Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Hogyan lehetséges az, hogy...

Hogyan lehetséges az, hogy egyes települések csak úgy eldöntik, hogy ők ezentúl másik megyéhez fognak tartozni?

Figyelt kérdés

Tipikus példája ennek Veszprém megye, ahol a megye északi részén pár település kijelentette, hogy csatlakoznak Győr-Moson-Sopron megyéhez, annak ellenére, hogy Veszprém megye vezetősége tiltakozott ez ellen, a települések mégis kiváltak Veszprémből, és GYMS-hez csatlakoztak.


Itt még megvannak az észak-keleti települések:

[link]


Itt már nem:

[link]


De az 1920-as, 30-as években is volt ilyen, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből egy déli település kivált, és csatlakozott a szomszédos megyéhez.

Ez miért lehetséges?

A megyék területi egysége nem számít? Veszprém megye északi részén lévőknek az volt a baja, hogy nem elég jó az összeköttetése a településeknek Veszprémmel, ezért inkább csatlakoznak Győrhöz. De az összeköttetést nem lehet megoldani?


Csak azért nem értem, mert akkor ennyi erővel bármelyik megyehatár közeli település eldönthetné, hogy ők mostantól a másik megyéhez kívánnak tartozni, mert nekik a jelenlegi nem felel meg.

Ráadásul ha jól emlékszek, még az is "érv" volt a kiválás mellett, hogy GYMS megye gazdagabb, mint Veszprém.


Egy város/falu szavazással nyugodtan eldöntheti, hogy mostantól a szomszédos megyéhez tartoznak?

Minden érdekelne!


Ti hogy látjátok ezt? Vagy a megyehatár kb teljesen mindegy?



2017. márc. 9. 20:56
 1/6 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem Keszthely jó példa arra, hogy a megyehatár nem valami fontos tényező.

A keszthelyi járás alapba Zala (vár)megyéhez tartozott, majd az 1950-es megyerendezéskor elcsatolták Veszprémhez, majd 28 év múlva megint visszacsatolták Zala megyéhez. Ennek ellenére még a híradóban is látni néha olyan Magyarország térképet, ahol a keszthelyi járást (kistérséget) Veszprém megye részeként tüntetik fel, pedig 1978 óta a térség ismét Zala megyéhez tartozik.

2017. márc. 9. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
A határszélen levő kis településeknek nem mindegy, hogy melyik megye székhelye van közelebb. Ez is oka lehet az átkerülésnek.
2017. márc. 9. 21:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
Népszavazással.
2017. márc. 9. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

Ha a települési közművek (utak, infrastruktúra) inkább a szomszédos megyéhez kapcsolódik, akkor logikus, gazdaságos és az ott élők szempontjából előnyös a váltás.

Ha a helyben élők ezt akarják és a másik megye fogadja a települést, akkor nem értem mi a probléma ?

Legyen már az embereknek egy kis önrendelkezési joga.

Ha jól értem a helyzetet az emberek menni akarnak, és valaki egy irodából meg keresztbe akar tenni nekik.

Szerintem a megyehatárnak inkább közigazgatási és szimbolikus jelentősége van, nem olyan mint az államhatár.

2017. márc. 9. 22:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
Demokrácia, önrendelkezés joga. Egyébként az ilyen döntéseket nem megálmodják, hanem ezerféle racionális ok áll a háttérben, előtérbe helyezve a település, a lakosság érdekeit.
2017. márc. 10. 07:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
100%

Sokféle racionális oka lehet egy ilyen volumenű döntésnek.

Legutóbb pár éve Balatonvilágos döntött úgy, hogy átcsatlakozik Veszprém megyéből Somogyba, és ennek nyomós indoka az volt, hogy a település kb Siófok szájában van, mindenféle kapcsolat Siófokkal, és ezáltal Somogy megyével alakult ki, és a lakosoknak elég nagy teher volt az, hogy ha valami fontosabb papírt kellett elintézni, vagy kórházba kaptak beutalót, akkor mindig el kellett buszozniuk a településről nehezen megközelíthető Balatonalmádiba, vagy a még nehezebben és időigényesebben megközelíthető Veszprémbe. Míg Siófokra könnyen el tudtak jutni, addig Balatonalmádiba már csak átszállással tudtak elmenni, Veszprém meg még ennél is rosszabb.


Veszprém városával az a probléma, hogy északról és délről elég nehezen és időigényesen közelíthető meg, a közlekedés egyedül nyugat és kelet irányába normálisabb. Az északi részről is pont ezért váltak ki települések, mert Győrbe kétszer vagy háromszor gyorsabban eljutottak, mint a megyeszékhely Veszprémbe, és pontosan emiatt alakult ki minden Győr felé, és nem a megyeszékhely felé.

Hogy egy példát is mondjak:

Szombathely 115 km-re van Veszprémtől, és mégis van közvetlen személyvonat.

Balatonvilágos (ami már Somogy megye része) 34 km-re van Veszprémtől, és még autóval sem egyszerű a várost megközelíteni, busszal pedig 2-3-szor kell átszállni, mert nincs közvetlen járat. Az északi településekkel ugyanez a probléma.


Így már érthető, hogy miért döntöttek úgy, hogy megyét váltanak. De van ellenpélda is. A megyerendezéskor Abonynál, ami most Pest megyéhez tartozik, eldöntötték, hogy átcsatolják Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, ezt viszont sosem hajtották végre, pedig még ma is teljesen racionális döntés lenne.

2017. márc. 10. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!