A liberálisnak a konzervatív vagy a nemzeti az ellentéte?

Jesszus mennyi szektás mindkét oldalról. És ráadásul milyen válaszokkal...!

A francia forradalom idején kialakult az igény az egyén szabadságára. És egy mozgalom indult ezen szabadságjogok minél szélesebb kiterjesztésére.

Ezt követően a monarchiák időszakában 3 fő irányvonal volt a jellemző.

1.A liberalizmus hívei a szabadságjogok minél szélesebb kiterjesztéséért küzdött (vallás szabadság, választójog, szabad sajtó, szabad képviselet).

2.A konzervativizmus célja a mindenkori helyzet rögzítése, konzerválása volt. A status quo fenntartása. Nem törekedett reformokra, ugyanakkor ha megtörtént, elfogadta azt. A konzervativizmus nem reakcionista.

3. A reakcionizmus a reformok visszavonásáért, illetve valamilyen abszolutista rendszer(királyság, császárság stb.) visszaállításáért küzdött.

A demokrácia megszületésével ez utóbbi egyre inkább veszített erejéből az abszolút monarchiák megszűnésével lényegében értelmét vesztette.

Majd egy bizonyos Marx Károly a francia forradalom hármas jelszavának egy másikból (egyenlőség) újabb ideológiát alkotott. Melynek célja a társadalmi egyenlőség megteremtése, elsődlegesen a munkások helyzetének javításával. (Na most begyorsítok)Mivel ez internacionális mozgalom volt válaszul a francia forradalom 3. jelszavából (testvériség) megjelent a nemzeti értékeket féltő nacionalizmus (ezt egyesek a konzervativizmus oldalágának vagy szélsőségesebb konzervativizmusként jellemzik. Ekkor alakult ki a mai napig használt politikai térkép. Baloldalt szocialisták, jobboldalt konzervatívok+nacionalisták, középen liberálisok.

Na most ha az eredeti célokat vesszük alapul, látjuk, hogy nincs jó és gonosz, nem az van, hogy az egyik igen, másik nem. Hangsúly eltolódásról és más-más értékrendről beszélünk, de mind háromra szükség van és egy egyensúlyi állapotban ez egy működőképes dolog.

A baj ott kezdődik, hogy a 20. század első felében a 3 nézetből 2-t eltoltak a falig. Szembekerültek egymással és háborúba torkollott. Ennek köszönhetően nem a legjobb maradt fent, hanem amelyek megnyerték a háborút. Adolfnak köszönhetően a nacionalizmus vállalhatatlan eszmévé vált, és olyan szinten meg lett bélyegezve, hogy a mai napig vállalhatatlan. A szocializmust többen is csúcsra járatták (Sztálin, Mao), meg is bukott. Ugyanakkor a SZU. bukása után neki megadott az ami a nacionalizmusnak nem, beindult egy konszolidáció. Megmaradt, de régi varázsát elvesztette.

Maradt a liberalizmus.

Na most ha végig nézünk ezen a fejlődéstöténeten és az eredeti célkitűzéseken, normális embernek lejön, hogy az ideológiáknak egyensúlya van és nem feltétlenül ellentétesek egymással. Az megint más kérdés, hogy a mai kifacsart verziójuk és azok elvakult hívői ellentétessé, sőt ellenségessé, még tovább megyek ellenséggé tették egymással őket és a híveiket.