Melyik bevezetése lenne a jobb?

Az elsőnél félek nem sok változás lenne. A szavazók úgyis a párjuk emberét szavaznák meg, és ha pedig így van, akkor ott tartunk ahol a part szakad.

A másodikhoz érdemben nem igazán tudok hozzászólni, úh. nem is teszem :D Lehet jobb lenne.

Nincs olyan, hogy független jelölt. A köztársasági elnök is törvény által előírtan semmilyen politikai csoportosulásnak nem lehet tagja, de ez nem akadályozza meg, hogy a tisztség elvállalása előtt mondjon le a jelölt a párttagságáról, és nem csak most van ez így, Áder János jelenlegi, vagy Scmitt Pál volt köztársasági elnök esetében, hanem így volt Sólyom László egykori köztársasági elnök kapcsán is, aki az MDF politikusa volt, de a nemrég elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnök is az SZDSZ színeiben indult.

És ha hoznának olyan törvényt, amely szerint nem csupán az államfői tisztség betöltése alatt, de semmikor korábban az életében sem lehet politikai párttagság egy jelöltnek? Megtalálnák azt a személyt, aki elkötelezett valamilyen módon, de nem volt tagkönyve.

Ha pedig az emberek többsége megszavaz egy politikai pártot, nyilván azért teszi, mert azt akarja, hogy annak akarata érvényesüljön az ország irányításában, mert a párt népszerű. Nem fog saját maga ellenpólust állítani éppen ennek, így nyilván azt a jelöltet fogja támogatni köztársasági elnöknek is, amelyet a párt támogat.

Az ellenzék pedig, ha nem volt akkora súlyú, hogy saját pártpreferenciáját juttassa kormányra, ahhoz sem lenne, hogy köztársasági elnök személyéhez többséget tudjon felvonultatni.

Gyakorlatilag ugyanaz lenne a helyzet, mintha két választást írnánk ki egymás után. Hogy az egyik a kormányfőt, a másik az államfőt helyezi tisztségbe, az semmit nem változtat ezen érdemben. A végeredmény ugyanaz lenne.

Ha eltolnánk az egymáshoz képesti időpontokat, és mondjuk nem azonos dátumra esnének, az sem jelentene garanciát. Az államfő jelölése most is azért van 5 évente, míg az országgyűlés összeállása 4 évente, hogy ne befolyásolják egymást. És így van? Nem így van.

Ezt már sokan megpróbálták különböző elképzelésekkel kialakítani. Az idealisztikus az lenne, ha a legkisebb politikai frakció szavai is bele lennének szőve az országgyűlés által megalkotott törvénytervezetekbe, a százalékokhoz mért súllyal képviseltetve a gondolatok arányát is.

De ez a gyakorlatban nem lehet.

Én megelégszem annyival is, hogy demokráciában a többség akarata érvényesül. Ez a legközelebbi állapot ahhoz, amit elérni vágyunk. Négy évente az ország többsége dönt, hogy milyen irányt akar látni a politikában, a demokrácia a többség szava a kevesekével szemben.