Csak én érzem úgy, hogy a jelenlegi rossz munkakörülményekért lehet okolni a kormányt (nagyon is), de azért a munkáltatók legalább ugyanannyira felelősek? És ha már a kormányon változtatni nem lehet, velük szemben kéne fellépni valahogy?

2 éve jöttem ki az egyetemről, egy elvileg sokat érő diplomával, és megdöbbentettek a farkastörvények, amik a kapitalista cégeknél folynak. Jójó, naiv voltam meg minden, de azért meglepett az a sivárság, amit a kívülről csillivilli cégeknél tapasztaltam.

1. 2015-ben még mindig ott tartunk, h szerződés kötelez, h nehogy eláruljam bárkinek is a bérem. Ezáltal a kezdőkkel gyakorlatilag úgy csesznek ki ahogy akarnak. Mivel egy kezdő simán benyog az adott piaci minimumot bérigényként, és évekig nem tudja, h a mellette ülő, ugyanannyit dolgozó fazon 2-szer annyit visz haza. Ez egyébként jogilag mennyire van rendben?

2. A cégek pampognak, h nincs munkaerő, nincsenek profik, aztán meg ők azok, akik egy felvételi procedúrát 1-2 hónaposra nyújtanak, a 3-4 interjúval, próba munkanappal, gyakornoki táborokkal meg hasonló baromságokkal. Most komolyan? Ha az ember el akar menni mondjuk 3-4 céghez interjúra, az cégenként 2-3 interjú, azaz rossz esetben 12 munkanapod megy el ezzel, ezt vajon ki fizeti meg?

3. Miközben pampognak h nagy a hiány, igazából semmit se tesznek. Az ember, mint érték, náluk ugyanolyan energiaforrás mint a papír a nyomtatóba. Simán beterelnek egy 20 négyzetméteres szobába 40 influenzás embert, hogy maximalizálják a profitot. Jah, h páran közbe kihordanak lábon egy tüdőgyulladást, mit számít az. Senki sem törődik az egészségeddel, csak legyél ott napi 10 órát. Ha 40 éves korodra egy roncs leszel, mit számít. Nyomatják milliárdokért a reklámokat a TVben a testmozgás fontosságáról meg a Norbi meg mittoménkiket... ja de h a cégnek nem jut eszébe, h neki is érdeke, h ne egy roncs legyél, mert fitten és egészségesen, kialudva magad az agyad is jobb? Na, 100ból hány céget érdekel ez? 1-et mondjuk?

4. Természetsen az is félelmetes ahogy a nőkkel bánnak... a kapitalista cégek nekem kicsit valami középkori közelkeleti viszonyokat idéznek a nőkhez való hozzáállásuk terén. És itt nem (csak) az alacsony fizetésről beszélek. A menedzserek, felsőbb emberek mind férfiak, és ezáltal egy szervezeti hímsovinizmus alakul ki. Ugyanazzal a diplomával lesz egy férfiből 2-3 év alatt senior, a nő meg még mindig ott van, h titkárnői feladatokat (akit ugye kirúgtak, h több pénz maradjon) lát el. Persze nem látják be, h ezzel ők is rosszul járnak, de nekik csak annyi számít, h egy nő fejlesztésébe, tanításába 0 azaz nulla forintot költsenek, mert elmegy szülni, és akkor lehúzhatjáka wcn a befektetett pénzt.

5. Mondjuk egyébként a férfiak továbbképézésre pont ennyire sz.rnak - ha nem te vagy a superhíró aki a cég hőse minden hónapban és ott tölti az összes éjszakáját, akkor ne is számíts rá h továbbképeznek.

Na és akkor ez még csak a top, ez "jut" azoknak, akik végigszívnak érte 5-6 évnyi egyetemet. A kevésbé szerencsések, a szolgáltató v termelőiparban, még rosszabb helyzetben vannak ahogy hallom, de ez már regény lenne, inkább jöjjenek a válaszok.