Miért akar egy politikus győzni? Miért nem hagyja hogy a nép döntsön?

"Vagy majd ők akarják helyettünk tudni mi is nekünk a jó?"

- Ez a demokrácia. A poltikus számára meg a győzelem egy zsíros állással jár.

Egyik oldalon van egy hasznavehetetlen, megosztott, saját jogaival kapcsolatban tudatlan, mindenfajta nyírást tűrő (legfeljebb szitkozódó) birkanyáj, a másik oldalon van a juhászklub, ahol a birkák terhére aláírt dolgokért leeshet bel-/külföldről ez-az, meg a beszedett gyapjún is lehet kicsit keresni, netán saját vállalkozást részesíteni belőle.

Nem kell lopósnak lenni ahhoz, csak megkísérelni felvilágosítani 1-2 alapvető dologról az embereket, és annyi ellenállásba, hitetlenkedésbe, elutasításba ütközhetsz azok részéről, akiknek segíteni próbálsz (egységben az erő, meg pl. egy népszavazáshoz is mennyi aláírás kéne), hogy lényegében arra jössz rá: 10-ből 10-et nem is érdekel, miért ez a sorsa.. most azért a 100-1000-sokezer/egy emberért erőlködj? Minek? Ezen a ponton igazat adsz azoknak, akik lerabolják a sok idióta kretén honfitársad és persze téged is, méghozzá nem azért, mert megutáltad őket: csak ez az élet rendje: a ragadozók legyőzik a csordától elszakadt (megosztott társadalom elszigetelt egyedei) példányokat. Csak az a különbség, hogy népünk asszisztál a kifosztásához, mivel jogilag a hallgatás is beleegyezés, mintegy egyetértésre (rá)utaló magatartás.

"Csak az a különbség, hogy népünk asszisztál a kifosztásához, mivel jogilag a hallgatás is beleegyezés, mintegy egyetértésre (rá)utaló magatartás."

Az a gond, hogy nincsen arra jogi mód, hogy felelősségre vonj egy képviselőt. Gyakorlatilag ha megválasztották, akkor onnantól kezdve 4 évig ő azt csinál amit akar.

"Ha álláshoz hasonlítod a képviselőséget, akkor a kampány az állásinterjú. Meg kell győznie a fejvadász/HR-est, vagyis téged, hogy ő a legalkalmasabb."

Csak míg egy állásinterjún nem elég hogy jól beszélsz, kell hogy legyen tudás is mögötte - elég akár arra gondolni hogy beírod h felsőfokú angol mert ez kell az álláshoz, aztán meglepnek egy angol interjúval és kiderül hogy azért ahogy te tudsz az nem felsőfokú, vagy szóba kerül valami szakmai téma - addig a képviselők esetében szó sincsen mögöttes tudásról (ez lenne a program ez esetben) - de az emberek nem a program alapján döntenek (nem is ismerik az egyes képviselők programját) hanem egyszerűen pártszimpátia alapján.

Hogyan választod ki a legjobb kaját, ha csak 3 fehéz fazekat látsz? Lehet, hogy a kakit választod találomra? Na ezért kell a kampány.

Egy másik oldalról is közelítve: ott vannak a politikusok valahol. Nem látod, nem hallod őket soha, szavuk sincsen. Honnan fogod megismerni őket? Honnan fogod tudni, hogy mit akarnak? Honnan fogod tudni, hogy melyik a jobb, melyik akar legalább kampány szinten többet tenni érted? Amelyik le se szar, azt se akarja, hogy halljad őt, az majd szerinted csinál valamit?

Persze a mostani is túlzás, gyakorlatilag a paraszt mantrázása folyik, de ez a velejárója a kampánynak.

"Verseny, viszály, harc" - pontosan mint később. Aki nem versenyez és harcol a kampány alatt, mert mondjuk képtelen rá, az hogyan fogja érvényesíteni az érdekeit később?

Az hogy kinek hiszek már más kérdés, de annak semmi köze a kampányhoz.