Ha a Fidesz költi a nyugdíjasokra a pénzt az nem demagóg szavazatvásárlás, ami államcsődhöz vezet, csak ha a baloldal?

Ha minden évben szarul megy a gazdaság, de a saját szavazobazisodra imf hitelből milliárdokat költessz, az demagóg, álszent. Főleg akkor, ha "nem kell félni, nem fog fájni".

Ha úgy ugyeskedsz a gazdasággal, hogy a választás előtti évben engeded csak el az inflációt, azaz az államkötvények abban az egy évben kitermelik az előző három évben felhalmozott hasznot, akkor az nem egy folyamatos ígéret. Csak jól ütemezik a kifizetéseket. Persze, Szavazatvasarlas és demagóg duma. Csak jobban van találva, nem hordoz magában hosszútávú elkotelezodest, és csak akkor kötelez a fizetésre, ha Matolcsinak azt mondjak, most kifizetős évre állítsd be a gazdaságot.

Az a gond hogy az orbán banda nemcsak a nyugdíjasok megvásárlására költi az adófizetők pénzét.

Mekem az útötte meg a fülem mikor azt hallottam hogy Szlováliában is építenek Magyar pénzből stadionokat, ithon meg pusztul a Magyar mert az egészségügy a béka ülepe alatt van. Milyen okos és ügyes hazafias ember ember ez az orbán ugye???

Minden nagyobb forradalom, rendszerváltás valahogy úgy zajlik, hogy van egy vezető réteg. A középosztály szövetkezve az alacsonyabb osztályokkal – azok reményeit kijátszva – megdönti a vezető réteg hatalmát, és a középosztályból lesz az új vezető réteg. Az alacsonyabb osztályok meg maradnak ott, ahol voltak, igazából csak a vezető réteg és a középosztály között történik helycsere.

Kicsiben is ez játszódik le. Egy ellenzék mindig a szegényebb réteggel szövetkezve igyekszik hatalomra kerülni. Aki hatalmon van, az is ugyanúgy a szegényebb rétegekre támaszkodik, igyekszik elhitetni, hogy még mindig ők az „ellenzék”, és a jelenlegi ellenzék az a hatalom, ami ellen harcolnak.

A nyugdíjas réteg eléggé széles réteg, és a többségük – fogalmazzunk úgy – nem éppen megfelelő anyagi egzisztenciával rendelkezik, így minden párt, politikai, hatalmi erő igyekszik a választások előtt a kedvükbe járni.

A kedvükben járás önmagában nem gond, ha az valamiféle meggyőződésből fakadna, és választás utáni évben, vagy két választás között is ugyanolyan intenzitással esne latba, mint választás előtt. De rendszerint nem ez történik, és ez – függetlenül bal- vagy jobboldaltól – számomra eléggé ellenszenves.

A dolog pszichológiája is mindkét oldalon ugyanaz. Nincs 13. hónap, így ugyanúgy nincs szükség 13. havi nyugdíjra, mint 13. havi fizetésre, vagy 13. havi adózásra sem. Nem 13. havi nyugdíjat kell adni, hanem a valódi 12 hónapban kell magasabb nyugdíjat adni, ha ez valóban a nyugdíjasok érdekeit szolgálná. De így jobban eladható. Többnek tűnik egy EGÉSZ havi nyugdíj pluszban, sokkal jobban hangzik, mint egy 8%-os nyugdíjnövekedés. Pedig hát ugye 13/12 = 108,33%. Illetve a 12 hónapban a magasabb nyugdíj megszokottá válik, abban már nincs semmi extra. De így 13. havi nyugdíjként érzetre valami pluszt kap a nyugdíjas.

Az Erzsébet utalvánnyal ugyanez a helyzet. Nem egy egyszeri Erzsébet utalvány kell, hanem normális, igazságos nyugdíjak.

A nyugdíjas tömb amúgy is túlságosan egyben van kezelve. Nem nagyon szokták differenciáltan emelni a nyugdíjat, pedig arra lenne szükség. Mert oké, hogy aki 80 000 Ft-os nyugdíjat kap, az kapjon 10%-os emelést. De aki 300 000 Ft-os nyugdíjat kap, az azért nem szorul rá egy 10%-os emelésre.

