1956 miért nem volt ellenforradalom, és miért volt szabadságharc? A hadsereg nem harcolt, csak néhány ezer civil,4! egész napig azt is minek. Régen miért hivták ellenforradalomnak? Mit jelentett ez ebben az esetben?

A régi rendszerben úgy tartották, hogy 1917. november 7-én volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (nagybetűvel ám, mer' akkor még az volt), aztán a XX. század során ezen forradalom kicsiben lezajlott az egész kelet-európai térségben. Főleg a II. világháború után, a szovjet hadsereg támogatása mellett.

Magyarországon is volt ilyen forradalom, még 1919-ben, annak az eredménye lett a Tanácsköztársaság, ami aztán jó gyorsan meg is szűnt. De a lényeg, hogy volt forradalom és az milyen jó volt.

Aztán jött a II. világháború, 1945. április 4-ére a Vörös Hadsereg felszabadította Magyarországot a német elnyomás alól (mondjuk nem április 4-ére sikerült ezt elérni és nem is felszabadítás volt, de részleteken ne akadjunk fenn), majd kialakult egy szovjet mintájú állam, amiben - természetesen demokratikus módon - az MDP került hatalomra, tehát az 1919-es forradalom harminc év után, 1949-re ért be.

Na, 1956-ban ezen forradalom eredményei ellen lázadtak a reakciósok, ezért volt ellenforradalom. Könnyebb volt ugyanis ezt ráhúzni, mint bevallani, hogy az elméletileg a dolgozó népet szolgáló párt uralma annyira jól sikerült, hogy maga a dolgozó nép sokallt be tőle.

A szocializmus Oroszországban forradalom által jött létre, tehát az orosz kommunizmus -bolsevizmus és annak "leányvállalatai később Európában- magát forradalmi rendszernek tartotta. Ebben a szocialista társadalomban nincsenek osztályok, a pártok ugyanis nem mások mint az osztályérdekek képviselői, ha csak egy osztály van, a szocialista ember, akkor elég egy párt, az állampárt, ez volt az MDP Magyarországon 1948-56 között.

Az 56-osok egyik követelése a többpárti választások és Országgyűlés visszaállítása volt, ergo szocialista nézőpontból ők a "forradalom" (itt az idézőjel indokolt, elvégre Magyarországra a szovjetek eröltették rá a rendszerüket és nem semmilyen szocialista forradalom) eredményei ellen léptek fel, tehát ellenforradalmárok voltak.

Épp ezért volt szabadságharc, mert alapvetően nem maga a szocialista ideológia ellen folyt a harc, hanem a Magyarországra erővel ráeröltetett szovjet-bolsevizmus és Moszkvából kézivezérelt politikusok ellen, tehát a szabadságot ebben az esetben arra kell érteni, hogy szabadság -valamilyen formában- a csatlósállam szerepből.

A hadsereg egyes alakulatai átálltak, sőt az ő közreműködésük pl. fegyverraktárak megnyitása nélkül nem is lett volna itt szinte semmi. Ettől még tény, hogy a hadsereg nagobbik része sem a forradalomban, sem annak leverésében nem vett részt.

'A szocializmus Oroszországban forradalom által jött létre,'

Nyugodtan nevezheted puccsnak is, elvégre erőszakos hatalomátvétel történt.

"Nyugodtan nevezheted puccsnak is, elvégre erőszakos hatalomátvétel történt."

Miért, a forradalmakban nem erőszakos hatalomátvétel szokott történni?

'Miért, a forradalmakban nem erőszakos hatalomátvétel szokott történni?'

'A forradalom gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert, vagy komoly kulturális, gazdasági áttörést hoz.'

'Hannah Arendt nevezetes meghatározása szerint:

„ Forradalomról csak ott beszélhetünk, ahol a változás új kezdetként értelmezhető, ahol erőszakot egy egészen új állam létrehozásáért alkalmaznak, s ahol az elnyomás alóli felszabadulás legalább célnak tekinti a szabadság elérését.'

'A puccs a szélesebb néptömegek által nem támogatott, a hatalom megragadására irányuló tevékenység, többnyire fizikai erőszak alkalmazásával, katonai erőt is alkalmaz. Az irányító hatalmat egy szűk csoport ragadja magához a törvényes formák és a többség akaratának mellőzésével.

A fogalom szinonimájaként a magyar nyelvben gyakran használatos az államcsíny kifejezés. A két fogalom közt azonban több aspektusban eltérés van, emiatt nem összekeverendőek. Az államcsíny (franciául coup d'état) során a hatalomátvételt a politikai elit egy része hajtja végre, a rendelkezésére álló politikai eszközökkel, vagyis alkotmányos eszközökkel felszámolja magát az alkotmányosságot és magához ragadja a hatalmat. Az államcsíny végrehajtása szintén antidemokratikus hatalomátvétel, mégis előfordulhat, hogy szélesebb néptömeg támogatását élvezi, és a hatalom megszerzése után népszavazással legitimálják a hatalmat. A puccs ettől eltérően a nép által rendszerint nem támogatott és nem legitim semmilyen formában.'

'Oroszország, 1917: a bolsevik párt államcsínyt hajt végre Péterváron, az új rendszerben minden hatalom Lenin és a bolsevik vezetők kezében összpontosul'

A forradalom megítélése mindig két oldalról történhet. A forradalmár oldaláról forradalom, a megdönteni kívánt rendszer oldaláról nézve ellenforradalom. Ezt talán nem kell tovább ragozni.

1956-ot a megdönteni kívánt szocialista rendszer nevezte ellenforradalomnak, hiszen ellene irányult. Miután az 1989-ben megdőlt, érthetően, az új rendszer azt átnevezte forradalomnak, hiszen a mostani rendszer éppe na szocializmus megdöntését akarta.

A forradalom nem a hossza szerint az, hanem a jellege szerint. Az esemény tüntetéssel kezdődött. Egy tömeg résztvevői mindig sokfélék, vannak izgágábbak is. Akik ellen tüntettek, azok között is.

Az első 23-i Kossuth téri tüntetés talán zajos, de békés volt. Este a rádiónál már lövés dördült, és volt erőszak.

Ennek hatására 25-én volt ismét tüntetés A Kossuth téren, amit durván toroltak meg a tetőről, sok ártatlan halottal. Máig nem tisztázott pontosan a legfelső vezetés szerepe. Ez robbantotta ki a fegyveres harcot. Szabadságharccá november 4-én vált, mert akkor már külföldi elnyomó hadsereg (a szovjet erők) ellen folyt a harc. A túlerő reguláris (hadseregek közötti) harcot nagyon rövid ideig (gyakorlatilag, míg a határtól Budapestre értek, pár óra) tett lehetővé. Utána már utcai gerillaharccá vált, ami eltartott jó pár napig.

Az ok egyfelől nem szorul magyarázatra, az elnyomás. Másfelől a Szabad Európa rádió 24 órában biztatta a magyarokat a fegyveres harcra, és azzal, hogy jönnek a felmentő csapatok. Ez a politikában tapasztalatlan fiatalokban azt a benyomást keltette, hogy csak pár napig kell kitartani. Az egész színtiszta hazugság volt, ezért e fiatalok halála legalább olyan mértékben az uszítók lelkén is szárad. Pontosan tudták a nagypolitika szereplői, hogy véletlenül sem fog beavatkozni senki. Magyarország a Szovjetunió (nagyon utálva, de) elismert hűbérbirtoka volt.