Miért van az hogy egyesek annyira tiltakoznak a Halloween ellen, mikor csomó más külföldi ünnepünk is van (több, mint nemzeti)?

Éppen tegnap néztem az utcákon. Szülők kézenfogva vitték magukkal a csontvázruhába, feketére maszkírozott 4-5 éves gyermekeiket, ronda állarcokkal. Én emlékszem, hogy négy évesen végigénekeltem a temetőt, mert olyan csodálatosnak láttam a rengeteg ragyogó gyertyát, még emlékszem arra az örömre, amit ettől az akkor mesebelinek tűnő látványtól átéltem, pedig akkor néhány hónapja halt meg egy velem egyidős unokatestvérem, pontosan tudtam, mi az, hogy meghalni, mentünk az ő kicsi sírjához is. Ez a kislány lett a családban a kisangyal, aki ha angyalokról beszéltünk, mindig rá is gondoltunk, hogy köztük van.

A kultúránkban élő, a már velünk nem lévő szeretteinkkel való találkozás örömét, az emlékezés, a csend helyét átveszi a hangos, torz, a halottakat, mint szörnyeket tudatosító zajos valami. Még lehetne is ilyen ünnep, de ne a mi szép ünnepünk helyén. A szépség, a gyertyaláng, a virágos temetők örömöt sugárzó békéje helyét átveszi a diszharmónia, a rondaság, a félelmetes megjelenítése, a félelmetes mindig a gonosz megjelenítését jelentette, minden kultúrában. A halottakra való emlékezésben a kultúránkban a szépség jelenik meg, ezt felváltja a halottakra való emlékezésben a ronda, torz félelmetes megjelenítése.

A kommunizmus idején is tudták, hogy meglévő ünnepeket nem lehet elvenni, hanem át kell dimenzionálni, ki kell venni a lényegét. Így lett karácsonyból, Szentestéből fenyőfaünnep, keresztelőből névadó, de még ezek sem voltak olyan szörnyűek mint a haloween, mert a szépség helyére nem tették a torz megjelenítését.

A haloweent meg lehetne tartani mondjuk a magyar kultúrában a farsang vasárnap utáni hétfőn, a kultúrába kódolt jelentése az lenne itt, hogy elijesztjük a nagyobb gonoszt azzal, hogy beöltözünk, megóvjuk a szépséget, ahogy a mohácsi busók is elűzték a törököket az ijesztő maszkokban.

A haloween ellen azért szólunk, mert meg akarjuk óvni a halottak emlékezetét, azt az egy napot az évben, amikor mindenki kilátogat a temetőkbe, elhunyt szeretteire gondol, és arra, hogy hiányukkal mégis békesség maradt a szívünkben. Ezt az emlékezetet nem akarjuk felvátani azzal, hogy gyermekeinket szörnynek öltöztetjük, és azt ültetjük beléjük, hogy ilyenek a meghaltak, csontvázak, szörnyek, akik csak valami szörnyűséget hagyhattak maguk után.

Október 31: Halloween, ősi kelta ünnep, semmi köze a zusákokhoz

November 1: Mindenszentek napja a keresztény egyházban, munkaszüneti nap

November 2: Halottak napja, kimegyünk a temetőbe gyertyát égetni

"Miért van az hogy egyesek annyira tiltakoznak a Halloween ellen"

Mert a magyar egy begyepesedett nép, aki tiltakozik minden új ellen. Pedig a kisgyerekeknek baromi nagy élmény és élvezik, hogy összegyűjthetnek minden szír-sz@r-t a saját "munkájukból".

Miért nem veszünk át rögtön minden külföldi ünnepet és több mint 2 hónapot nem kéne dolgozni csak szétszórva?

Azért mert keresztényország vagyunk, ha tetszik ha nem...

A tudatlanságból fakad a tiltakozás. Azt hiszik, el akarnak venni tőlük valamit, amit megszoktak gyerekkoruk óta.

Ha tudnák, hogy nem vesz el senki semmit, hanem még ők kapnak plusz egy hagyományt, lehet, nem tiltakoznának.

A halloween október 31-én van, míg a mindenszentek november 1-én. Nem cserélik egymást, hanem kiegészül az ünnepkör.

Egyébként mindkettő ugyanarról szól. A kereszténység hajlamos volt az idők során rátelepedni a már meglévő pogány ünnepekre. Ilyen ez a nap is, de húsvét is közel van a tavaszi napéjegyenlőséghez, vagy a karácsony a téli napfordulóhoz.

Nincs ebben semmi különös.

"keresztényország"

Igen, papíron. Mert különben köze nincs hozzá....