Egy olyan rendszer ahol csak robotok dolgoznak és az emberek csak ülő munkát végeznek és univerzális bért kapnának vagyis aki nem dolgozik annyi pénzt kapna hogy meg tudd élni belőle nektek tetszene?
Csak kíváncsi vagyok a véleményetekre,mert valahol olvastam hogy valamelyik országban ezt akarják bevezetni.
A válaszotokat előre is köszönöm. :)
válasza:Nem az automatizálás részével van probléma az egyértelműen jön. A probléma az "agyá segíjt" részével van.
Ennél még az ancap-nak is több értelme van
válasza:Ezzel nagyon sok probléma van, nézzük tüzetesebben.
Vessük fel, hogy most csak az automatizmus problémakörét tárgyaljuk, bár felvetek egy másikat is, de azt csak zárógondolatként majd.
Az automatizmus már az ipari forradalom alatt elég komoly változásokat okozott a társadalom szerkezetében, a kevésbé vagyonos réteget érintve. És kezdetektől fogva tartottak attól az emberek - joggal - hogy a gépek elveszik a munkát és ők bér nélkül maradnak. Emiatt alakult ki a luddizmus. Ezt azzal tudtuk orvosolni, hogy a termelés egyik részén keletkezett munkástöbbletet a rendszer más pontjára raktuk át. Tehát ha egy manufaktúrába nem kellett annyi munkás a gépesedés hatására, akkor átrakták őket a logisztikába, ahol a gépekhez használt nyersanyagot kellett szállítani és ez korábban nem volt jelentős tényező. Vagy az iparosodás kialakulása után a mezőgazdaságtól jöttek el dolgozók és őket a gyárakban a szalagok mellett el tudtuk helyezni.
Amennyiben a robotok az összes fizikai munkát elvégzik, az iskolázatlan rétegnek, gyári munkásoknak egyszerűen nem lesz munkalehetősége. Emiatt a társadalmi rétegek közt még nagyobb lesz az ellentét és a vagyoni megoszlás még drasztikusabb lesz. Ezt természetesen kivédhetjük a már említett alapjövedelemmel, de ez felvet két problémát:
1. Mi alapján határozzuk meg, hogy ki mennyit kap
2. Miből teremtjük azt elő
Az első probléma azért fontos, mert a gyári munkás, aki munka nélkül maradt és maximum valami nagyon ritkán tud elvégezni bizonyos, időszakos munkákat ha szerencséje van kevesebbet fog kapni mint a mérnök, aki a robotsort tervezi vagy a technikus, aki megjavítja őket. Emiatt természetesen ki kell találni olyan szellemi foglalkozásokat, amiket a korábbi munkásréteg el tud végezni és a robotok nem, ez viszont baromi nehéz dolog. A szellemi élet felpezsdítése azért is lesz nagyon fontos, mert a munka nélkül maradtak céltalanul fognak tengődni, és valamit azzal a cél és motiváció nélküli tömeggel kezdeni kell, de ezt nagyon nehéz lenne megvalósítani.
Ha pedig fix lenne a fizetés, akkor a mérnökök(most a mérnököt csak példának hozom fel, értelmiséget is írhatnék) meg igazságtalannal fogják érezni, hogy ők tartják el a semmittevő réteget, és mégsem jutnak előbbre az életben. Így a társadalmi feszültségek forrását ugyan megváltoztatjuk, de attól még ott lesznek, ráadásul olyan formában, amit az adott rendszeren belül nagyon nehéz kezelni. Ráadásul a fejlődés igényét mindig az hozza meg az emberben, hogy neki és a környezetének a munkája révén jobb lesz, neki ebből előnye származik, ez majd jó lesz valamire. Ha ezt pedig nem ösztönözzük megfelelő módon (tehát ma lehet azért dolgozni, hogy elmehess a Bahamákra nyaralni, vagy hogy meg tudd venni az új telót, amit kinéztél), akkor nem lesznek motiváltak a munkára és a rendszer működése problémássá válik. Persze itt fel lehet vetni azt, hogy a gyártási technológiák automatizáltsága miatt olcsóbbak lesznek az eszközök és mindenkinek futja rá, de ahhoz olyan szintű tudományos előrelépés kell, hogy mind az előállítás mind az anyagköltség rendben legyen, hogy több száz évnyi ugrásról beszélünk, és ott már más problémák merülnek fel.
A másik kérdés, hogy miből fogjuk mi mindezt fedezni... A Föld nyersanyagkészlete véges, és ha a születést megfelelő módon szabályozzuk és azt az emberek be is tartják, akkor is előbb-utóbb elfogynak a nyersanyagok. Persze lehet, hogy valamiféle kolonizációs programok, vagy tudományos áttörés ezt megoldja, de addig is a rendszer működését valamivel fedezni kell, és azt megoldani nagyon-nagyon nehéz. Ha pedig a kormány dönti el, hogy kinek mennyi jut, azt a legtöbben igazságtalannal fogják megélni és a korrupció melegágya lesz.
