Miért engedte Horthy hogy megfelelő felszerelés nélkül meneteljenek a magyar katonák a Don kanyarba? Miért nem mondott le a katasztrófa után? Miért nem volt felelős ezért a tettért senki?

Hiba a mai ismereteink birtokában ítélkezni. Abban az időben a többség biztosra vette a német győzelmet.

Nehéz lett volna kimaradni a háborúból, és a magyar revíziós politika - amiben abban az időben konszenzus volt - érdekében kellett egy hadsereget kiküldeni, bíztak benne, hogy a németek oldalán nem tart sokáig az egész, és "olcsón" megússzuk, majd diadalmasan hazatérhetnek fiaink.

Ehhez Jány Gusztávot nyerték meg parancsnoknak, aki visszavonulására készült, de ezt a győzelmesnek ígérkező vállalkozást elvállalta.

A történteket ismerjük, Jány nagyon nehéz helyzetbe került, őrlődött a német elvárások és a magyar csapatok helyzete között. A visszavonulás során már csak arra törekedhetett, hogy valamennyire megőrizze a fegyelmet és csökkentse a további károkat. Ismerve elhíresült napiparancsát (amit később hatályon kívül helyezett), nagyon valószínű, hogy ez az ember ideg összeroppanást kaphatott abban a szituációban.

Azért nem mondott le senki vagy nem volt komolyabb vizsgálat, mert háborúban állt az ország. Ilyen helyzetben - főleg abban az időben - nem volt szokás demokratikus fékekről és ellensúlyokról meg hasonlókról prédikálni, interpellálni, meg demonstrálni - zajlott a második világháború, háborús időkben a legdemokratikusabb országok is másként működnek.

Mert ő egy kivételes államférfi volt

:D

Háború volt, Európa szívében fekszünk, alföldön, minimális dombságokkal, még a középhegységeink is dombságok szintjén vannak, ellenben Svájc hegyes-völgyes terület, gerilla hadviselésre / partizánháborúra tökéletesen alkalmas tereppel, így mi egyetlen háborúból sem maradhatunk ki, se a múltban, sem a jövőben.

A békediktátum miatt tiltották a fegyverkezést és más bajok, mint a gazdasági világválság és millió nyomorgó miatt így kellett neki vágnunk. Persze lehet jönni azzal, hogy lehetett volna várni a harcoló alakulatok küldésével, de ezzel csak annyi a baj, hogy a valóságban a magyar hadvezetés eleinte egyetlen katonát se akart küldeni, de mikor látta, hogy a többiek, a szlovákok és a románok mekkora elánnal szolgálják Hitlert, azt hitték, hogy a győztes háború után minden területet (Észak-Erdély, Dél-Felvidék) visszakap majd Csehszlovákia, Románia cserébe a hadi segítségért, amit előzőleg tőlük adtak nekünk a bécsi békékben.

Egy bizonyos ideig mindenki biztos volt a német győzelemben és a németekkel szövetséges országok már jó előre osztozkodtak a háború utáni újrafelosztást követő földeken. A románok jártak az élen, jó étvágyuk volt az első világháború után, gondolták most sokkal kijjebb tolhatják a határokat. A verseny arról szólt, ki tud nagyobb katonai erőt mozgósítani a keleti frontra.

Utólag baromira könnyű okosnak lenni.

Most is úgy vagyunk, hogy hiszünk az USA vezette NATO mindenhatóságában, azért vagyunk NATO-tagok, de ha egy háborúban szétverik az USA-t, akkor Magyarországgal felmossák a padlót, mint USA-csatlóssal.

És akkor jön majd az új elégedetlenkedő, és felteszi a kérdést, hogy miért volt olyan lúzer az aktuális magyar kormány, hogy csatlakozott a NATO-hoz, mikor ez a szövetség bukásra volt ítélve.

Senki nem látja előre a jövőt. A NATO is katasztrofális vereséget szenvedhet több százezer magyar katonával egyetemben.

