Tényleg így volt az első világháború vége?
Egy közepesen megbízható forrást olvasgattam az első világháborúról, illetve Trianonról, voltak benne képtelenségek és igaz dolgok is jócskán. A felénél ezt találtam, nem is szaporítom a szót, kimásolom ( jó hosszú lesz ).
"Azzal szoktak áltatni bennünket, hogy a pádovai fegyverszünet miatt Magyarország nem rendelkezett kellő katonai erővel, hogy megvédje magát, hiszen minden oldalról körülvették ellenségei. Ez a beállítás messze nem felel meg a valóságnak.
A délkeleti Antant-sereg nagyrészét Ukrajnába vezényelték, mert az Antantnak nem állt szándékában Magyarország megszállása. A Franchet d'Esperey által vezetett maradék csak 9 hadosztályból állt, amely november 4-ére foglalta el Belgrádot. A sereg egyharmada olyan francia egység volt, amelynek állománya csak részben volt feltöltött, kétharmada szerb és görög vegyes alakulat gyatra fegyverzettel és a végletekig kifáradva. Ennek a hadseregnek a Szalonikiből való hadtápellátása erősen kérdéses volt. Továbbá a szerb alakulatok egy része a Nagyszerbiát nem akaró, a délszláv egységet horvát vezetés alatt elképzelő horvátok ellen harcolt. Román hadsereg gyakorlatilag nem létezett: a románoknak még puskájuk sem volt: később látták el őket fegyverrel és szervezték meg csapataikat a Bukarestben tevékenykedő francia főtisztek. Csehszlovákia csak papíron létezett: erői rendfenntartásra sem alkalmas, nagyon gyenge fegyverzetű önkéntesekből álltak. Mindent összevéve hazánkat három oldalról abszolút nem fenyegette katonai veszély, a déli francia sereg pedig nem képviselt katonai potenciált és semmiképpen sem óhajtott volna harcba bocsátkozni, amire, például a Dunán való erős ellenállás melletti átkelésére, nem is volt felkészülve.
Felemlítik, hogy a Száva-Duna vonalánál csak két és fél magyar hadosztály állt az Antant-erőkkel szemben. Ez ködösítés. Egyrészt akkora erő önmagában is simán megakadályozhatta volna az ellenség átkelését, amihez legalább négyszeres túlerő kellett volna. Másrészt az országban mintegy húsz hadosztály állt bevetésre készen, hogy a lassan mozgósítható, be sem hívott öt teljes korosztályról ne is beszéljünk. A bomlasztás dacára mintegy 18 hadosztály érkezett vissza rendben az összeomlott olasz frontról. Az Antant-sereg nem váratlanul jelent meg a határunkon, ezért novemberig bőven lett volna idő az átcsoportosításra. A ködösítést jól mutatja, hogy a belgrádi főparancsnok azonnal a magyar haderőnek a nyolc hadosztályra való csökkentését követelte: két és felet nem lehet nyolcra redukálni... A franciák erősen tartottak a komoly ellenállástól. Julier Ferenc - katonai elemző, Stromfeld vezérkari főnöke - a háborúról szóló kiváló értékelésében le is szögezte, hogy Magyarország 1918. november elején katonailag még teljesen védhető volt.
Pilsudski lengyel marsall csekély katonai erővel építette fel Lengyelországot. Kemal atatürk ellenállt az egész Antantnak és új Törökországot teremtett. Minket viszont ma is azzal áltatnak, hogy nem őrizhettük meg hazánkat, mert nem volt lehetőségünk az ellenállásra! Tény, hogy a Monarchia katonailag összeomlott, de abból nem szükségszerűen következett hazánk ilyen mértékű feldarabolása. Ha vezetői bátor magyar hazafiak lettek volna, akkor nem történhetett volna meg velünk ez a Trianon!"
