Mi a gazdasági magyarázata, hogy pl.2%-os költségvetési hiány esetén is csökkenni tud a magyar államadóság?

Leginkább az, hogy pl államkötvényből folyik be a hiányzó pénz, amivel már lehet játszani, hogy az nem is adósság és társai.

Ha hiány van, akkor nő az államadósság, vagy megszorítás van. Ha megszorítás van, akkor nem lesz költségvetési hiány.

Tehát ha van hiány, akkor nő az államadósság, mivel a hiány nem marad ott a levegőben, azt valakinek ki kell fizetnie. Vagy a hitelezők fizetik, vagy az állampolgárok.

Az alapmagyarázat nagyon egyszerű: többet fizetünk vissza mint amennyi hiányunk van, tehát hitelt veszünk fel. Eleve a költségvetés már úgy van összeállítva, hogy annak bizonyos százaléka a korábbi hitelek, lejáró államkötvények stb. kifizetéseit tartalmazza.

Ráadásul van rengeteg egyéb tényező is, ami ezt befolyásolja pl. hány százalékos kamatra adtunk el állampapírt X éve és hány százalékosra adunk el most! Ha egy állam stabil, alacsonyabb a CDS felár, magyarul alacsonyabb kamatra tudsz hitelt kapni. 2011-12 környékén nagyon rossz konstrukciókban adtunk el állampapírokat ám! Most azért, hogy vége a válságnak jóval kedvezőbb a helyzet. Függ attól is, hogy milyen valutában van az a fránya értékpapír pl. euró alapú kelendőbb, de csúnyán rá is fázhatsz, ha rosszul alakul a forint-euró keresztárfolyam.

Az államadósság reálértékét csökkenti az infláció is, ami mondjuk most alacsony, tehát sokat nem segít, de amúgy klasszikus módszer, hogy jelentős államadósságot egyszerűen elinflálnak, persze ehhez az kell, hogy forint alapú legyen a legtöbb hiteled, amire amúgy most terelik át az államadósságot, van egy olyan sanda gyanúm, hogy amint az államadósságunk jobbára forint alapú lesz, akkor beindítják rendesen az inflációt.

Meg alényeg, van GDP arányos államadósság, meg nominális, tehát összegszerűen kifejezett államadósság. Az összegszerű államadósságunk nem csökken, az folyamatosan nő! A GDP arányos államadósságunk az, ami stagnál illetve kis mértékben csökkent.

"2011-12 környékén nagyon rossz konstrukciókban adtunk el állampapírokat ám! "

Rossz példa. Nagyon hosszú idő óta kb az volt az első, hogy az ország egyáltalán piacról tudta finanszíroznia magát.

Az IMF hitelre szorulás egy olyan pardon, amire nem szívesen fektet be a tőke. Persze ez egyes egyszerű ember számára elsőként szembetűnő szempontokból tök mindegy, minthogy az állam olcsóbban tud beruházni, meg szociális kiadásokat intézni. Hosszútávon annyira nem jó üzlet.

A valutakosár meg azt hiszem jó régóta euró (és szabályzott) alapú pont az ilyen inflációs trükközések miatt kialakuló befektetési bizalom elvesztésének prevenciójaként.

"Rossz példa. Nagyon hosszú idő óta kb az volt az első, hogy az ország egyáltalán piacról tudta finanszíroznia magát."

Ez így nem igaz! Ez a "nagyon hosszú idő" valójában alig egy év volt! 2008 szeptemberében kellett az IMF-hez, a Világbankhoz és az EU-hoz fordulni egy hitelmegállapodásért (a tényleges megkapott hitelnek az IMF ha jól emlékszem végül csak a felét adta, de a köznyelvbe "IMF-hitelként" került át), ekkor vált piacról finanszírozhatatlanná az ország.

2009 őszén viszont már tudtak piacról is hitelt felvenni, -ezt is pocsék konstrukcióban, ha jól emlékszem- ezért is nem kellett felhasználni a teljes IMF hitelkeretet, a felvett pénz egy része pedig az MNB-nél volt betét formájában, részben később ebből lett a MOL részvénycsomeg vásárlás is.

Amit az elinflálás kizárásáról írsz, nos nem tudom, utána kéne néznem, hogy most, hogy van, egy biztos régen ez egy népszerű praktika volt. Az viszont tény, hogy az utóbbi időben főleg forint alapú kötvényeket bocsátumk ki, míg régebben sokkal nagyobb volt pont az euró alapú kötvények aránya.