Amíg van olyan ember, aki ledolgozta az életét, napi 8 órában, és a nyugdíja nem éri el a létminimumot, addig bármilyen nem differenciált egyszeri vagy rendszeres nyugdíjemelést elfogadhatatlannak tartok. Amíg egy ilyen ember van, aki létminimum alatti nyugdíjat kap egy rendesen végigdolgozott élet után, addig az, akinek bőven efelett van a nyugdíja, az ne kapjon sem százalékos emelést, sem 13. havi nyugdíjat, sem Erzsébet utalványt.

Csak éppen ezt egyik párt sem merte eddig meglépni, mert ezzel megosztaná a nyugdíjas réteget, és ez egyik pártnak sem érdeke. Hogy a hatalmon eddig nem lévő pártokkal mi a helyzet? Nos az ő programjukat ilyen tekintetben majd akkor fogom tanulmányozni, ha közelebb leszünk a választásokhoz.

~ ~ ~

Nyilván a kérdésed másik oldala is objektíven hülyeség. Kétségtelen, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer jórészt a demográfiai sajátosságok miatt egyre problémásabb. Erre kellene valamiféle megoldást találni. A nyugdíjrendszer állam alól való félig kiszervezése – magánnyugdíjpénztárak – nagyon nem jó irányba visznek, ez mindenképpen állami feladat kell, hogy legyen. (Mármint a nyugdíjrendszer fenntartása.) De az sem segített a megoldáson, hogy a magánnyugdíjpénztárak felszámolásával felszabadult összeg egyszerűen elveszett a költségvetésben, az állam felélte ezeket a megtakarításokat, ahelyett, hogy valamilyen módon a nyugdíjrendszerbe forgatta volna vissza az egészet.

Meg úgy bármelyik párt – legyen kormánypárt, ellenzék, jobboldali, baloldali – előszeretettel túlozza el a másik terveit, tetteit, szükségszerűen vízionál szörnyűbb, elfogadhatatlanabb következményeket, mint amilyenek objektíve a következmények.

tények : 2002-es nyugdíjemelés évekre visszahúzta a magyar gazdaságot

a 2012 óta tartó pedig nem

Tények?

Van benne egy nem tényszerű állítás. Van benne egy ok-okozati összefüggés, hogy a gazdaság visszahúzódása meghatározó okozata volt a nyugdíjemelésnek. De ez így biztos nem igaz. A gazdaságot a nyugdíjemelésen kívül még pár ezer másik paraméter is meghatározza, belső – a kormányzás következtében keletkező –, és külső – nem a kormányzásból fakadó – körülmények egyaránt, amiből csak egyetlen és nem is a legmeghatározóbb paraméter a nyugdíjemelés.

Analógia:

Tény: 9 hónapja volt rajtam kabát és megfáztam. 3 hónapja nem volt rajtam kabát és nem fáztam meg. Ebből a „tényből” le lehet azt a – remélem mindenki által érthetően – hibás következtetést vonni, hogy a kabát megfázást okoz.

Azért sikerült ebből a tényből hibás következtetést levonni, mert egytengelyűvé tette a kérdést, ami kimaradt, az sok-sok más egyéb tény, az analógiámban például az, hogy 10 hónapja -5°C volt, 3 hónapja meg 35°C. Ez meghatározóbb a megfázásom szempontjából, mint az, hogy volt-e rajtam kabát. Az is egy paraméter, de nem az elsődleges.

Maradjunk annyiban, hogy ha el is fogadjuk, hogy 2002-től kezdett fékezni a gazdaság, akkor az nem önmagában a nyugdíjrendszer miatt volt. (Nota bene inkább 2006-ban indult el a gazdaság lassulása, és 2008-ban csapott a GDP negatívba. Mondjuk akkor volt egy globális válság is. Pár év javulás után 2012-ben újra negatívba csapott, utána növekedett, majd csökkent a GDP változása. De még ez is ferdítés, mert ha az államadósságot nézem, megint más képet mutat. Illetve ezek még mindig általános statisztikák, és elfednek problémákat. Például azt, hogy lehet, hogy mára az átlagos nettó jövedelem 200 000 Ft körül van, de nagyon hallgatnak a statisztikák arról, hogy az emberek több, mint kétharmada ez alatt keres. Mert ugye egy ló és kilenc hangya átlagos tömege állatonként kiteszi egy nagyobb kutya tömegét, de hiába, ha ettől még az állatok 90%-a hangya maradt. Hiába duplázódik meg a ló tömege, és ezáltal az átlag is, ha a hangyák tömege nem változik.)

TL;DR: Két párhuzamba állított tényezőből inkább csak hülyeség sül ki, mint reális következtetés.