A hadsereg leszerelése azért volt szükséges, mert komoly harcértéke úgyse volt - ugyanúgy, mint ahogy Oroszországban, a katonák békét akartak, nem pedig tovább harcolni, és ha az lett volna a nagy ötlet, hogy Magyarország tovább harcol egyedül Franciaország, a csehszlovákok és a románok ellen, ugyanolyan értelmetlenül és kilátástalanul, mint a második világháborúban az akkori ellenfeleik ellen, és legyőzött, szétvert országként ugyanúgy nem lett volna más választása. Most azt azért ne gondoljuk komolyan, hogy miután Németországot és a Monarchiát szétveri az antant, nem hajlandó még néhány száz kilométert haladni, hogy a központi hatalmak egy jelentősen gyengébb maradványát nem veri szét... A Tanácsköztársaság később megpróbált új hadsereget szervezni azokból, akik még vállalták az ellenállást az antanttal szemben, de hát látható, hogy erre nem volt elég ember.
Ehhez képest Károlyinak az volt a (naiv, de valamilyen szinten logikus) elképzelése, hogyha szakítva a Monarchiával, antantbarát politikát folytat, akkor az antant Magyarország érdekeit is hasonló módon figyelembe veszi, mint a többi antantbarát ország érdekeit. Ez nem vált be, mert az antant már mindent megígért Magyarország szomszédainak Magyarország megoldására - és a franciáknak jobb megoldás volt az, hogy csak Magyarországot haragítsák magukra, és mindenki mást lekenyerezzenek, minthogy kompromisszumos megoldások után se a magyarok, se a kisantant ne legyen tökéletesen elégedett.
Egyébként miért hasonlítjuk össze Magyarország helyzetét Pilsudskival (akit az antant támogatott) és Kemallal (aki jelentősen messzebb volt a fronttól, és jelentősen nagyobb erőket vezényelt)?
"Nyugati hadsereget nem küldtek volna mert ott mindenki békét akart"
Ehhez képest évekig erőltették a szovjet intervenciót. Bár tegyük hozzá, a Szovjetunió szétverése fontosabb volt a franciáknak, mint mondjuk a törökök, vagy akár a magyarok megrendszabályozása - de a magyarokkal könnyebb is lett volna elbánni, és hasznos is az intervenció ellátmányozása szempontjából. Franciaország szétverte volna a magyar ellenállást, ez száz százalék. Akaraterőből a francia elit részéről nem lett volna hiány.
2# Rosszul latod a dolgokat. A magyar katonak mind moralis, mind kikepzes teren az egesz vilaghaboru egyik legjobb katonainak szamitottak. A katonai eredetu nepek mint a magyarok, poroszok, kozakok, tatarok gyilkoltak am rendesen az ellenfelet, a magyarok Ukrajnaban es Szerbiaban eleg nagy verfurdoket rendeztek, eleg azt megemliteni hogy a teljes szerb nepesseg 25%-a pusztult el (!), de a tobbi ilyen katonai nep is eleg gyakran szabalyos meszarlasokat rendezett. Ezeknek a katonaknak a habitusuk meg a mentalitasuk is teljesen mas volt mint mondjuk az atlag olasz, orosz, francia vagy roman katonanak. Nezd meg a Limanovai csatat, miutan az osztrakok, csehek meg a tobbiek elfutottak, a teljes orosz aradatot csupan egy maroknyi magyar huszar allitotta meg, hatalmas hosiesseggel:
A Monarchia hadsereget pedig eleg nagy hulyeseg gyengenek nevezni, kicsit elavult volt az igaz, de volt amikor egyszerre harom fronton is megallta a helyet, ez pedig egy ilyen soknemzetisegu szethuzo birodalomtol azert lassuk be nem piskota!
