Kik jutottak földhöz?

Bevezethetnék a dán modellt.

Náluk csak annak lehet földje, aki életvitelszerűen tanyán lakik ( tanyán él ), a földjén dolgozik, a tanya max 15 km-es körzetében vásárolhat földet, azon gazdálkodik és ha 30 hektárnál nagyobb földet szeretné, még főiskolát is kell végeznie. A 30 hektár alatti földhöz is kell vizsga, de azok viszonylag könnyűek ( már ha ért hozzá az ember, de ha azzal foglalkozik, értenie kell hozzá ). Ja és csak magánszemélyeknek lehet földje. Cégeknek nem.

Nálunk mi van?

Kifizetsz 200 ezer forintot, megkapod a papírt, hogy te értesz a mezőgazdasághoz és lehet 400 hektár földed. Amire hektáronként akkora támogatást kapsz ( már ha a szerencsések között vagy ), hogyha 50 hektárnál több földed van, nem is kell gazdálkodnod, megélsz belőle ( hektáronként 60 ezer forint, az 50 hektár után már 3 millió ). Sőt, nálunk a cégeknek is lehet földje, így lehet, hogy Mészáros Lőrincnek a maximális 400 helyett több mint 2000 hektár földje van ( és akkor érdekesség képpen számoljuk ki, hogy mekkora támogatást kap: 120 000 000 forintot kap ).

Egyébként nem véletlen, hogy nálunk az ország 72%-a alkalmas mezőgazdaságra, a föld minősége pedig kiváló ( sőt, szinte egyedülálló európában, főleg ha a méreteket nézzük ), mégis haldoklik az ágazat és önmagát sem képes ellátni az ország, ehhez képest Dániaban óriási exportra termelnek, kiváló minőségű termékeket ( élelmiszersk, növények, húsok, élő állat ), holott az ország feleakkora mint Magyarország és csupán a 60%-a alkalmas mezőgazdaságra ( európai viszonylatban ez is jó, de hozzánk képest nagyon csekély ).