Fidesz elérte azt amit tervezett a vasárnapi zárvatartással?

Hogy mindenki utálja őket ?

Elérte.

Már nagyon várom, h feloldják ezt. Élhetetlenné teszi a normál családok hétvégéit.

Ráadásul nem is értem, h ez hogy egyeztethető össze a szabad piaccal. Hagy döntse már el a bolt, h akar-e nyitva lenni, vagy sem. Ne szóljon bele mindenbe a kormány!

Nem tudom.

Mit akartak ezzel elérni?

jó pár országban ugyan úgy zárva vannak a boltok vasárnap.

csak a magyarok nehezen alkalmazkodnak hozzá.

mellesleg akinek ilyen nagy problémát okoz, hogy vasárnap nem tud otthon lenni, és lételeme a shopingolás, az igencsak szegényes emberi értékekkel rendelkezik.

minden településen van vasárnap is nyitva bolt, nem emelik az áraikat a hét 6 napjához képest, és az alap élelmiszereket ugyan úgy meg lehet venni.

mellesleg szombaton ugyan úgy el lehet intézni a bevásárlást.

én is dolgozok egész héten, napi 10 órában, és érdekes módon meg tudom oldani, hogy mindig minden szükséges dolog meg legyen véve azon a 6 napon még nyitva vannak a plázák meg bevásárló szarok.

amúgy meg sok magyar családnak a vasárnapi vásárlás volt az egyetlen program, ami valljuk be elég szánalmas, hogy fogják a két gyereket és elmennek az tescoba fél napokat nézelődni, kibszott nagy családi program mondhatom...

az emberek nehezen alkalmazkodnak, mert túl kényelmesek és azt várják el a kormánytól hogy a galambot ők süssék meg, és még meg is egyék helyettük.

MÉG NEM.

A vasárnapi zárva tartás célja alapvetően a polgári értékrend és normalitás visszaállítása. Ehhez ez egy léps a kb. tízezer szükségesből, és egy gondolkodásmód-, és szemléletformálás több évtizedes munka.

Az, hogy az ember célszerű módon minden hetedik napon pihenjék, nem személyesen a sátán földi helytartójának. O. Viktor viktátornak, a legyek urának és a borzalom atyjának szuverén ötlete, és nem is a fidesz nevezetű sátánista szektának a fejéből kipattant valami, mint ahogy Zeusz fejéből kipattant a lényegesen csinosabb Pallas Athéné.

Az ötletet nem is az önök által felettébb utált gonosz keresztények ötlete, mivel a Biblia tartalmának – különösen teremtési könyveinek – alapja a sumér hagyományokban sokkal régebbről megtalálható, és az eredeti sumér (bár ki tudja, ők is honnan kapták…lehet Istentől? ---ja, biztos nem, hiszen az nincs) teremtéstörténet legalább 5200 éves.

