A '80-as években mennyire voltak elérhetőek itthon a nyugati zenék, filmek, stb?

Volt a VICO videokazetta forgalmazó, akinek a tulaját meg is ölték, mert nem fizetett jogdíjat. Gagyi minőségú VHS videok voltak meg a boltból tudtál lemezt meg kazettát vásárolni ennyi.

Pl meg akartad hallgatni a Moern Tóking legújabb slágerét, akkor felvetted a rádióból egy gagyi kétkazettás deckel vagy megvetted drágán a boltba az együttes kazettáját.

A '80-as évek eleje volt itthon a videomagnók őskora.

Akinek volt egy videomagnója, az utca, a lakónegyed sztárja lehetett, igaz eredeti műsoros kazettát legfeljebb nyugatról becsempészett darabot lehetett hozzá szerezni, de kit érdekelt mit beszélnek a pornó filmeken :-)

A slágerek a piacon vásárolható, szinte nézhetetlen minőségben másolt kalózpéldányok voltak, narrátoros hanggal.

Még vissza gondolva is röhejes, ahogy a narrátor monoton, fejhangon tolmácsolta a párbeszédeket :-)

Sok szórakozóhelyen az volt a vendégcsalogató, hogy videomagnóról nyomatták a gagyi filmeket, sőt voltak "videó diszkók" ahol szintén filmek mentek a zene mellett.

Érdekes, hogy többnyire a távol-keleti akciófilmek voltak műsoron.

Filmben, zenében a kalózkodás virágkora volt ez az évtized, volt néhány stúdió, ahol a házinál élvezhetőbb felvételeket lehetett készíteni, a kalóz kazettákat piacokon, vásárokon árulták. Megjegyzendő,. hogy ebben az időben indult el országhódító útjára a "lakodalmas rock", Lagzi Lajcsi, Hajós Jani, Kadlott Károly, és a többiek, akik szintén az említett stúdiókon keresztül készítették a kazettáikat.

A rendszerváltás után mindez annyiban változott, hogy megjelentek a valóban eredeti felvételek is a magyar piacon.

.

A nyolcvanas évek közepétől (akkortól figyeltem, szóval lehet, hogy előtte is) a rádióban rendszeresen adtak le nyugati számokat, de volt, hogy egész lemezeket is (volt például egy, A heavy metal kedvelőinek című műsor szombatonként 13:05-kor, ahol úgy adtak le egy egész (sokszor vadonatúj) lemezt, hogy nem ugattak bele, így fel tudtad venni magnóra). Ez persze műsor- és adófüggő volt, sokszor beleugattak, egymásba keverték a számokat, de azért nem volt annyira rossz (az akkori lehetőségekhez képest).

'87-ben a Centrum áruházakban (de valószínűleg máshol is) lehetett kapni eredeti (Hungaroton) LP-ket, kazettákat, én megjelenéskor vettem Iron Maident és később Twisted Sisterst, azóta is megvannak valahol.

Voltak a KGST-piacnak nevezett helyek, ahol a lengyelek a hírhedt TAKT márkanevű kazettákon árultak mindenféle zenét, ezek olcsók voltak és az akkori, messze nem hifi cuccokon elfogadhatóan szóltak. De akadtak szovjet és bolgár gyártmányú lemezek is, nyugati előadók lemezeinek hulladék másolatai, nekem volt egy C.C.Catch-lemezem, a borítója famentes rajzlap anyagából készült és cirill betűkkel voltak felírva a számcímek. De volt a Körúton olyan bolt is, ahol 300Ft-ért szinte bármit megvehettél és olyan is akadt, ahol a tulaj lemásolta neked a kért LP-t kazettára. A szerzői jog akkoriban a kutyát sem érdekelte.

A filmeket VHS kazettákon csereberélték, de voltak kölcsönzők, ahonnan hazavitted és átmásoltad és szinte mindenkinek volt olyan ismerőse, akinek otthon volt vagy 500 videokazettája és menőnek számított. Az elején hangalámondásos verzióban lehetett hozzájutni, egyetlen ember szinkronizált mindenkit, általában fahangon, érzelmek nélkül, alatta pedig hallhattad az eredeti hangot. Aztán jött a már megénekelt VICO, de ők is hulladék minőségben dolgoztak. A rendszerváltás után pedig már minden volt, csak pénzed nem.

Már a 60-as évek közepétől adtak a mozikban és a TV-ben is nyugati filmeket. Casablanka, Királylány a fele4ségem, Gina Lolobrigida, Gerard Philip stb. főszereplésével. De nagy siker volt a Hosszú, forró nyár, a Forsyte Saga sorozat, vagy az argentin Isaura. De a Dallas is akkor ment.

Még lehetne sorolni a nyugati filmeket, amik akkor mentek.

Ha nem számítjuk a fejlődésből adódó többletet, akkor lényeges különbség nem volt. Másképp kellett cselekedni, de a befektetett energia nem különbözött lényegesen.

Röviden: igen, elérhetők voltak. El is értem őket.