A tudományos előretörés esetében pedig ott van az AI kérdése, aminek hatására lehet, hogy az összes munka feleslegessé válik, és akkor nem is beszéltünk bizonyos etikai kérdésekről, nem tartom kizártnak, hogy néhány száz éven belül az akkori AI-k személyiségi jogaiért egyfajta polgárjogi mozgalom fog majd küzdeni, mint anno Martin Luther King.
Szóval ez a rendszer, bár valószínűleg a jövő, nem igazán rózsás, sok probléma felmerül.
válasza:#25 Válaszadó, precízen kielemezted a témát!
Erről jut eszembe, egy sci-fi novella, amit egy régi Galaktika magazinban olvastam.
A szerző a végletekig viszi a tárgyalt témát. A tartalom röviden:
Egy hatalmas mega-polisz alatt hatalmas üzemcsarnokok rejtőznek. Seregnyi robot látja el a várost energiával, vízzel, élelemmel egyetlen munkás felügyelete alatt. Az utolsó munkás már öreg, nyugdíjba menne. Hiába könyörög a polgármesternek, hogy keressen a helyére valakit. A felszíni városlakóknak büdös a munka. Az utolsó munkás az irányítópultnál hal meg, a robotok sztrájkolni kezdenek.
Sakk matt.
25- köszönöm a válaszodat. Nagyon részletesen kifejtetted a problémákat és a véleményedet erről.
Ez jó mert, ha valaki nem fejti a problémákat akkor azok sose kerülnek megoldásra.
Nos egyben szeretnék is válaszolni rá.
A problémákat amiket leírtál lennének rá megoldások, részben persze ha ilyen rendszer váltaná fel a mostanit akkor alapjába véve az egész rendszert meg kellene változtatni, és persze sok idő kellene míg ez elfogadható legyen.
Erik Brynjolfsson által tett 2016-os kijelentése szerint is szerinte az emberek soha nem látott jólétben élhetnek majd, ha jól kezeljük az átmenetet.
És szerintem ez elég optimista kijelentés, de muszáj hogy azok legyünk ha jobban akarunk élni.
De ez elkerülhetetlen lesz a robotforradalom és úgy kell gondolkozni hogy hogyan kerülhet ki az ember győztesen.
Ezt többek közt azért írom mert a cégek mindig is profitra törekszenek, főleg a szabad piac esetében, és a fizikai munkát már képesek elvégezni a gépek és olcsóbb is a tartásuk mint egy dolgozó ember. Így profit is nagyobb és a termelés.
És ezt a pénzt kellene, megfelelő módon elosztani a tömegek közt.
A föld nyersanyag készletére nem teljesen van még megoldás de ott van az újrahasznosítás a fémekre a papírra és a többire, zöld-energia(ebbe sok minden bele tartozik víz,nap,szél,geotermikus erők stb.)
Fúziós-energia amiből energiát tudunk nyerni szinte ingyen.
Örülnünk kell annak, hogy a gépek felszabadítják az embereket az olyan munkák alól, amiket nehéz és fárasztó megcsinálni, miközben értéket hoznak létre. Az emberek azért félnek, mert jelenleg a gazdasági rendszer nem biztosítja azt, hogy az így létrejövő vagyonból mindenki részesüljön, amit írtam, így az könnyen egy szűk rétegnél maradhat.
Ahogy ezt te részletesen le is írtad.
Ha viszont képesek vagyunk létrehozni egy olyan rendszert, ami segít az embereknek megtanulni azokat a képességeket, amikre igény lesz, és megteremtjük azokat a megoldásokat, amiken keresztül a robotok által megtermelt vagyont el tudjuk osztani, az emberek nem fognak félni a robotoktól, és nem lesz probléma abból, hogy akkora mértékű lesz az automatizáció,(Luddizmus) ami miatt a technológiai fejlődés eddigi tempójánál sokkal nagyobb mértékben fognak megszűnni munkahelyek. A hadsereg által használt robotok ügye egy másik kérdés, amin már tényleg lehet aggódni, és el kell kezdenünk arról gondolkodni, hogy miként érjük el, hogy ezeknek a robotoknak a képességeivel ne lehessen visszaélni. De ez egy hosszabb távú probléma, mert
sokkal előbb érinti majd emberek tömegeit az, hogy a robotok elveszik a munkájukat.
