Jól látom, hogy az alábbi életstílus, életkép csak a gazdagokat taszítja?
Vidéki kisváros vagy nagy falu, mész az utcán.
-Itt egy ilyen nevű ABC, ott egy olyan nevű ABC, itt egy cukrászda, ott egy kocsma, multiknak semmi nyoma, aki vállalkozni akar, az tud és lesz is rá kereslet
-Az élet laza, a bolt és a kocsma ablakából ordít a zene, az utcán gyerekek nevetgélnek, miközben vízipisztollyal lövik egymást, egy udvarban 3 fiatal pálinkázgat, nevetgél, miközben Wartburg-ot szerel, az udvaron egy rádióból ordít a zene
-egy kisebb utcában ukrán árusok ülnek leterített plédeken, különféle szerszámokat, autó-alkatrészeket és elektronikus eszközöket árulva. Privyet! Privyet! ordítják időnként egy arra haladó járókelőnek.
-Az utcák ezen kívül csendesek, de korántsem az elvándorlás vagy a depresszió miatt, a falu egyik nagy része éppen a földjeit műveli, másik része a közeli tejüzemben és húsüzemben keresi a kenyerét
-40.000 Ft a minimálbér, de 40 Ft egy kiló kenyér
-A határok szorosan zárva, a közbiztonság kiváló. A gyerekek agyrohasztó animék helyett Dr. Bubó és Mézga Aladár kalandjait követik nyomon a TV-ben
-A falun átrobog egy Volánbusz, természetesen Ikarus. A buszból ordít a zene, a sofőr visszapillantójáról különféle díszes csecsebecsék lógnak le
Nekem sokkal jobban tetszik ez a kép:
Hajtok a szépen aszfaltozott utcán a hibridlexusommal. Csak arra van leaszfaltozva amerre járok, apám a polgármester. Sorban lepukkant házak, síricsend, csak koldusok, és koszos kisgyerekek mezítláb a jégen. Isszák a hideg mérget. Motyogják hogy guten tág, vagy welcome, mylord, de csak röviden leköpöm őket, hogy ne jöjjön be a hideg. Kéne velük valamit csinálni, kitiltani őket vagy ilyesmi, francért rontják a látképet. Majd apámmal megvonatom a segélyt. Ja, azt már rég nem kapnak.
Fogalmam sincs mennyi a minimálbér, de biztos több mint kéne. Nekünk úgy bm-es végtelenített bankkártyánk van. Felcsavarom a zenét, had ordítson (jelzem itt egyezik az ízlésünk!), jobban is szólhatna, na majd a következő autómban a Cayman-ban, amit már megrendelt nekem apám, hisz ez a roncs lexus már majd egy éves!
Lassan hazaérek. Nyitom a kaput, biccentek az őröknek, innen már csak negyed óra a házig. Borzasztó ez a munkábajárás. Pedig csak prostizni voltam, de mégis úgy érzem mintha dolgoznék. Szörnyű. Valamit kéne tenni hogy jobban érezzem magam, felhívok pár havert, menjünk szegényeket verni este.
Már csak a pörköltszaftfoltos atlétában a penészes falú bérház ablakából beton szofival a szájában ordító paraszt meg a dauerolt hajú, műanyag bizsus, giga válltöméses kosztümöt hordó belvárosi asszony hiányzik és teljes lenne az 1970 feeling.
Akinek ez az ideálja az menjen el Kubába, ott még mindig ez van.
Igen, a mecskos gazdagok nem akarnak Wartburgozni, pedig milyen jó is az!
Pfejj, mecskos gazdagok!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!