A (még) magyar többségű erdélyi városokban hivatalosan megemlékeznek a második bécsi döntésről és hogy viszonyul a kolozsvári és nagyváradi magyarság a betelepített román lakossághoz és fordítva?
Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Nagykárolyban, Nagyszalontán, Szatmárnémetiben... Ez az utolsó tudom, hogy már sajnos nem magyar többségű, de ez kell hogy legyen az első visszatért városunk, mivel a magyar csapatok Csengernél lépték át a gúnyhatárt. Most kell, hogy legyen szeptember elején, 1940. augusztus 29-én írták alá. És ha igen, hogy reagálnak az oláhok? :-) Az a magyargyűlölő Bogdan Diaconu gondolom szétrobbanna mérgében.
Nagyváradon és Kolozsváron gondolom már biztos nincs semmilyen hivatalosabb megemlékezés, mivel a magyarok ott már kisebbséggé váltak az állandó román betelepítés miatt. Milyen ott a magyar-román együttélés, frusztráltak-e a magyarok, hogy igazságtalanul kisebbséget csináltak belőlük, Trianon miatt stb.
Arról olvastam az egyik erdélyi portálon, hogy Nagyváradon nemegyszer rászóltak boltokban, gyógyszertárakban a magyarokra, hogy ne beszéljenek magyarul, takarodjanak Magyarországra meg ilyesmi, és egyik derék magyar asszony erre azt mondta, hogy az ő ősei itt vannak eltemetve, ez ideiglenes megszállás alatt lévő magyar föld, a betelepített oláh szuka az idegen Váradon! :-)
És milyenek az erdélyi magyarok úgy általában a "nemzeti témákban"? Az egyik portálon a hozzászólásokban azt olvasom, hogy (pláne a székelyek) hű milyen nagymagyarok, terrorizálják a románokat Székelyföldön, Vesszen Trianonoznak, a másikon pedig hogy milyen beszariak hogy nem képesek kivívni az autonómiát, a nemzetáruló RMDSZ-re szavaznak stb.
Hozták őket a hegyekből. Nagyvárad románságának igen nagy része a mócoktól jött le. Jöttek moldvaiak is persze, de Nagyvárad már elég messze volt Moldvától, úgyhogy ott kevésbé volt az jelentős.
Az ortodox egyház sajnos az államtól teljesen függetlenül működő, önálló államon belüli politikai-gazdasági hatalom. Területfoglalási mániájuk az iszlám egyház radikálisabb politikai irányzatainak viselkedésével hozható párhuzamba. Sajnos nem látom, hogyan lehetne gátat szabni ennek. Szórványban sehogy. Székelyföldön még nagyjából igen, ha a székelyek összefognak, és nem adnak el földterületeket az egyháznak. Persze sajnos, van az a pénz... És az ortodoxoknak van pénze.
Ami a migránsokat illeti, nem kitiltani, hanem integrálni kéne, beépíteni sikerrel a társadalomba, megtanítani nekik a nyelvet, átadni a kultúrát, és akkor máris nem harmad akkora eséllyel pályáznak egy munkára, mint egy helyi. Márpedig ha egy ország rászorul a bevándorlásra (Európa rászorul), akkor a bevándorlókat ne szegregálja és ne lehetetlenítse el. Sajnos az, hogy eldurvult a helyzet pl. a nyugati nagyvárosok elővárosaiban, a hibás integrációs politikának köszönhető.
Beszélj a magad nevében! Te vegyes házasságból származol, eleve félromán vagy, úgyhogy jogod van dönteni, melyik identitást választod. Dicséretes, hogy megtanultál magyarul, szépen fogalmazol és írsz. De ne általánosíts magadból és a saját családodból! Szatmár nem lett Satu Mare, hál'istennek változatlanul az ötödik legnagyobb magyar közösség az országban és a negyedik legmagyarabb megyeközpont.
Ráadásul jelentős oktatási központ, három színmagyar, több vegyes középiskolával, római katolikus püspöki székhely.
De ami a legfontosabb: magyar vezetésű város, mert a 35-40 százalékos magyarság a választásokon mindig fegyelmezett és összefog! Így lehet újra magyar polgármester, ami csak három megyeközpontban van az egèsz országban (és a másik kettőben magyar többségű a lakosság).
Szatmár az egyetlen megyeközpont az országban, ahol kisebbségi magyarság magyar polgármestert tudott kihozni, erős összefogással újra! Úgyhogy ne becsüld le a szatmári magyarság erejét, mert arányaihoz képest kenterbe veri sok város magyarságát.
Vásárhelyen él a legnagyobb magyar közösség, és bár enyhe kisebbségben vannak, tíz százalékkal nagyobb az arány is mint Szatmáron, mégse bírtak egy magyar polgármestert összehozni. Mert hiába fogtak össze a magyar pártok, nem fogtak össze az emberek.
Előbb csinálja a szatmáriak után bármelyik magyar közösség, amit tudnak, aztán Satu Marezzon bárki. Álmodban Satu Mare, esetleg. Amíg vagyunk, nem az. Szatmárnémeti, Sătmar, Sathmar - de nem Satu Mare. Ezt az elmebeteg gúnynevet is (ami Nagy Falut jelent románul) csak azok a kretén jöttment állatok bírták kitalálni, akik 1920-ban futószalagon keresztelték át a településeket! A szatmári románok soha nem hívták így, csak mindig Sătmar, vagy hivatalosabban Sătmar-Mintiu. A régi szatmári görögkatolikus román öregek még mindig így monják. Satu Mare a betelepítetteknek esetleg. Azok csak falut ismernek úgy is, de Szatmár már akkor szabad királyi VÁROS volt, amikor ezek még valamelyik satul micben laktak...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!