Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Miért kérdéses a magyarok...

Miért kérdéses a magyarok eredete?

Figyelt kérdés
2015. aug. 16. 13:57
 1/7 anonim ***** válasza:
9%
Azért, hogy legyen min rágódnia a sok okostojásnak. Minél értelmetlenebb dolgokon filóznak, a politikusok annál kényelmesebben tudják szétlopni az országot, mivel nem figyelnek rájuk.
2015. aug. 16. 14:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
76%

Mert senki nem volt ott, hogy elmondja az igazságot. Az egyes résztudományok eltérő rokonságokat mutatnak, így mindegyikből más eredetre lehetne következtetni. Ráadásul még résztudományon belül is sok múlik azon, hogy hogyan értelmezzük az eredményeket. Ráadásul népünk sok gyökerű, így valószínűleg eredet is több van, ha pl. 7 törzs egyesüléséből jöttünk létre, és a 7 törzs nem egységes eredetű, akkor a magyarok eredete is több ágra válik.


Szintén nem segít, hogy sokszor még maguk a tudományos kutatókat sem érdekli a válasz, mert azokat az adatokat, amelyek ellentmondanak a nézeteiknek, egyszerűen nem veszik figyelmbe. De innentől a módszer nem tudományos.

2015. aug. 16. 14:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
91%
Mert egyszerűen kevés a forrás róla.
2015. aug. 16. 14:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
0%

Abból a kevés forrásból tudunk következtetni a magyarok eredetére és vándorlására amik rendelkezésünkre állnak.

Valamiért(!) elkezdtünk vándorolni az Ural térségéből a mai Magyarország területéig.

Tovább is mentünk volna ha bizonyos érdekek miatt nem kényszerültünk volna itt megtelepedni.

2015. aug. 16. 14:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
72%

Egyrészt a történészeknek nehéz dolguk van, mert egy történész alapvetően írásos forrásokra támaszkodik a munkája során (persze van rengeteg segédtudomány, tehát numizmatika, diplomatika, papirológia stb. - amik mindenféle információval foglalkoznak, de alapvetően a történész mindig írásos forrásokra támaszkodik). A magyar őstörténettel kapcsolatban viszont rendkívül kevés a forrás, illetve egy ponton túl egyáltalán nincsen. Amik pedig vannak, sok esetben ellentmondásokat tartalmaznak, illetve erős kritikával kell kezelni őket (lehet, hogy nem is rólunk szólnak stb.). A nyugati, a bizánci és az arab kútfők ugyanis sokszor nem tudtak különbséget tenni nomád és nomád nép között, és egy elnevezéssel illették valamennyit stb. Pl. egységesen türköknek hívtak minden népet, ami hátrafelé nyilazott - és ezek az elnevezések így eléggé felszínesek, és sokszor nem lehet pontosan tudni, hogy kire vonatkoznak. De a legfontosabb, hogy nagyon kevés, hézagos írásbeli források vannak, illetve minél mélyebbre megyünk az időben, annál kevesebb, és egy ponton túl nincs semmi. Így csak találgatni lehet, biztosat egy történész nem állíthat.


A másik a kultúrantropológia, a régészet, a néprajz területei. Ezek leginkább a tárgyi leletek alapján kutatják a népeket, és főként a sírokban talált eszközöket, tárgyakat, ezek mintázatait vizsgálják, valamint sokat elárul egy népről, hogy milyen módszerrel temetkezett, milyen eszközöket használt stb. Ezzel viszont szintén az a baj, hogy minél mélyebbre ásunk, annál kevesebb lelet van, illetve rengeteg sírt kiraboltak, illetve a másik, hogy sok nomád nép gyakorlatilag nagyon hasonló volt kulturálisan, így nem nagyon lehet különbséget tenni. A lényeg az, hogy ezek az eredmények is hézagosak, sok a fehér folt, és ami lelet van, az abból kikövetkeztetett eredmények sok esetben nem egyeznek meg azzal, amit a történészek következtettek ki az írásos forrásokból...


A harmadik nagy tudományterület a nyelvészet. Na, ez pedig az előző kettőnél is teljesen mást mond, de itt fontos látni azt, hogy egy nyelv fejlődése és egy nép tárgyi kultúrája nem ugyanaz a dolog, ezek nem biztos, hogy egymással párhuzamosan változnak. A másik, hogy a nyelv nem úgy változik, ahogy egy törzsszövetségben élő nomád nép. Mert a törzszövetségek fel is bomolhatnak, újak jöhetnek létre, egy nomád nép könnyen lecserélheti a nyelvét vagy a nyelve jelentősen keveredhet egy másik nyelvvel.


Úgyhogy a magyar őstörténet kutatásában rengeteg fehér folt van, ami egyébként nem is baj, mert igazából mi a probléma ezzel? Egy kutató nem azon sír, hogy jajj, az én népem ilyen homályos múlttal rendelkezik, hanem kutat és következtetéseket von le, érzelmek nélkül. Én azt nem szeretem, amikor hozzá nem értő emberek elkezdenek spekulálni, és frusztrációból, és abból a célból, hogy minél nagyobbnak láttassák a népüket, elkezdenek hülyeségeket kitalálni és okostojás módjára könyveket írni ,hogy "én majd megmondom a tutit, mert a hivatalos tudósok csak hülyeségeket beszélnek, és idegen hatalmak fizetett láncos kutyái, akiknek céljuk hazudni, hogy megtörjék a magyar nép lelkesedését". - Na ezektől tudok a falra mászni.


Szerintem hagyni kéne ezt az egészet egy laikus embernek, és rábízni a hozzáértő szakemberekre, hogy kutassanak, és elfogadni az ő eredményüket.

2015. aug. 16. 14:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Nem maradt adat mert hajnau a 48 as forradalon után elégették a könyvtárakat.
2015. aug. 16. 15:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:

"Nem maradt adat mert hajnau a 48 as forradalon után elégették a könyvtárakat."


Ha hülye vagy a történelemhez és a politikához, akkor legalább ne hangoztasd hanem tanulj.

2015. aug. 16. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!