A magyar hadsereg 1918-ban nagyjabol 600000 fot szamlalt, ehhez jottek meg az Erdelyben allomasozo szovetseges nemet csapatok olyan 400000 fovel, ennek az 1 millio katonanak azert igencsak volt harcerteke, lazan tonkre verhetett volna minden szomszedos orszagot. Csak ekkor jottek a problemak, ugyanis Karolyi hallani sem akart semmilyen haborurol. A nemet parancsnok jelezte hogy roman tamadas eseten kesz megvedeni Erdelyt, Karolyi ezt azzal halalta meg hogy letartoztatta es kiadatta az Antantnak hogy jo pontokat szerezzen, a nemet hadsereg pedig szetszeledt es elindult haza. A magyar hadsereget ugyanugy lefegyvereztek es szetszortak, teljesen vedtelenul hagyva az egesz orszagot. Es igen ez Karolyi felelossege es hazaarulasa. Foleg hogy a hatarainkon tobb szazezer ugrasra kesz idegen katona volt.
Aztan jott a kommunista kormanyzat ami eloidezte a cseh, roman es szerb/francia tamadast. Ezek egyaltalan nem azert jottek hogy feldaraboljak az orszagot, a tamadasra a bolsevik Magyarorszag elleni inetvencio adott jogalapot. Gyakran kerkednek azzal a kommunistak hogy lam lam csak ok voltak akik az orszagot megvedtek, az az aprocska teny eszuk be se jut hogy ha ok nem lettek volna semmilyen antant tamadas nem indul az orszag ellen.
A csehek eszakon be is nyomultak eleg nagy teruletet kihasitva, ezeket kesobb a magyar hadero fel kezzel kergette ki a Felvidekrol. A lerongyolodott szerb es francia kozos hadero papiron tenyleg eros volt, viszont Baranya es Delvidek megszallasa utan elegge kifoyott beloluk a szufla. Arra meg futotta hogy az arogans francia parancsnok Vix kulonfele ultimatumokat kuldozgetett es fenyegetozott, valos tamadasra ezek elutasitasa utan sem kerult sor, ennek az oka nagyon egyszeru: a szerbeknek semmi kedvuk nem volt a magyarok ellen harcolni, megszalltak az orszag deli reszet (nagyobbat is mint amire igeretet kaptak) nekik ennyi eleg volt, sokkal jobban aggasztottak oket a horvatok akik ekkoriban onallo allamon gondolkodtak. A francia katonaknal meg olyan alacsony volt a moral, hogy szinten semmi kedvuk nem volt a harchoz. Szerintem ha Vix tamadast parancsolt volna nekik, ott helyben meglincselik es hazamennek Franciaorszagba.
A romanoknal viszont mas volt a teszta. Ok alig ereztek meg a haborut, hatba szurtak az ellenfeluket, majd amikor megjott a magyar-nemet hadero azonnal megadtak magukat. Futotte oket a nacionalizmus, es Erdely megszerzese raadasul a teljes roman hadero szinte erintetlen volt, ezert igen eros harcerteket kepviselt. A teljes magyar hadero letszamot tekintve nagyjabol egyszinten volt a romannal, viszont meg a romanok csak egy fronton harcoltak, addig a Honvedseg egyszerre ket fronton is (Felvidek, Erdely), sot meg a deli reszeken is kellett katonakat allomasoztatni ha esetleg a franciak megindulnak.
Irtad hogy a magyarok nem akartak harcolni. Hat szerintem ha megmutattak volna nekik a leendo verlazito hatarokat, nok, gyerekek, oregek egy emberkent vonultak volna be csakhogy a Trianon nevu gyalazat ne valljon valora.
1918-ban már a Monarchia szinte semelyik hadosztályának nem volt hadértéke, és megmondom, miért: az ország széthullóban volt, a katonák és a nép pedig békét akart. Hiába voltak a Monarchia hadseregei tűrhető minőségűek a háború első éveiben, meg hiába nyertek a magyar katonák csatákat 1914-ben, ez 4 évvel később már nem számított.
"A magyar hadsereg 1918-ban nagyjabol 600000 fot szamlalt, ehhez jottek meg az Erdelyben allomasozo szovetseges nemet csapatok olyan 400000 fovel, ennek az 1 millio katonanak azert igencsak volt harcerteke, lazan tonkre verhetett volna minden szomszedos orszagot."