A buta sumérok kezdetben a holdhónapot három dekádra, azaz tíznapos periódusra osztották, de hamar rájöttek, hogy célszerűbb a hétnapos hét. A hét ugyanis prímszám, tovább nem osztható, míg a tizest hajlamos az ember azonnal kétszer ötre osztani. A hét mágikus és mitikus szám, a számmisztika szívesen foglalkozik vele. Oka nem bonyolult: az emberi agy, átlagosan és rövid távon hét egyszerű információt képes megjegyezni. Ezért hétjegyűek a telefonszámok, és hétkarakteresek (4 irányszám, város, utca, házszám) a címek, kivéve, ha a rendszer többet kíván. Ezért van hét törpe, hét vezér, hét ókori világcsoda és Rómának hét legendás királya. Azt akartam írni, hogy más kérdés, hogy a véresszájjal kommentelők aligha tudnák fejből felsorolni őket Romulustól Superbusig, de rájöttem, hogy valószínűleg a hét törpe és a magyarok (Anonymus szerint „hetmadjar”) hét vezérének neve se menne. (Mellesleg Afganisztánban ios van egy „hetmadzsar” nevű falu, közvetlenül agga (mint öreg, agg)-madzsar és kicsi(na vajon mit jelent?)-madzsar között. Agga-Madzsar nevét néha Alla-Madzsarnak fordítják, de a tadzsikban a g-t előrébb képzik, ez egy l és g közötti hang). Tehát, a sumérok legkésőbb a XXVIII. századtól Krisztus előtt hétnapos héttel számolnak, és a hetedik napot ünnepnapként ajánlották Subutunak, istenüknek, melynek neve a későbbi sémi nyelvekben Sabbatra módosult, ma pedig ezt az istenséget Szaturnusznak hívják. Az ősi görögök Kronosznak, minden istenek ősatyjának, zeusz apjának, az idő urának nevét tisztelték ez alatt. A hét napjainak elnevezését sokban segítette, hogy hét bolygót ismertek, aki tud románul, francosul, nem lepődik meg rajta, hogy pl. a hét fő napja az a hold napja (Lunadi) a szerda meg mondjuk a Merkúré, ezért nem hívják Csíkszeredát pl. Venus Ciuc-nak oláh nyelven. (vénusz a péntek, a germánoknál Frida (Freitag, Fryday)A magyar nyelv ilyen szempontból felettébb primitív, csak a hétfőnek, kedd(tediknap) és a vasárnapnak van saját neve, mert a szombat az ugye, sabbat, a szerda, csütörtök és péntek pedig az ószláv középső (tótul: sreda),illetve negyedik, ötödik átvétele, azaz ezt is tőlünk, szlovákoktól tetszett lopni, mert mi sokkal régebben itt voltunk ( csitri, piety, gyengébbek kedvéért).

Mióta világ a világ, a hetedik napot civilizált ember piheni és ennek megfelelően nem dolgozik. A spártai katona harcolni se volt hajlandó a hetedik napon (meg a karnelia ünnep alatt se, amit támadásaik időzítésével a perzsák pofátlanul ki is használtak) , de Marius se, de az Egri Csillagokban Dobó is azt mondja Ceceynek: „vasárnap van, mink nem lövünk”. A szemben (a maklári dombon) álló iszlám szélsőségesek pénteken nem lőttek, de a heti pihenőnapot ők is szigorúan betartották, az ulemák, a sebesültápolók, a teve-, és lóápolók és a tábori csendőrök (ulufendzsik) kivételével.

Bonfini írta, hogy Mátyás udvarában vasárnap csak a kutyapecérek dolgoztak, mert a nagy despota vadászebjei vasárnap is kértek enni, de még a szakácsok is megfőztek szombat este. XIV. Lajos Versallies-i udvarában vasárnap reggel őfelségének magától kellett felébrednie és odaérnie misére, mert aznap az udvari főkamarás, kinek dolga volt pontban nyolckor ébresztenie a királyt, nem dolgozott, sőt, aznap a Napkirálynak saját fenséges mancsaival kellett meglehetősen retkes lábaira felhúznia a harisnyát és felvenni enyhén bolhás parókáját, amely lakói miatt őfelsége uralkodói botja kis karomban végződött, hogy feltűnés nélkül intézhesse vakaróznivalóját.

Hogy a hasonlóan tiszta, de csóróbb franciákról is szót említsek, a Napkirály korában egy napszámos napi 10-12 sou-t keresett és kosztot kapott, ami reálértékben (arany-, és kenyérparitáson számolva) mintegy 1800 forintnak felett meg, azaz nem voltak éppen túlfizetve, de tekintettel a havi átlag 24 munkanapra, ez mintegy 43 200 forintot jelent, és ha megkérdezem, mennyi is most a közmunkásbér, könnyen láthatjuk, hogy túl sok fejlődést az emberiség nem tudott felmutatni a minimálbérezés tekintetében az elmúlt 300-350 évben. Nos, bármennyire is csórók voltak, királyi rendelt tiltotta, hogy dolgozzanak vasárnap. Pont.

