A kulákok hogyan gazdagodtak meg és lettek gazdag parasztokká?

Az első ostobaságokat ír.

A Horthy rendszerben voltak a több ezer holdas nagybirtokok, amiknek a tulajdonosa vagy valamelyik nemes, vagy az egyház volt.

Voltak a nagygazdák, akiknek max. 100 hold földjük volt. (ezeket nevezte ki kuláknak Rákosi)

Voltak a pár holdas kisparasztok, és a földnélküli napszámosok, gazdasági, uradalmi cselédek.

A nagygazdák többsége örökölte a földjét. Többségük nem csak béresekkel, napszámosokkal dolgoztatott, hanem a családjai is dolgozott a gazdaságban. Sokan közülük fukarok voltak, még a családjukkal is, hogy tudják növelni a birtokot. Ismertem néhány ilyen gazdát.

Miért van olyan érzésem, hogy a legelső válaszoló és a kérdező nem is annyira különböző személyek?

Ez amúgy érződni több, erősen kommunista töltetű kérdésénél is, hogy az első vagy a második válasz egy tökéletes propagandaszöveg lényegében...

4: Egyáltalán nem ír akkora ostobaságot. 100 hold föld iszonyatosan nagy, az akkori technológiai szint mellett rengeteg bérmunkát igényelt, amit bizony az általad is említett földnélküli parasztsággal végeztettek. Amit rendre kihagytok, hogy ezen utóbbi réteg száma nagyjából 1,5 millió volt a 7,5 milliós Magyarországon, a falusi lakosság iszonyatosan nagy része tartozott ide ehhez a rendkívül kiszolgáltatott csoporthoz, akiknek rendszeres megaláztatások, kizsigerelés és alávetettség volt az osztályrésze.

Nyilván nem olyan arányban, de ma is ugyanez megy a falvakban. Egy nagyon szűk réteg minden erőforrásra rátelepszik, gazdagszik, földpályázaton nyer, trafikot nyit, és ezen hatalmából a helyi politikába is bebetonozza magát. A túlnyomó többség meg csúszik egyre lejjebb a nyomor és a létbizonytalanság lejtőjén. Gyakorlatilag hasonló helyzetben vannak manapság, mint a 30-as években a felmenőik, ha a gyereket orvoshoz kell vinni, akkor az nagyjából ugyanolyan megterhelést jelent a családnak mint anno, és ugyanúgy az uzsorásnál kell fedezetért kuncsorogniuk.

Ti honnan szeditek ezt a sok hazugságot a horthy korszakról amúgy?

Sokkal nagyobb reálértéke volt akkoriban a munkának, mint manapság. Ekkoriban terjedt az iparban a taylorizmus, aminek pont az volt a lényege, hogy a munkás meg tudja venni az árut amit előállít.

Ma mikor vehet egy audi dolgozó egy ilyen autót?!

A dualista gazdaságból amit nem tudtak elvinni a háború után az az emberi erőforrás, rengeteg világhírű mérnököt és orvost adott ebben az időben a világnak az ország POLGÁRI társadalom volt.

A mezőgazdaságban már a dualizmus idején nagy arányúak voltak a gépesítések, különösen az arisztokrácia földjein.

Az sem igaz, hogy itt hírből sem hallottak a társadalmi szolidarításról. GRÓF APPONYI FRANCISKA naplója megvan ti mélyművelt proletárok?!

8: Te vagy az aki pofátlanul hazudik, fittyet hányva minden történelmi tényre. Van neked érettségid egyáltalán? Magyarországon SOHA nem volt polgári társadalom, és pontosan a Horthy-rendszer alatt uralkodó retrográd viszonyok akadályozták meg ebben.

Amiről te beszélsz az csak egy szűk csoport kiváltsága volt, a fényűző budapesti polgári létnek az volt az ára, hogy milliók nyomorogtak, éheztek, éltek zsúfolt, komfort nélküli szállásokon kiszolgáltatva. Az állandóan kirakatban lévő világhírű tudósok meg szinte kizárólag két gimnáziumból jöttek, de ezek amúgy emelt összegű tandíját csak tehetős családok tudták kifizetni. Aki meg szegény családból származott, az elfelejthetett bármilyen gimnáziumot.

Ezekben a földnélküli paraszti családokban felnövő gyerekek a téli cipőt többször örökölték, húst csak ünnepnapokon ettek, a leckét meg a legelő állatokra vigyázva írták meg.

Társadalmi szolidaritásról beszélni meg szintén ordas nagy hazugság. Eseti jelleggel, kivételként persze létezett, de a probléma méretéhez, illetve a korabeli európai standardokhoz képest röhejesen kevés volt. Akik meg ilyesfajta irányvonalat szorgalmaztak volna, azokat a Horthyék rendre bebörtönözték.

A hatalmas műveltségedhez meg ajánlom Szőts István Emberek a havasonját, az kristálytisztán bemutatja, milyen is volt a Horthy-rendszer alulnézetből. Bár nem reménykedem benne, hogy bármi is felnyitja a szemed.