Magyarország miért nem lehetne decentralizált állam, amelyben a megyék és a települések nagyobb önállósággal és kiterjedtebb apparátussal bírnak?
válasza: válasza:1-es: az állam.
2-es: De úgy is megoldható lenne, hogy a befizetések a jelenlegiek maradnának ugyan, de a visszaosztást a gazdasági helyzet alapján határoznák meg, így pl. Budapest kevesebbet kapna vissza, míg BAZ megye vagy Békés többet.
válasza:# 3/3 Időpont ma 11:13
Ez jelenleg is így van. De akkor hol jelentkezne a nagyobb önállóság és kiterjedtebb apparátus?
válasza:1. mértanilag, úthálózatilag, népességi szempontból is kiváló központ volt Budapest évszázadokon át és ma is
2. hazánkban nincs hagyománya a decentralizációnak
3. nincsenek olyan megyék, amelyek etnikai, vallási, nyelvi összetétele jelentősen különbözne a többitől
4. nincsenek szakadár területek, vagy olyan területek, amelyek jelentősen önállósodni akarnának
5. ma minden a centralizáció irányába halad: falvak elnéptelenedése, oktatás és egészségügyi centralizációja, egyéni választókerületek összevonása, kisebb önkormányzatok
6. külső körülmények centralizációra ösztönzik az államot: pl. bevándorlás
1. A bevándorlás korlátozása miatt sokkal kevesebb bevándorló érkezik hazánkba, éppen emiatt sokkal kevésbé kellene centralizálni az országot, mint a bevándorlókat befogadó államoknak. Ráadásul Németország is föderatív, decentralizált ország, ellenben több mint 7 millió bevándorló lakja (a lakosság kb. 10 százaléka). Nálunk ennél jóval kisebb arányban élnek bevándorlók.
2. A falvak elnéptelenedése egy olyan hatalmas, gigantikus, óriási probléma, amit a kormányzatnak minél hamarabb meg kellene állapítania. Az elnéptelenedés még nem ok arra, hogy ez alapján hozzunk meg döntéseket és a decentralizáció miatt csak lassulna a népességfogyás, mert a decentralizált államban több munkahely jönne létre (a megyei vezetésnek több joga lenne a pénzügy és a munkaügy területén, ezáltal több munkahelyet tudna teremteni).
3. A nemzetállami létünk kizárólag a trianoni békeszerződés miatt áll fent.
4. A decentralizációnak igen is van hagyománya Magyarországon, hiszen már a középkorban is széleskörű autonómiával bíró bánságok (pl. Macsói bánság, Szörényi bánság, stb.), vajdaságok (pl. Erdélyi vajdaság), kerületek (pl. Jászkun kerület, Hajdú kerület) és tagállamok (pl. Horvát-Szlavónország) voltak. Lehet arra hivatkozni, hogy Erdély, Horvátország, stb. már nem tartoznak hozzánk, de ez még nem jelenti azt, hogy maga a decentralizáció hagyománya se lenne jelen Magyarországon. Emellett a Jászkun kerület és a Hajdú kerület is például Magyarország mai területén fekszik. Arra is hivatkozhatsz, hogy ezek autonómiája már megszűnt, de ennek oka a nemzetiségi különbségek megszűnése volt az adott területen, de az én decentralizált állam-modellem alapja nem is a nemzetiségi autonómia, hanem a területi autonómia lenne.
5. A megyék a középkor óta autonómiával bírnak, hiszen maga az ispán is jelentős hatalommal bírt az általa irányított vármegyében.
6. Hogyha Budapestről hoznak meg minden döntést, akkor nem minden esetben veszik figyelembe a megyék igényeit és fordítva (pl. egy tanár ugyanannyit keres pl. a kétezres Visegrádon is, mint Budapesten, holott a fővárosban sokkal drágább az élet, mint a falvakban és apró városkákban). Hogyha nem a budapesti, hanem pl. a Nógrád megyei vezetés dönthetne az oktatási élet egyes kérdéseiről is (pl. olyan dolgokról, mint az új iskola megnyitása, fejlesztések, stb.) akkor kedvezőbb döntést hoznának meg Salgótarjánból, mint Budapestről a KLIK székházából. Ez nem csak az oktatásra, hanem az egészségügyre, sportügyre, pénzügyre, stb. is igaz.
7. A választókerületek összevonása értelmetlen döntés volt, ellenben a közös hivatal létrehozása bizonyos szintig támogatott (habár én a határt nem 2000 fő alatti településekre, hanem csak 1000 fő alatti településekre vonatkoztatnám --> 2000 fő alatt még viszonylag sok város van, pl. Visegrád, Pálháza, stb.
