáztak egymással?
Széchenyi gróf volt, az ország egyik legnagyobb és leggazdagabb nemese, a reformkor egyik legtehetségesebb és legbefolyásosabb politikusa. Születési előjogán keresztül került a FŐRENDIHÁZBA.
Kossuth egyszerű köznemes, tehetséges szónok és jó újságíró volt, Zemplén megyei választott képviselőként jutott be a parlamentbe és ezáltal ( választott képviselő, köznemesi származás ) csupán az Alsótáblába tagja volt.
Így hogy vitáztak? Vagy vitáik nem szó szerinti, személyes viták voltak, hanem levelezések, eltérő álláspontok hirdetése, miközben külön ülésezve egymásnak válaszoltak, egymásra utaltak?
válasza: válasza:"Nemcsak az udvar, de Széchenyi sem nézte jó szemmel a Pesti Hírlap erős ellenzéki hangvételét. 1841-ben Széchenyi a Kelet népe c. könyvében fejezte ki aggodalmait a forradalmi igazgatások és a szenvedélyek felkeltése miatt, melyek szerinte anarchiába sodorhatják a nemzetet. Kossuth előbb a Pesti Hírlap hasábjain, majd a Felelet c. könyvében válaszolt Széchenyi aggályaira. Ő úgy gondolta, a sajtónak joga és kötelessége megvitatni a törvényhozás elé tartozó ügyeket, s ez nem vezet forradalomba, csupán hangot ad a közvéleménynek. A vita innentől két politikai orgánum, a Jelenkor és a Pesti Hírlap vitájaként folytatódott."
wikipedia
válasza: válasza:magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!