Mit szólnátok, cselekednétek, ha a következő események zajlanának le hazánkban?

A Lázár János és Tarlós István között zajló viták miatt a budapesti főpolgármester leállítja a 3-as metrót. Erre válaszul Orbán Viktor bejelenti, hogy az ország új fővárosa Felcsút lesz, és a kormány gyors ütemben áthelyezi az ország közigazgatását az új fővárosba, megnyirbálva Budapest költségvetését, és az így nyert pénzt Felcsútba fektetve. Felcsút hamarosan virágzó növekedésnek indul: új házak épülnek a tehetős magyar polgároknak, a településen villamos- és metróhálózat, helikopter-leszálló és új Országház épül.

A balliberális ellenzék tüntetéseket szervez, de a Fidesz hamarosan mozgósítja a kormánypárti nyugdíjasokat, akik erőszakkal elfojtják a lázongásokat. Ekkor Gyurcsány Ferenc és a kiábrándult Tarlós István titkos megállapodást köt: a gyurcsányista ellenzék használhatja a továbbra is működésképtelen 3-as metró alagútjait felkelő alakulatok titkos kiképzésére, cserébe Gyurcsány megígéri, hogy hatalomra jutása után felújítják az összes metrót, és még két újat építenek.

A következő év légköre feszült, de őszig csak szórványos zavargások alakulnak. A 2017. októberi állami ünnepség úgy néz ki, rendben fog zajlani, a Felcsúton bevezetett fokozott biztonsági intézkedések ellenére. Azonban október közepén Orbán új médiaadókat vet ki, amelynek az RTL Klub érdekeltségi köre az egyik legnagyobb vesztese. Az RTL egy hetes tárgyalások után bejelenti október 21-én, hogy mivel nem tudtak megállapodásra jutni, az RTL összes tévécsatornája beszünteti a műsorsugárzást, méghozzá azonnali hatállyal. Ezzel a Barátok Közt és az Éjjel-Nappal Budapest sugárzása is megszűnik.

A kétségbeesett magyar emberek spontán tüntetéseket szerveznek a Kossuth téren, amely ekkorra persze már elvesztette régi jelentőségét, azon kívül, hogy a régi Országház Kövér László magánrezidenciájává alakult át. A régen koronaőrségként, ma már a 2017-ben Áder János váltó új köztársasági elnök biztonsági szervezeteként működő házőrség elkezdi oszlatni a tüntetőket, és fél napos utcai harcok után úgy néz ki, a Kövér-gárda felül is kerekedik. Azonban október 23-a reggelén Gyurcsány Ferenc az Astoriánál gyújtó hangú beszédet mond, felszólítva minden becsületes magyar polgárt, hogy induljon Felcsútra, követelje a kormány lemondását. Több se kell - a budapestiek busszal, autóval, kerékpárral, vagy gyalog, ahogy tudnak, kisebb-nagyobb csoportokban megindulnak Felcsút felé.

Igen ám, de a felcsúti állami ünnepségen hivatalos vendégként megjelent az azeri és az üzbég miniszterelnök is, ezért az Orbán-kormány maximális biztonsági intézkedéseket rendelt el, a forrongó tömeget már Bicskénél megállítják a Honvédség erői. Eleinte a felkelők békésen viselkednek, bár hangosan szidják a kormányt, de aztán egy feldühödött tüntető - egyesek szerint kormánypárti provokátor-ügynök - Molotov-koktélt dob az egyik tank felé. Nosza, több se kell - bár a Molotov nem találja el a járművet, a Honvédség a veszélyt megérezve sortüzet nyit.

A megriadt tömeg eleinte szétszéledni látszik, de ekkor színre lépnek a Gyurcsány-csapatok, akik eddig a tömegben rejtőzködtek, átlagembereknek álcázva magukat. A Gyurcsány-partizánok vállról indítható rakétákkal több tankot szétlőnek, meglepetésszerű támadásuk hatására a hadsereg soraiban káosz tör ki, visszavonulásra kényszerülnek. Miközben a honvédségi csapatok nyugat felé haladnak, felkészülni Felcsút védelmére, Gyurcsány Ferenc személyesen jelenik meg a hadszíntéren az emberek morálját erősíteni, miközben Vadai Ágnes fegyvereket oszt az eddig fegyvertelen tüntetők között.

