Miért támogatja sok pénzzel a kormány a gazdákat?

Európában MINDENHOL támogatják a gazdákat, ezért van az, hogy a lengyel óccsó tejet még fuvarral együtt is olcsóbban tudják adni a Tesco és hasonló hulladékáruházakban. Mert ha mondjuk egy lengyel gazda kap 50 Ft-ot a liter tejért a felvásárlótól, meg 50-et az államtól, és a tehén tartása aznap (takarmány, stb) 80 Ft-ban van, akkor neki 20 Ft haszna van egy liter tejen. És mivel a felvásárló 50 Ft-ért vette a tejet, ha ő 70-ért kiteszi a bolt polcára, akkor ő is nyert 20 Ft-ot, és mindenki boldog, főleg a vásárló, aki olcsón (70 Ft) kapja a tejet.

Nézzük a magyar példát: a takarmány itt is ugyanannyiba kerül, tehát legyen 80 Ft. Ha a felvásárló itt is 50 Ft-ot ad, akkor a gazda 30 Ft-ot bukik egy liter tejen. Vagy ad neki az állam minimum 30 Ft-ot (de még így is nullszaldós lesz a dolog) vagy ő adja ennyivel drágábban a tejet, hogy megérje neki termelni. Mert ha nem éri meg, akkor fogja és levágja a tehenet, nem fog azért hajnal 4-kor felkelni és kimenni az istállóba megfejni a tehenet a téli fagyban, hogy aztán egy forintot ne keressen rajta.

Tehát a gazdák támogatása két okból fontos: mert egyrészt a kiváló minőségű magyar élelmiszert olcsóbban vásárolhatjuk meg, másrészt pedig biztosítja hogy megérje előállítani ezeket a termékeket. Azt a támogatást, amit a te adódból a gazdának ad a kormány, te spórolod meg amikor magyar terméket vásárolsz.

Azért támogatja a kormány és általában minden ország kormánya a gazdákat, mert a mezőgazdaság stratégiai ágazat.

A mezőgazdaság az emberiség élelmiszerrel való ellátásáról gondoskodik. Az emberiség szaporodik, a föld pedig a véges erőforrások körébe tartozik. Ezért fontos a hatékony gazdálkodás. Ezen kívül speciális ágazat még azért is, mert olyan kockázati tényezőkkel kell kalkulálni, amelyekre nincs befolyásunk (pl: időjárás, betegségek, járványok, stb.). Az Európai Unió számos támogatási célterülete is a mezőgazdasághoz kapcsolódik, mivel a mezőgazdasági ágazat elégtelen működése nem csak éhínséggel járhat -ami az elmúlt századokban nem volt ritka jelenség-, de egyéb nem kívánt, negatív társadalmi folyamatokat is generál.

Igaza van az utólsó válaszolónak, de ha olyan fontos ágazat akkor miért kellett lerombolni a jól működő Állami Gazdaságokat és Termelőszövetkezeteket?

Nem a kérdéshez tartozik, de ez történt az Energia Iparral is! Lazán eladtuk a magyarországi olajbányászat jogát, bezártuk(egy kivétellel) az összes szénbányát, eladtuk az erőműveket és még sorolhatnám. Ez mind-mind stratégiai ágazat!!!!!

Kedves Kérdező!

Részemről te nem vagy otthon ebben a témában. Miből gondolod, hogy a gazdáknak olyan jól megy? Ne haragudj, de meglátszik rajtad, hogy városi vagy. Amúgy láttál már aratást?

Azért támogatja a kormány sok pénzzel a gazdák, mert a gazdák nem képesek biztosítást kötni a terményükre, vagy tájékozódni, hogy van-e igény arra, amit termelnek, és ha nem úgy alakul az év, ahogy várták (nem tudják lecserélni a kocsit, megvenni a legújabb műszaki cikket, meg mittudomén), akkor mennek traktorral nyálat verni a Parlament elé.

Szakmára is szükség van, de a gázszerelőket pl mégse támogatja... Akkor miről beszélünk?

Ötödik Válaszoló!

Ezt írtad:

"a mezögazdaság az egyetlen ami az országnak van, így azt kell támogatni, ami nem megy ne eröltesük, adjuk segítséget a parasztnak, hogy termelni tudjon"

Van sok más is ennek az országnak!