Kétségtelen, hogy hiányos volt, ahogyan kikerültek. De a nehéztüzérségnek például az 50%-a kikerült a frontra a hadsereggel. Elavult volt, és kevés, de ami volt, azt szinte mind odaadták - Horthy kifejezett parancsára ("mindenből a legjobbat kell biztosítani, semmiben nem szenvedhetnek hiányt"). Sok esetben a hazai állomány kiképzését hátráltatta, hogy a páncéltörő ágyúkat saját rovásukra mind átadták a frontra indulóknak, így otthon nem maradt mivel gyakorolni.

Horthy legdrágábban felszerelt, legkedvesebb fegyvernemét, az 1. magyar páncéloshadosztályt is kiküldte. Sőt, saját elsőszülött fia is jelentkezett a frontra, és el is esett (valószínűleg német merénylet okán). Kivette tehát a kormányzói család is a részét az áldozatból.

A hiányos és rossz felszerelés tehát nem a vezetés szándékos hibája, hanem az ország akkori gazdasági képességeinek korlátja volt. Viszont 1943-tól - részben épp az itteni tapasztalatokra alapozva - ugrásszerű fejlődés jött a Magyar Honvédségben a Szabolcs-I, majd Szabolcs-II hadrend keretében, amely ezután közel 1,5 évig tartotta fel a szovjet gőzhengert, minimális német hátszéllel.

Az Árpád-vonalat a magyar haderő védte. Az ezt áttörni nem tudó, így megkerülni szándékozó, három-, öt-, néhol tízszeres szovjet-román hadakat minimális német támogatással, a magyar honvédalakulatok tartották fel három(!) hétig.

Budapest említett ostrománál meghatározó arányban magyar csapattestek voltak jelen a védői oldalon.

A tüzérséget a magyarországi hadszíntéren 60-70%-ban magyar eszközállomány adta végig, amelynek a harci morálja egyébként még ekkor is kiemelkedő volt, a harcokban való közvetlen érintettségük hiánya okán, ez, és a szakmai tudásuk pedig többször meghatározó volt a hadműveletek alakulásában, így épp Tordánál is.

Nem mellőzhető a német jelenlét. De amit te írsz, az a körülmények nem tudása és ezalapjáni hamis következtetések levonása.

A mostani Honvédség még siralmasabb állapotban van, mint a Magyar Királyi Honvédség, és mégis szorgalmasan megyünk a Baltikumba háborúsdit játszani, mert "szövetségi kötelezettség". Minden alkalommal, mikor katona hal meg Afganisztánban, Irakban stb, azzal takaróznak a honvédelmi miniszterek, hogy szövetségesi kötelezettség blablabla. Nos, akkor a keleti front is az volt.

Ha Horthy felelős a Don-kanyarban elesett honvédekért, akkor Sztálin és Zsukov, vagy angolszász-amerikai oldalról meg Montgomery és Eisenhower a rossz taktikával és rossz fegyverzettel halálba küldött szovjet, angol, amerikai, kanadai és ausztrál katonák haláláért ? Vagy Chamberlain és Churchill is kvázi háborús uszítók ?

Valamiért elkerülték a figyelmemet a címszavak, miszerint:

Horthy népírtó, hazaáruló gyilkos, bukott diktátor, Szálasi csicskása.

Nem címszavak ezek, hanem sorközzel, címszavakként álcázott kijelentés, vagyis bújtatott propaganda a kérdés, már csak az a kérdés, hogy 50 / 60 / 70-es évekbeli könyvekből szedted ezeket, vagy csak a napi politikai propaganda szintjére süllyeszted a történelmet Horthy szidásával.

A felsorolt címszavakról, jelzőkre nem lesz külön kérdés, vagy engedelmeddel azokra is reflektálhatnék, persze pontosítás után, hogy miért népirtó, hazaáruló gyilkos, bukott diktátor és végül a Szálasi csicskása mi akar lenni ?