Mi ez a marhasag, hogy az izraeliek felnek a jobbiktol?

Pl, már a magyarázatban van egy olyan szöveg, hogy a zsidók nem csapják be direkt az embereket, de ha véletlenül hanyag vagy és több pénzt adsz nekik, mert elszámoltad magad, akkor Te mint zsidó nem vagy köteles visszaadni az eladónak.

A magyar valóságba ez úgy nézne ki, hogy a vak 80 éves öreg néni ad 1000Ft helyet, ad 10000-et, akkor a pénztáros néni lelkiismeret furdalás nélkül rakja el és ne szóljon neki.

Ez tényleg jó magyarázat, frankó erkölcsre utal.

"Elolvastam, de én ezt valami fura magyarázkodásnak értelmezem. Miért nem írják le konkrétan, hogy nincsenek ezek a szövegek a talmudban?"

azért, mert sok esetben vannak hasonló szövegek a Talmudban, amiket viszont kiragadnak a környezetükben, és úgy csavarnak (sokszor a fordításban is kicsit csalva), hogy azt úgy tudják beállítani, ahogy akarják.

PL. a Balaam-os rész is benne van a Talmudban, csak Balaam-nak semmi köze Jézushoz, van egy Balaam nevezetű szereplő az Ótestamentumban, aki véletlenül sem egyezik Jézussal. Itt pl. ez a ferdítés.

Van olyan vád pl., hogy a nem zsidók közül a legderekabbakat is meg kell ölni, Rashitól.

Ehhez hasonló idézet is van a Talmudban, azzal a különbséggel, hogy Rashi arról ír, hogy az egyiptomi kivonuláskor I. összezárta a tengert a zsidók mögött, ezzel megölve az egyiptomi üldözőket, köztük derék embereket is (a teljes írás azt veti fel, hogy az egyiptomiak hogyan üldözhették harci szekerekkel a zsidókat, amikor az összes barmuk elpusztult a 10 csapás során, a zsidók pedig minden jószágukkal együtt vonultak ki Egyiptomból? Csak úgy lehetett - okoskodott Rashi -, hogy az egyiptomiak között is voltak emberek, akik meghallgatták I. intését, és biztonságba helyezték az állataikat a csapás elől. Viszont akkor ezek az egyiptomiak hallgattak I.-re, és mivel várhatóan ők vezették az állataikat a szekereken, I. mégis megölte őket.) Rashi ebből azt a következtetést vonja le, hogy I. azért pusztította el egységesen a zsidókra támadó sereget, nem differenciálva az őt meghallgató és nem hallgató egyiptomiak között (pedig a hatalmával lehetősége lett volna rá), hogy ezzel is mutassa, háború esetén, harcban nincs válogatási lehetőség, lehet, hogy az ellenség is nagyon derék ember, de ha ellenség, akkor meg kell ölni - tehát [háború esetén] az ellenség közül a legderekabbat is meg kell ölni.

Ez így szövegkörnyezetben mindjárt egészen mást jelent, mint amit kiragadva megpróbáltak belemagyarázni.

A Talmud egy több ezer oldalas nagyon összetett mű, rengeteg hivatkozással, utalással, amikből nem lehet kiragadni a szövegrészleteket, ezért, hogy lásd miről szólnak az adott részek, ahhoz látnod kell az egészet.

Aztán persze vannak a szimplán hazugság részek, amikhez hasonló szimplán nincs a Talmudban. Ilyen pl, hogy 3évessel szabad szexuális kapcsolatot létesíteni - baromság, házasságon kívüli szexet már a 10parancsolat is tiltotta, és kövezéssel bűntették, tehát komolyan is volt véve. Egy 3 évest pedig nem lehet feleségül venni, hiszen még nővé se lett avatva (a bat micva nevezetű szertartást, ami a fiúk bar micvojának felel meg a lányoknál 12éves korban szokás megtartani, onnantól számított nőnek).

Ehhez például nem kell tudni a talmudi szövegkörnyezetet, mert ez nem kiragadás, ez szimpla baromság, amit a zsidó vallásban való minimális jártassággal is lát az ember, hogy egy I.-től kapott parancsolat megszegését, amiért halálbüntetés jár, nem engedélyezhet egy rabbinikus irat.

Olyan rész viszont már megint van, ami azt mondja, hogy ha ilyen történt (véletlenül sem az, hogy szabad, hogy ilyen történjen, hanem ha mégis történne), akkor ha a gyerek elég kicsi, abban az esetben még visszanő a gyerek szűzhártyája, ezért ne érje őt a későbbiekben emiatt hátrány (hiszen nem tehet róla), és pl. házasságnál ugyanúgy a szüzeknek járó magasabb hozomány illeti meg (hiszen a férj sem lesz ezzel megkárosítva, ő technikailag szűz lányt kapott, hiszen megvan a szűzhártyája). Hasonló módon, ha bármi más okból 3 éves kor előtt átszakad a szűzhártya (sérülés, erőteljes mozgás, bármi), akkor is a kislány a házasságkor még szűznek fog számítani.