Amit támogatni "kell" az nem megy!!!

Most akkor mit ne erőltessünk? Ellentmondásoktól hemzseg amit írtál!

Nézd, kedves kérdező, hadd áruljak el egy titkot, ami szerintem nem titok azok számára, akinek van ismerőse, rokona, aki foglalkozik gazdálkodással.

Nagyszüleim Szabolcs megyében rendelkeznek nagy szőlővel, nagy kerttel, ahol termelnek, saját maguknak így megtermelnek sokmindent, vannak meggyfáik, egész sor, voltak almafáik is. Nagyapám azért vágta ki az almafákat, mert több pénzbe került megtermelni azt a szép, legendásan híres szabolcsi almát, mint eladni, a meggy még éppenhogy megéri, de fillérekért veszik át tőlük, amennyiért átveszik tőlük termelőktől, annak kb. 100x-os árán adják tovább később a városi piacokon gyümölcsként vagy gyümölcslé, joghurt... stb. formájában.

Gondolom, más gazdasági ágazatok se állnak sokkal jobban.

Illetve van egy olyan tényező is, amit ember még nem tud befolyásolni, ez pedig a természet, amitől nagyban függ az évi termés, és hogy mennyi jut abból az asztalra az emberek tányérjába, legyen az állati vagy növényi, bio vagy nem bio. Ha leesik a jég, vagy a nagy hőségtől kiszikkad a föld, vagy jön egy árvíz, ami elmossa a talajt, vagy túl enyhe, hómentes tél miatt lefagy a talaj, vagy egy tűzvész-gyújtogatás miatt leég az egész, vagy felüti fejét egy vírusos betegség az állatok között, és még sorolhatnám... Ha kevés a termés, akkor azért lesz kevés a bevétel, ha túl sok, akkor nagyon alacsony áron vásárolják fel, ha az állatok betegednek le, azt ember se fogyaszthatja, se a húst, se az egyéb termékeket (tojás-tej-sajt...stb.).

Ha azt számoljuk, hogy honnan kerül az asztalunkra, akkor ha nem a termelő/állattartó maga adja el a végfogyasztónak, akkor a következő utakat járja be a termény/állat: elindul a gazdától, akitől aránylag kis összegért vásárolják fel -> szállítási költség hozzáadódik, míg eljut az első feldolgozó részhez, ahol feldolgozzák, hozzáadódik egy munkadíj, hogy azért neki is legyen haszna -> megy tovább a következő feldolgozási egységhez, vagy ha már késztermék kerül ki, akkor a boltokba, megint hozzáadódik egy szállítási költség, valamint a következő egység profitja, munkadíja -> ezt veszi meg a fogyasztó, minél több lépcsős a folyamat, annál több plusz díj és költség rakódik rá az eredeti alapanyagra.

Csak hogy egyet írjak, a meggyet pl. 100Ft alatti kilónkénti áron vásárolják fel a termelőktől, helyenként változó, ritkán magasabb ennél, számoljunk mondjuk 50Ft-tal (10 éve még 10-20Ft volt a felvásárlási ár, emlékszem, mert még én is szedtem a nagyiéknál), tehát ha 50Ft-ot kap mondjuk egy termelő 1 kg meggy után, a piacra ha csak gyümölcsként adják el, akkor 2-300Ft-os árakon kerül ki, ha gyümölcslé vagy joghurt... akkor még feldolgozáson esik át, 1 doboznyiba az eredeti gyümölcsnek kicsi százaléka kerül bele (akkor is, ha 100% van írva, az nem 100%), 1 kg-nyi gyümölcsből többszáz vagy ezres nagyságrendű összeg lesz a vége, a végfogyasztó ennyi összegeket fizet, de ezeknek csak kicsi részét látja a gazda. És még nem vontam le a termeléshez szükséges kiadásokat, amik növények esetén munka, eszközök (nincs minden gazdának traktora, de akinek van, annak még az is kiadás), víz, vegyszerek..., állatok esetén: takarmány, víz, állatorvos(!)... mindkettő esetén: tárolási hely (raktár, láda - ól)