Mik a poroszos oktatás jellemzői?

azt hogy az iskolákban nem az életre nevelő toleranciából és szolidaritásból kell érettségit tenni, mint a finneknél

egyébként a magyar tehetősök gyerekei hozzák a finn gyerekek színvonalát (legalábbis ami a kompetenciát illeti), szóval nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez nem iskolatípusi sajátosság, hanem anyagi :)

(egyébként a finnek az eredményeiket pont poroszos rendszernek köszönhetik, amióta liberális rendszerben kikerült tanárok oktatnak, rontottak.)

Dióhéjban:

A poroszos oktatási rendszerben mindenből kell tanulnod valamennyit és minden tantárgyból meg kell ugranod egy bizonyos szintet. Előnye, hogy sokkal jobb és erősebb alapműveltséget ad és nagyobb értéke is van egy bizonyítványnak vagy diplomának. Hátránya, hogy sok embert gyakorlatilag elgáncsol, akik szélsőségesen reál vagy humán beállítottságúak.

Ennek ellentéte pedig a liberális (vagyis a te szavaiddal élve a modern kori) oktatási rendszer, ahol a gyereknek csak azt kell tanulnia, amiben tehetséges, de azt már faital korától fogva és magasabb szinten. Előnye, hogy például egy reál beállítottságú gyerek általános iskola végére alapszinten tud programozni. Hátránya, hogy ugyanennek a reál beállítottságú gyereknek 30 éves korára még mindig olyan szegényes a szókincse, hogy képtelen komolyabb beszélgetésbe elegyedni valakivel. Illetve a diplomásokat is sokkal jobban felhígítja. (ugyanis ha valaki csak azt tanulja amiben tehetséges és szeret, akkor nem nehéz diplomát szerezni)

Még a szakértől is vitatkoznak azon hogy melyik lenne a jobb. Én igazából igen nagy retardáltságnak találom azt, hogy itt is csak a két szélsőségben (liberális-konzervatív) képesek gondolkodni az emberek.

A #3-hoz hozzátenném, hogy a poroszos oktatásnak a ma nálunk honos oktatás nem ellentettje. Sokféle oktatási forma van, és mind lehet eredményes.

A poroszos is lehet jó bizonyos helyzetekben. De nem sokban. A jó oktatás az, ha figyelembe veszi az adott környezet sokféleségét. Könnyen lehetséges, hogy egy iskola pár száz tanulóját eszerint érdemes csoportosítani, és az egyéni igények és főleg képességek, lehetőségek függvényében eltérő módszereket alkalmazni.

A modern oktatási tézisek legfőbb tulajdonsága éppen az illeszkedő sokféle oktatási forma, a hatékonyságot és eredményességet tekintve fő célnak. Az oktatási módszertan egy eszköztár a sokféle gyerek képzésére.

A mai magyar oktatás egyesíti magában a poroszos képzés és minden más képzés legrosszabb tulajdonságait. És fő célja az eredménytelenség. Amint ez látszik a gazdaságban.

A lényeg: a tanár kiáll, elmondja, a diák csendben figyel, leírja, bemagolja, visszamondja. Aki ebből a sémából kilóg, azt büntetik. A kreatívabb gyerekeket ezért idegileg tönkreteszik, kirekesztik, megölik a tehetséget már nagyon fiatal korban.

Adatokat tanít és nem gondolkodni. Nem lesznek a diákok innovatívak, nem lesznek önálló gondolataik. A másságot, az egyéniséget büntetik, nem lehet más véleményed, mint a tanárnak. A tanárnak is viszonylag kicsi a szabadsága, neki is meg van szabva, hogy mit tanítson.

Valóban megbukott, hiszen minden statisztika szerint a magyar gyerekek teljesítenek a legrosszabban: olvasásértés, nyelv, elsősorban (én ezekben vagyok otthon, azért ezt ismerem)

Valamit nagyon rosszul csinálunk, és ezt tudják is. De mégis minden reform által csak még rosszabb lesz. Attól tartok, hogy aki a reformokat csinálják azok vagy sík hülyék, vagy csak a legrosszabbat akarják a diákoknak és a tanároknak. Vagy inkább mind a kettő együtt.

Pl.a magyar gyerekek gyengék a szövegértésben, akkor tegyünk be érettségire egy szövegértés feladatot. Jézusom!!!

Ez a középiskola feladata, hogy szövegértelmezést tanítson?! Nem inkább az alsó tagozatos oktatásban kéne szétnézni? Ugyanakkor persze a középiskolás tananyag maradt, plusz óraszámot nem kaptak (bár a gyerekeknek már így is nagyon sok órájuk van), mégis a középiskolás tanár mikor tanítsa meg a gyerekeket az értő olvasásra? Következésképp azon kívül, hogy lett még egy vizsgakérdés, más nem változott. Mit oldott meg? Semmit!