Milyen megoldás jöhet szóba, az embereket termelékenyebbé kell tenni, tehát olyan képességekhez kell őket hozzásegíteni, amikkel a robotok nem rendelkeznek, vagy rosszabb bennük.
Emiatt a cégek több bért tudnak majd nekik fizetni.(munkanélküliek,iskolázatlanság)
Elsődlegesen ez lehet a megoldás, és ezt úgy lehet elérni, ha az embereket olyan oktatáshoz juttatjuk hozzá, ami értékessé teszi őket a munkaerőpiacon.
De ezzel együtt viszont ott van például a turizmus, ami fellendülhet, mert az automatizáció nyerteseinek sokkal több pénzük lehet majd utazásra, és ebben a szektorban is több új munkahely jöhet létre.
Ezeken a területeken még jó ideig nem lesznek jobbak a gépek az embereknél.
És hogyan lesznek képesek az államok lépést tartani ezzel? Sok helyen már most sem költenek eleget oktatásra, de nemzetközi szinten például az adóelkerülés is egy olyan ügy, ami miatt csorog ki a pénz az állami költségvetésekből, de mégsem tudnak ellene igazán hatékonyan fellépni. Miből lesz így pénz a folytonos átképzésekre?
Nem csak az államoknak kell majd segíteniük az átállásban. A cégeknek, a vállalkozóknak és az egyéneknek is felelőssége van abban, hogy alkalmazkodjunk az automatizációhoz.
A kormányoknak át kell majd alakítaniuk az oktatást, hogy nagyobb mértékben koncentráljon a kreatív képességek elsajátítására, és egyre kevésbé szóljon egy meghatározott tényanyag bemagolásáról. Ez elsősorban viszont nem pénz kérdése, hanem egy minőségi átalakulás, így ez nem is függ attól, hogy a kormányok mennyi adót tudnak beszedni. Ettől persze még jó lenne, ha többet költenének oktatásra, de a változtatások nagy részét enélkül is meg lehet valósítani. De nem lehet elvárni, hogy minden terhet az állam vállaljon. Az embereknek is tenni kell majd azért, hogy alkalmazkodni tudjanak, és rendelkezésükre is áll egy csomó ingyen online kurzus, amit bármikor igénybe vehetnek. És persze a cégeknek is teljesen át kell alakítaniuk a képzési programjaikat, és azt is, hogy milyen embereket vesznek fel.
Mondjuk minden embernek alapfokú programozás készségnek kell hogy legyen.
Egy idő után viszont ez egyre nehezebbé válhat majd, ezért más megoldások után kell nézni, amik elősegítik az újraelosztást. Ilyen lehet az adórendszer átalakítása, például a többkulcsos adórendszer és a magasabb jövedelmek nagyobb adóterhelése, vagy például az USA-ban jelenleg is létező állami jövedelemtámogatás (earned income tax credit) kiterjesztése,(motiváció) ami nem adóztatja a munkát, hanem éppen hogy támogatja azzal, hogy egy bizonyos szint alatt kiegészíti a dolgozó munkabérét. A támogatást adóalapját pedig elő lehet teremteni a szennyező technológiák használatának adóztatásából vagy a tőke nagyobb adóterheléséből. Az adórendszeren belül sok lehetőség van arra, hogy csökkentsük az egyenlőtlenségeket, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor egyre nagyobb lesz a nyomás a kormányokon, hogy tegyenek valamit azért, hogy az egyenlőtlenségek csökkenjenek és az új munkahely iránti motiváció.
És azt is figyelembe kell venni hogy, a robotok már nem csak fizikai jellegű munkát tudnak elvégezni hanem rutin jellegűt, illetve adminisztrációs munkát is.
De egyenlőre ennyi ezt nagyon lehet vesézni mert az egész rendszert át kellene alakítani.
De alsó osztálynak jó lenne mert eltűnne a fizikai munka.
És új jobb munkahelyre kerülnének.
Szóval lehet ez jó is. :)
U.I: a születésszabályozás Kínában és Japánban mükődik ott túlnépesedés van. Maximum 2 gyereket vállalhatnak ami azt jelenti, hogy a népesség stagnál.
Mert ha már 3 gyerek születik akkor növekedésről beszélünk. Mert apa anya meghal de 3 ember születik helyette.
És a törvény is védi.
És igen a jólétben a túlnépesedés jelent a legnagyobb veszélyt de mondjuk itt európában nem látni ennek jelét inkább a fejlödő országokban mert nincs megfelelő mennyiségű fogamzásgátló,óvszer stb.
És a túlnépesedés okozza a háborút vagyis hódítás új élettérért.
De ez elkerülhető más országok példájára vett születésszabályozási törvényeivel.
Az erőforrásokat meg leírtam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!