Tehát, kedves 6-os válaszoló, minden állításodat meg tudtam cáfolni.
Így látatlanban, ismeretlenként baráti üdvözletét küldi minden válaszolónak és szép hétvégét kíván: Ádám
válasza:Félreértesz, válaszoló. Amit leírtam, azok jelenségek és folyamatok. Nem az én véleményem.
1. Ezt a pontomat nem cáfoltad.
2. Trianon után kábé harmadára csökkent az ország területe. Ezt lehet szeretni, nem szeretni, tény. Ennek majdnem 120 éve, ami előtte volt, az más volt. Etnikailag, vallásilag, népességileg, infrastrukturálisan, mindenhogy. 120 éve nem volt elektronikus adóbevallás, online pénztárgép, a maihoz nem hasonlítható az a feladat- és döntéskör, ami akkor a megyékhez tartozott. Jász és Hajdú autonómiája megszűnt, ahogy írtad, a nemzetiségi különbségek megszűnte miatt. Pont erre gondoltam. Értem, hogy területi autonómiáról írsz, de azt valamivel indokolni kell. Kell lennie valamilyen különbségnek, törésvonalnak (nemzetiségi, vallási, nyelvi, kulturális, vagy ezek valamilyen szinergiája) ami indokolná a területi autonómiát. Vagy ha nem is indokolná, de kiváltana egy arra irányuló törekvést az ott élők részéről. Ilyen törekvésről nem tudok. Ha létezik is, nem jutott el a közbeszédbe. Az más kérdés, hogy te szorgalmaznád ezt a törekvést.
3. "A nemzetállami létünk kizárólag a trianoni békeszerződés miatt áll fent." Igaz, de ez inkább az unitárius állami létünkről mondható el. Ne sértsük meg a határon túl élő magyarokat.
4. Ezt a pontomat sem cáfoltad. Ismersz Magyarországon szakadár területet? Mondjuk olyat, mint Transznyisztria vagy Katalónia?
5. Az elnéptelenedés nem ok, de tény. Az elnéptelenedéssel párhuzamosan a falvak politikai ereje is csökken. A növekvő lélekszámú Budapesté és a jól prosperáló nagyvárosoké pedig nő. Budapesten tüntetnek, vidéken elvétve. Budapesten kimennek több tízezren az utcára, vidéken nem. Budapesten meg van a változáshoz szükséges kritikus tömeg, vidéken nem. Budapesten több befolyásos ember él, mint vidéken. Vidékkel sok mindent megcsinálhat a hatalom, amit a budapestiekkel nem. Ez a szomorú valóság. A választókerületek összevonását tarthatod értelmetlennek, ettől még megtörtént. Kisebb, centralizáltabb lett a törvényhozás. Ez egy folyamat, ami centralizálja a döntéseket.
6. "A bevándorlás korlátozása miatt sokkal kevesebb bevándorló érkezik hazánkba." Igen, de kérdés, hogy meddig? Egyre több bevándorló akar Európába jönni. Nem csak a bevándorlók száma a kérdés, hanem az is, hogy mikor és mennyi vér fog folyni. Erősebb rendőrség, hadsereg kell majd, amit felülről lehet (majd) megoldani.
Nem tudom ki vagy, de azt tudom rólad, hogy mérhetetlenül idealista vagy. A politikát nem elvek, hanem érdekek szülik. A politikusok nem azt nézik, hogy mi a jó a népnek, hanem azt, hogy saját maguknak mi kell. A népérdek csak addig foglalkoztatja őket, amíg annak kielégítése a saját hatalmi céljaikat szolgálja. Persze akadnak köztük is fehér hollók, de a madaraknak legfeljebb négy évig tart a politikusi pályája.
válasza: válasza:"Németország is föderatív, decentralizált ország, ellenben több mint 7 millió bevándorló lakja (a lakosság kb. 10 százaléka). Nálunk ennél jóval kisebb arányban élnek bevándorlók."
Szezont a fazonnal... Németországban nagy számú negyedik-ötödik generációs bevándorlók is élnek már sok évtizede. Az elmúlt 100 évben mindig is sokszínűbb volt etnikailag, vallásilag, kulturálisan, mint Magyarország. Bekebelezések, megszállási zónák, felosztási zónák, Hitler idején behurcolt, életben maradt zsidók, Hitler után visszatért zsidók ésatöbbi, tudjuk. Részben a sokszínűség alakította, formálta évtizedek óta az államot föderatívvá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!