Ezek azért voltak lényegesek, mert a szüzességet úgy tudta ellenőrizni a férj, hogy ha a nászéjszaka után átszakadt a szűzhártya, és vérzett, akokr szűz volt, ha nem , akkor nem. A hozományt meg előbb kellett leperkálni, tehát előbb kellett előjönni a farbával, hogy szűz-e a leányzó, és ha tévedtek, az nagyon kínos volt. Ezért volt ez a technikai diskurzus, hogy ha 3 éves kor előtt szakadt be a szűzhártya, akkor nyugodtan mondhatjátok, hogy szűz, mert visszanőtt a gyerek szűzhártyája, így nem lesz belőle oltári blama.

Ez megint egy technikai és pénzügyi diskurzus, amit aztán próbálnak úgy beállítani, hogy íme, lehet 3évesekkel szexelni - francot. Arról szól a fáma, mikor mennyit kérhetsz a leányzóért

------------

"Pl, már a magyarázatban van egy olyan szöveg, hogy a zsidók nem csapják be direkt az embereket, de ha véletlenül hanyag vagy és több pénzt adsz nekik, mert elszámoltad magad, akkor Te mint zsidó nem vagy köteles visszaadni az eladónak.

A magyar valóságba ez úgy nézne ki, hogy a vak 80 éves öreg néni ad 1000Ft helyet, ad 10000-et, akkor a pénztáros néni lelkiismeret furdalás nélkül rakja el és ne szóljon neki. "

Nem, ha észreveszem, hogy rosszul adott, és én elrakom, akkor szándékosan csaptam be.

Tudod a legtöbb boltban, helyen is ott van, hogy pénztártól való távozás után nincs reklamáció - ettől függetlenül, ha a pénztáros észreveszi, hogy rosszul adsz vissza, akkor szól, de a vásárlás után visszamenni, hogy de ez így meg úgy volt, már nem lehet.

Az nem várható el, hogy üzletkötéskor még a másik érdekeire is én figyeljek, az már az ő dolga. Nincs sehol megtiltva, hogy ha ő meg tud engem győzni, hogy tényleg itt el lett nézve, akkor ne adjam vissza, csak ezt elvárni tőlem alapból, ez abszurd - értelemszerűen nem az öreg vak nénikékről van itt szó, hogy véletlenül rosszul ad vissza, alap, hogy visszaadom, ha később feltűnik, de ha mondjuk valaki elad nekem egy vázát, amiről később kiderül, hogy basszus, az értékesebb volt, mint ahogy eladta, mert antik, mittudomén, akkor nehogy már ez után én köteles legyek visszafizetni az eladási ár és a később megtudott igazi ár között.

A résznek egyébként nem is ez a lényege, az egész rész úgy szól, hogy ha viszont egy másik zsidóval történik meg mondjuk a fent említett vázás esett, akkor a Talmud azt mondja, hogy bár ez alapból nem lenne tőled elvárható, de mivel sorstársadról van szó, ezért mégis ha teheted, ad vissza neki a különbözetet, még ha vétlenül is húztál hasznot rajta.

Ez egy összetartásra szólít fel a zsidók között, hogy még ha nem is te vagy a hibás, hogy ő rosszabbul járt akkor is igyekezzél őt kárpótolni.

És igen, erre rá fognak harapni, hogy itt meg van különböztetve a zsidókhoz és nem zsidókhoz való hozzáállás, és valóban ez van. A nem zsidókkal szemben egy alap tisztesség van elvárva (szándékosan vagy az én hibámból nem károsíthatom meg), a zsidók között pedig egy összetartás és egymás segítése van elvárva (ha még nem is szándékosan vagy az én hibámból érte kár, akkor is igyekezzek kárpótolni).

Erre lehet ráugrani, de szerintem marha jó lenne, ha a magyarok között is lenne egy ilyen összetartás, egymás segítésének elvárása.

Még valami a végére: azt is érdemes látni, hogy a zsidóság a története folyamán (és ez igaz a Talmud keletkezésének idejére is) szinte mindig kisebbségként élt más nagyobb népek között, így adja magát az összetartás szükségessége, valamint az is, hogy amikor én kisebbségként vagyok valahol, akkor tőlem telhetően igyekszem jó viszonyban lenni a többséggel, nem direkt átvágva őket, meg minden baromság, ami vád fel van sorolva.

Józan paraszti ésszel az nem egy épeszű és főleg nem egy sikeres hosszútávú stratégia, hogy akkor én direkt átvágom a másikat és inkorrekt vagyok, sem az üzleti életben, sem kisebbségként - annyira pedig az ókori zsidók se voltak hülyék, hogy direkt maguk ellen játszanak, és hergeljék a többséget.