Magyarország miért nem használja ki a sűrű vasúthálózata adta lehetőségeket?

1.Hiába olyan sűrű a hálózat (egyébként nem az), ha a vonalak fele veszteséges (két nyugdíjason meg a kalauzon és a vezetőn kívül más nem utazik rajta).

2. Az alsóbbrendű szárnyvonalak minősége annyira rossz, hogy a vonat végig 30-40 km-rel közlekedhet rajta. Hát ez rohadtul nem versenyképes. Ehelyett természetesen mást választ, aki siet.

3. Sok kamiont látsz, de azok nagy része csak átmegy az országon.

4. "a villamosított vasút nem szennyez, teljesen környezetbarát. " Ez erős tévedés. Az áramot mivel termelik a mozdonyoknak?

5. "Emellett, gyors is tud lenni.Egyes esetekben az autós közlekedés gyorsaságával vetekszik.Kényelemben meg főleg." Nem tudom, utaztál-e manapság vonattal. Minőségileg esetleg az IC-k megfelelőek, de azok meg nem közlekednek mindenhol. A személyvonatokat meg inkább hagyjuk...

6. A busz sokkal jobb . Pl ahol én lakom, onnan ha Pestre vonattal akarok menni kétszer kell átszállnom (és persze várni a csatlakozást), míg a buszt illetően közvetlen járat van.

Szóval kinek hogy, de szerintem Magyarországon vonatközlekedés igencsak gyerekcipőben jár...

"a villamosított vasút nem szennyez, teljesen környezetbarát. "

Pontosabban: a villamosított vasút kevésbé szennyez és azt sem a felhasználás helyén. De az energiát valahol meg kell termelni, ami így vagy úgy, de szennyezi a környezetet. Igen, a napelem is: elég sok energiát kell befektetni, mire legyártod.

"A vonat viszont más, mintha egy tágas mozgó szobában ülnél.Van helyed, kevesebb a rázkódás, billegés, mint buszon."

Szállj fel egy kora reggeli Vác-Budapest vagy egy délutáni fordított irányú vonatra :)

"Az utakon rengeteg kamiont látok, azokat le kellene csökkenteni minimum 60 százalékkal és vonattal vinni az árut. "

Mire átrakodod az árut (mert azért mégsincs mindenhová vonat), aztán kirakodod, amibe szintén energiát fektetsz (azaz szintén szennyezed a környezetet), addigra gazdaságtalanná és lassúvá válik.

"Az autónál meg mindig koncentrálni kell. "

Hozzáteszem a kamiont és a buszt is, és azzal együtt viszont rengeteg munkahelyet jelent.

"Ahol meg rossz helyen van a vasútállomás, azt korrigálni. "

Azért vasutat "korrigálni" "kissé" költségesebb dolog, mint egy kerülőutat építeni.

Vannak részigazságok is, de a vasúti szállításra 100%-ban nem lehet alapozni. És legnagyobb hátránya az a kötöttsége.

A személyszállításban is vannak rész igazságok, mert sok esetben csinálták azt, hogy hagyták lerohadni a szárnyvonalakat, addig míg a végén senki nem használta, aztán megmondták hogy bezárják mert nincs kihasználva. Csak ugye nem mindegy hogy mondjuk 20-al döcög a vonat mert szar a pálya, vagy 100-al megy a nyílt szakaszon.

Na meg ha úgy nézzük, a busz alapvetően sokkal olcsóbb, egy dízel vonat ugyanúgy szennyez, a villamosítás meg alapból drága beruházás ami nem térül meg kis vonalakon.

Az a baj, hogy Magyarországon, a főbb városok közötti közlekedést leszámítva csak a rossz és még rosszabb utazási lehetőségek közül lehet választani. Igazából azt kellene csinálni, hogy mindenhol kihasználni az adottságokat, és az alapján kialakítani a lehető legjobb közlekedést. A vasúti áruszállítás is ott éri meg ahol nagy távolságra kell nagy mennyiségű árut vinni. Ilyen helyeken a mai napig használják. Az átpakolással meg idő és pénz megy el.

Na meg addig oké hogy a vasút is lehet hasonlóan gyors mint az autó, de leszállni, felszállni, átszállni. Vagy nem visz házhoz, szóval vagy buszozol, vagy taxit hívsz. És az a baj, hogy mindez baromi drága. A taxis alapból csillagászati összegeket képes kérni, a vonat szintén drága.

"Emellett, gyors is tud lenni.Egyes esetekben az autós közlekedés gyorsaságával vetekszik."

Erről azért eszembe jut, hogy Angliában a kilencvenes évek elején a bejáró dolgozó felszállt Readingben a vonatra, és 20 perc múlva leszállt Londonban, az 180 km/órás átlag (!) sebesség. Azt már lehetett nevezni nem lassúnak. Nálunk meg a Lepsény-Dombóvár vasútvonalon már a hetvenesek elején tachográf ketyegett a gépesen, mert 35 km/ó fölé a pálya állapota miatt nem szabadott menni, és ez így volt a kilencvenesek közepén a megszűnésig. Még a szocializmusban olvastam az ÉS-ben, hogy 1930-ban 5 perccel volt rövidebb a menetidő Budapest-Siófok viszonylatban. Mi csak odáig jutottunk, hogy a showderklubosok viccelődnek a TGV-vel meg a Sinkanzennel. :D Na jó, annyi fejlődés van, hogy régen például Pécs-Budapest között napi kettő expresszvonat ment, 3 óra menetidővel, a többi gyors volt, 5 óra menetidővel, ma meg sűrűn járnak IC-k, amelyek, ha nem lenne már 3 éve pályafelújítás, 3 óra körüli idővel járnának.