Oroszországnak is jelentős hadereje volt 1917 februárja után, akikkel "lazán tönkre lehetett volna verni Németországot". Na jó, igazából nem. Kiváló példája Oroszország annak, hogy mi történik akkor, ha a katonák többé már nem hiszik el, hogy értelmes célokért harcolnak: a katonák megtagadták a parancsokat, felkoncolták a tisztjeiket, ha azok túlságosan erősködtek, katonatanácsokat alakítottak, dezertáltak, hazamentek harcolni a forradalmukért ahelyett, hogy valami idióta nacionalista cél érdekében egy lövészárokban dögöljenek meg. A magyar katonák se harcoltak volna a Monarchiáért. A független Magyarországért talán még ímmel-ámmal, de a békevágy akkor is túl erős volt.
"A nemet parancsnok jelezte hogy roman tamadas eseten kesz megvedeni Erdelyt, Karolyi ezt azzal halalta meg hogy letartoztatta es kiadatta az Antantnak hogy jo pontokat szerezzen, a nemet hadsereg pedig szetszeledt es elindult haza."
Jaj, már megint a Mackensen-sztori? Lehet, hogy Mackensen ilyesmiről fantáziált, de ha közölte volna, hogy "emberek, most a magyar állam nevében harcolni fogunk a román állam ellen, miközben otthon egyébként már béke és forradalom van", akkor a német kiskatonák egy emberként felkoncolták volna Mackensent, majd szétszéledtek volna.
"Aztan jott a kommunista kormanyzat ami eloidezte a cseh, roman es szerb/francia tamadast. Ezek egyaltalan nem azert jottek hogy feldaraboljak az orszagot, a tamadasra a bolsevik Magyarorszag elleni inetvencio adott jogalapot."
Aham, szóval jogalapot. Ezek szerint jogos megtámadni egy országot, ha az egy bizonyos ideológiát követ. Hát, ezek után nem tudom hibáztatni a kommunistákat semmiért, amit tettek.
"Szerintem ha Vix tamadast parancsolt volna nekik, ott helyben meglincselik es hazamennek Franciaorszagba."
Na, ezek szerint itt már figyelembe veszed a katonák morálját... lehet, de én azért nem tettem volna fel az egész országot arra, hogy "hátha a franciák mind dezertálnak". Végül is ők voltak a győztesek, ez legalább adott nekik némi lelkesedést. Meg az is, hogy a francia katona szempontjából ez úgy nézett volna ki, hogy "legyőztük a németeket, legyőztük az osztrákokat. Már csak ezek az idióta magyarok állnak ellen, pedig ha a németek nem tudtak megállítani minket, nekik semmi esélyük. Na mindegy, ők már jóval könnyebb ellenfelek lesznek, aztán mehetünk haza."
"Irtad hogy a magyarok nem akartak harcolni. Hat szerintem ha megmutattak volna nekik a leendo verlazito hatarokat, nok, gyerekek, oregek egy emberkent vonultak volna be csakhogy a Trianon nevu gyalazat ne valljon valora."
Hát ja, sok minden másképp lett volna, ha a magyar kormány kezében lett volna egy időgép. De nem volt, ezért erre csak azt tudom mondani: utólagos okoskodás. Szerintem abban a helyzetben Károlyi szempontjából érthető gondolatmenet volt, hogy jobban járnak, ha együttműködnek az antanttal, mint az, hogy ellenállnak, és az antant még külön megbünteti őket. Ő azt gondolta, hogy eljátszhatja ő is azt, mint a többi ex-Habsburg állam: hogy majd rákenik a felelősséget a császárra, Magyarország pedig az osztrákokkal szemben függetlenedni vágyó államként jelenhet meg a békekonferencián. Nem azt mondom, még akár az is meglehet, hogy az ellenállással jobban járt volna Magyarország, bár ennek nem adok sok esélyt - de akkor, ott biztosan értelmesebb megoldásnak tűnt az együttműködés és a leszerelés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!