Támogatnád, hogy az ügynökakták teljes egésze nyilvánosságra kerüljön?

"Na de nem éri meg egy kis ramazuri, ha utána tudjuk hányadán állunk egyesekkel?"

Szerintem nem, jóval többe kerülne a leves mint a hús. Ezt a rendszerváltáskor kellett volna meglépni, azóta eltelt közel 30 év, felnőtt egy újabb generáció. Az "egyesek" jó része rég halott vagy hosszú ideje nyugdíjasként éli életét, céltáblává főleg a gyermekeik/unokáik válnának, ahogy ez sok esetben meg is történt (pl. Pokorni).

Én mindent feloldanák, amit csak lehet.

Első körben megállnék a 10 évnél régebbieknél, utána pedig a pártok közösen vitatnák meg, hogy az újabbak lennének-e valamilyen hatással a gazdaságra. Ha csak kis mértékben vagy semennyire, akkor fel lehet oldani. Ha nagyon, akkor viszont sajnos közös érdek a titkosítva maradás, viszont mikor 10 éves lesz, azt is feloldanám, bármennyire sikerült-vagy nem sikerült a gazdasági következményeket mérsékelni.

Ezeknek a listáknak jelentős részét a rendszerváltás idején megsemmisítették. Készültek kartonok olyanokról akiknek megkísérelték a beszervezését, de nem írtak alá, a karton viszont ezt már nem tartalmazza. Másokat megzsaroltak, ugyanakkor semmilyen érdemi jelentést nem készítettek.

Más kérdés, hogy milyen iratok kerülhettek ki annak idején, s kik, milyen okból őrizhetik ma is azokat...

Tehát valójában egyénenként kellene kideríteni, hogy ki milyen tevékenységet folytatott. Ez többnyire lehetetlen.

Pokorni esete érdekes. Bár azt nyilatkozta, hogy nem tudott apja ilyen tevékenységéről, a riportban azt mondta, hogy utolsó találkozójukon már nem emlékszik, hogy tartótisztje rendes nevén, vagy fedőnevén jelentkezett-e be... Eszerint ő is tudott arról, hogy volt az illetőnek fedőneve... És egyáltalán - a tartótiszt egy családbarát volt, aki a család jelenlétében tartotta a kapcsolatot...?