A világ első ateista államát előállítani akaró Enver Hoxha 1958-ban rendelte el, hogy a hét minden napján dolgozni kell. Ettől termelékenység-növekedést várt, az eredmény az lett, hogy az egyébként se túl szorgalmas albánok ezentúl hetente hét napot lógtak a kommunista utópia építéséből , mondván, akkor minek? Alig pár év múlva eltörölni kényszerült. Nagy barátja, a nagy kormányos, Mao elvtárs nem ment ilyen messzire, de glatt betiltott minden kínai vallási ünnepet és egyben a keresztény vasárnapot is. Ő úgy intézkedett, hogy mindenki máskor kap egy szabadnapot a héten, így a dolgozók 6/7-e mindennap munkában van. Természetesen a szülők, nagyszülők szabadnapjait senki se hangolta össze, a gyerekek pedig osztályonként (értelemszerűen a tanító elvtárs szabadnapján) voltak iskolamentesek, így a családi programok lehetősége megszűnt. Mondani sem kell, hogy a hagyományos kínai értékek (minden hivatalnoknak saját tarifája van) mellett politizáló elvtársak lefizették a párttitkárt vagy az üzemi orvost, hogy ők a családi programok idején „betegek”, így Teng Hszia-Ping el is törölte ezt nyolcvanas évek végén. Na, az óta van Kínában gazdasági növekedés.! Addig volt népi kohó, meg millió biciklis, jegyre biciklivel. Kivéve vidéken, ott sose tartották be, ha valamelyik városi okos megkérdezte, miért nem dolgoznak vasárnap, mondták, hát, mi tennénk, de a bivaly nem hajlandó kimászni a mocsárból, talán tessen kiterelni. De figyelmeztetem , hogy az a drága állat nem azért hordja az egyenként húszkilós szarvakat, hogy a tájfun ne kapjon alá az elejinek…

A kínai tapasztalatok egyértelműek, nem kevés emberen vizsgálták, és ugyanazt tapasztalták mint Európában, a válások miatt,vagy Japánban, a munkamániás, heti hét napot, napi 12 órát dolgozó őrültek világában: az apa nélkül felnövő gyerekek jelentős része pszichopata lesz. Az anya nélkül felnövők meg szinte mind azok. Roppantul nem egészséges szétverni a családokat., mert visszaüt. Szép dolog a „gazdaság”, de a gazdaság van az emberért, és nem az ember a gazdaságért.

Mióta világ a világ, civilizált ember saját életritmusa, rendje érdekében, egészsége, családja és saját maga miatt tartja a vasárnapot. Olyasmi ez, mint a gyerekszobában dohányzás, az asztal közepére hugyozás, vagy ordenáré blaszfémikus karikatúrák megjelentetése: nem tilos, pusztán csak szellemi és műveltségi színvonal, erkölcs és emberi tartás kérdése. Akinek a szintje ezt megüti, annak ezt nem kell magyarázni, akinek nem, annak felesleges.

Értjük, hogy neked nem okoz problémát. De minket inkább az érdekel, hogy kinek lesz tőle jobb? A bolti dolgozók jelentős része nem nagyon örült neki, a kiskereskedelmi kkv-k forgalma csökkent tőle. Egyedül a nagy áruházaknak lett jobb, kisebb működési költség mellett növekedett a forgalmuk.

"sok magyar családnak a vasárnapi vásárlás volt az egyetlen program, " Ez a legidiótább érv, amit ezzel kapcsolatban szoktam olvasni.

1. Mióta feladata a kormánynak a családok szórakozási szokásait megszabni? Ha én hülye és lusta akarok lenni, akkor minden jogom megvan hozzá.

2. Szerinted akiknek a kultúra legmagasabb foka a plázázás, azok most mind elkezdtek színházba járni, meg kirándulnak, vagy beültek a tv elé éjjel-nappal butapestet nézni?