Fél óra felkészülés után a felkelők megindítják az offenzívát Felcsút felé. Ekkorra már a felkelésnek híre ment, az ország más részeiről is érkeznek újabb és újabb lázadók. A forradalmárok körbekerítik Felcsútot, és véres harcokban behatolnak a főváros külső negyedeibe. A honvédek egy része kezdi elveszíteni a bizalmát a kormányban, és a felkelők oldalára áll, és bár az Orbán-kormány erői visszavágnak Budapest bombázásával és az előrenyomuló csapatok tüzérségi össztűz alá vételével, ez sem állítja meg az előrenyomulást. A hű nyugdíjas csapatok is szétszélednek a megállíthatatlan partizánok láttán - a lengyel brigád tíz percig megpróbálja feltartoztatni a támadókat, de végül ők is menekülnek, egyedül hagyva a miniszterelnököt. Bár az utolsó pillanatban a külföldi vendégeknek sikerül elmenekülnie egy helikopteren, a legtöbb jelenlévő Fideszest a dühödt tömeg meglincseli, a miniszterelnököt beleértve.

Eközben már a nagyhatalmak is értesültek a Magyarországon folyó eseményekről. Putyin elnök bejelenti, hogy a magyar lázongások illegitimek, és ez is egy "színes forradalom", amit Amerika és Soros György pénzel, illetve kimondja, hogy az Orbán-kormány megsegítésére csapatokat fognak küldeni. A V4-ek, elsősorban Lengyelország és Szlovákia, beleegyezik, hogy Oroszország csapatokat küldhessen rajtuk keresztül, félve, hogy a kaotikus állapotú Magyarországon keresztül migránsok érkezhetnek ezekbe az országokba.

Eközben Magyarországon a kormány ellentámadásba indul. Lázár János és néhány túlélő Fidesz-párttag és oligarcha - pl. Rogán Antal és Mészáros Lőrinc - újjászervezi a kormányt Hódmezővásárhelyen, és az ország keleti részén összevonja a megmaradt kormánycsapatokat. A Jobbik élén Vona Gábor bejelenti, hogy feloszlatja a pártot, és belép a Fideszbe, párttársainak is ezt javasolva - az újjászervezett Magyar Gárda eközben tűzharcba keveredik Gyurcsány szimpatizánsaival Budapesten. A káoszt kihasználva LMP-s szabadcsapatok rohamot indítanak a paksi atomerőmű ellen, de a kormánycsapatok visszavonulásra kényszerítik őket.

Délután 13 óra 10 perckor az első orosz csapatok átlépik a szlovák határt és támadást indítanak a budapesti székhelyű Gyurcsány-kormány csapatai ellen. A népfelkelők a túlerővel szemben folyamatos meghátrálásra kényszerülnek, 14 órakor az orosz haderő már Budapest külvárosát fenyegeti - a folyamatos bombázások alatt a város romhalmazzá vált, a hidak és az infrastruktúra elpusztultak, a város a megadás szélén áll. Azonban ekkor a NATO intervenciója is megindul - Clinton elnök azonnal elrendeli a Gyurcsány-felkelés támogatását, miután tanácsadói értesítik, hogy a magyar Alföldön jelentős kőolaj- és földgázkészletek találhatók. Az amerikai és szövetséges NATO-csapatok 14 óra 30 perc körül elérik Pest megyét, és már majdnem harcolni kezdenek az oroszokkal, mikor a két ország vezetőjének az utolsó pillanatban sikerül fegyverszünetet kötniük.

A következő nap folyamán a két fél között ingatag béke honol, mindkét fél inkább a saját területein fókuszál a lázadások leverésére. Végül a következő megállapodásra jut a két nagyhatalom: Magyarországot nagyjából a Duna mentén két országra osztják. Nyugaton a Magyar Köztársaság alakul meg Gyurcsány Ferenc vezetésével, még keleten Lázár János hódmezővásárhelyi székhellyel kikiáltja a Magyar Nemzeti Együttműködés Államát, mint az orbáni Magyar Állam jogutódját. Budapest is két részre oszlik: nyugaton Buda a gyurcsányi állam fővárosa lesz, míg keleten Pest a pusztulás és enyészet martalékává válik. A keleti MNEÁ hamarosan belép az Eurázsiai Gazdasági Unióba, és Lázár vezetésével orosz segítséggel újjáépül, a munkaalapú társadalom elvei mentén; a kormány teljes államosítást hajt végre, és a kormánytagok, ill. az állami vállalatvezetők kivételével mindenki egységes, 47 ezer forintos fizetést kap havonta. Ezzel szemben Gyurcsány vezetésével a MK megszorító intézkedésekbe és privatizációba kezd, az ország gazdasági felvirágoztatása érdekében eltörli a társadalombiztosítást és a 8 órás munkanapot 12 órásra növeli, ezáltal a Magyar Köztársaság GDP-je szárnyalni kezd, és hamarosan Nyugat-Magyarországot Amerika-szerte a szabadság és a demokrácia mintapéldányaként emlegetik.