Mennyi idő kell majd a jövőben ahhoz, hogy az ország kiheverje azt, amit az oktatással tett a Fidesz és az MSZP az elmúlt 10 évben? Van egyáltalán visszaút szerinted?

És ha az előbbi gondolatmenet végét folytatjuk, adódik a megoldás. Minden tanulónak motivációt kell adni a tanuláshoz. Egyetlen motiváció létezik, a sikerélmény. Amire képes vagyok, azt szívesen csinálom, amire nem, azt utálom - ez teljesen normális és természetes emberi viselkedés.

Az már szakma, hogy miként lehet eltérő képességű, indíttatású és érdeklődésű gyerekeknek motivációt adni. Egy ilyen például a "mások hogy is csinálják" minta. Éppen ezért szakmailag ostobaság az elkülönítés, hiszen ezzel éppen a jó tanulás példáját vesszük el. Lehet, és jobb helyeken (ha hagyják) teszik is, hogy egy osztályon belül több szinten és több témát oktatnak. Erre egy jól felkészült tanár (ha neki is van motivációja) simán képes. Csak hát a tanárnak nemhogy motivációt nem adunk, hanem inkább gátoljuk.

Ki van ez találva, a gond inkább az, hogy ostoba döntéshozók ostoba módot kényszerítenek rá az iskolákra, ráadásul nemhogy megteremtenék a tanítás-nevelés feltételeit, inkább eltörlik azt. Ezért aztán unja, utálja az iskolát tanár, diák szülő egyaránt. Talán ez az egyetlen, amiben ők hárman egyetértenek.

Viszont vannak olyan esetek, mikor el kell különítened az adott diákot, ha jót akarsz nekik.

Ahogy írtam országunk gondja, hogy bőven vannak olyan diákok (általánoságban beszélek, általános iskolától gimnáziumig), akik írási és olvasási nehézségekkel küszködnek. A gond, hogy nem alsósként, hanem még felsősként is. Ezeknek a tanulóknak más oktatási tananyag kell, hisz előbb meg kell tanulniuk rendesen írni és olvasni, hogy ismét a régi tananyag szerint oktathasd őket. Addig többet árt, mint használ, hisz nem tudja megtanulni rendesen az anyagot, bukdácsol, elveszti a motivációját afelől, hogy miért is kellene tanulnia. Szóval jelen esetben, ha a diák érdekeit nézzük, akkor érdemes legalább egy időre elkülönítened és külön foglalkozni az ilyen tanulókkal, ha nem akarjuk egész életét úgy élje le hülyének tartja magát. Gimnáziumokban nem jelentkeznek már ezek a gondok, de találkoztam olyan középiskolával, ahol nagy gondot jelent ez még, hogy nem tud rendesen olvasni a diák, mert Általánosból így engedték el (azért, hogy minél hamarabb megszabaduljanak tőle). Ezen tanulók meg lemaradásban lesznek azokkal szemben, akik rendesen tudnak írni és olvasni, így elveszítik a motivációjukat. Ők még a könnyebbik esetek, mert csak felzárkóztatod őket és akkor visszatudják nyerni a motivációjukat a tanulás iránt. Ez volt az a probléma, amit még könnyen megtudnánk oldani.

Amit nehezen az, hogy mit kezdjünk azokkal a tanulókkal, akik igen komoly magatartásbeli problémákkal küszködnek. Mielőtt valaki jönne turbónácizni nem csak a cigány gyerekekkel vannak ilyen téren problémák. Rájuk szólni nem tudsz, mert nem hallgat a tanárra az ilyen diák, a szülő meg nem fog rászólni, mert nem partner az iskolával ilyen helyzetben. Kötelező pszichológiai kivizsgálásra meg hiába küldik el (hogy nem-e valami családi probléma vagy ehhez hasonló miatt van a magatartásbeli probléma), a szülő nem hajlandó elvinni a gyereket. Rászólni meg azért se tud, mert akkor a szülő egyből megy balhézni (kihangsúlyozom megint nem csak a cigány származásúaknál áll fent ez a probléma még mielőtt valaki a korábbi írásom ellenére jönne turbónácizni). Ezek miatt meg nem tudsz rendesen órát tartani, mert az tanóra nagyrésze azzal megy el, hogy próbálják fegyelemezni az ilyen diákokat. Láttam már olyan alsós másodikos osztályt, ahol az ilyenek miatt félévkor még az elsős anyagot kellett ismételni. Viszont az ilyen tanulókat nem rakhatod külön, mert akkor havonta kellene új tanárt keresni, aki elvállana egy ilyen osztályt.

Szóval nehéz ügy az egész, mert az oktatásban nem csak a tanyanaggal vannak gondok.

A pedagógia és a pszichológia együttesen régen kitalálta, mit kell tenni az úgynevezett nagyon nehezen, vagy sehogy se kezelhető gyerekekkel. Sőt, azt is tudja, mitől ilyenek, éppen ezért azzal is tisztában van, hogy ez nem iskolai probléma.

Látni kell, hogy az iskola a társadalom és intézményei rész, ezért abból ki nem vonhatja magát. Vannak dolgok, amik látszólag oktatási problémák, de mégis azokat nem ott, hanem a társadalom különböző szegmenseiben, sőt gyakran a legfelső irányító körökben kell megoldani. És ha ez ott sikerül, akkor az oktatásban jó néhány probléma automatikusan eltűnik. Tipikusan ilyen a szülő viszonya az iskolához, továbbá a kormány feltételteremtő akarata.

Fölösleges például azon rágódni, hogy krétát vegyünk-e, vagy szivacsot. Több pénzt kell kérni, és ha nem adnak, értésre kell adni, hogy addig az "oktatás szünetel". Autót sem szabad vezetni részegen, vagy bekötött szemmel. Akkor se, ha menőautóról van szó.