Az aktuális magyar politika miért s milyen célból"fedezte fel"Wass Albertet?

Hiszen ki is volt Wass Albert?

Wass Albert kapcsolata a nemzetiszocializmussal az 1936-os berlini olimpián kezdődött.

A fiatal író aktív sportoló is volt, céllövőként az olimpiára is benevezett. Első helyezést ért el, de Románia óvást nyújtott be ellene és nem vehette át az érmet.

Ekkor lépett közbe a Führer, aki nem akart diplomáciai konfliktust az ügyből, ezért egy saját kezű aláírással ellátott díszes oklevéllel igazolta Wass Albert teljesítményét.

Az emléklapot az író később is nagy becsben tartotta, haláláig szobája falán, ágya felett függött. 1937-ben a román csendőrség házkutatást tartott nála és rövid időre letartóztatta, mert otthonában jelentős mennyiségű harmadik birodalomból származó propagandaanyagot találtak.

A második bécsi döntést követően 1940 szeptemberében érkeztek meg a magyar katonák Vasszentgotthárdra, a Wass-család birtokára hogy a település szomszédságában lévő új magyar-román határt biztosítsák.

Főhadiszállásukat a Wass-kúriába rendezték be, ahol ünnepélyes keretek között várták őket, s teljes ellátásukról is gondoskodtak. Az eseményt követően a Wass-család tagjai, beleértve az írót is, magyar és német katonai egyenruhában jártak.

Wass Albert számos korabeli fotó tanúsága szerint még Hitler-bajuszt is növesztett.

A náluk beszállásolt magyar és német katonaságot, és magyar csendőrséget nemesi birtokaikon szinte családi terrorszervezetként tartották kézben és irányították.

Az író apja, Wass Endre gyakran betört segédletükkel fehér lovon Románia földjére és ezen akciók során válogatás nélkül gyilkolták a civil lakosságot.

Garázdálkodásuk megannyi halálos áldozatot követelt.

Jó példa erre mikor letartóztattak négy „politikailag megbízhatatlan” vasszentgotthárdi személyt.

Két román parasztot (Josif Moldavan és Ioan Catin) és két zsidó származású lányt (Mihály Eszter és Mihály Rozália) akiket a Wass-kastély magtárának pincéjébe zártak.

A két lányt fogva tartásuk során többször érte súlyos fizikai bántalmazás valamint nemi erőszak, melyeket Wass és apja nagy megelégedéssel szemléltek, sőt bujtogatták „fegyvertársaikat” ezen bestiális cselekményekre.

Ezt követően a fogva tartottakat Cege határában brutálisan kivégezték.

Szeptember 23.-án Ombuztelkén még több ártatlan ember életét követelő mészárlást hajtottak végre.

Csordás Gergely hadnagy vezetésével lelőtték Andrei Bujor pópát, feleségét, három gyermekét, Ioan Gurzau kántort és feleségét, a falu tanítójának feleségét, anyósát és öt éves kislányát, valamint a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is.

1946 március 13.-án ezekért a gyilkosságsorozatokért, szabott távollétükben halálos ítéletet a román állam népbírósága Wass Endrére és Wass Albertre, mint háborús bűnösökre.

Mindezek fényében egyetlen egri, sőt általában véve egyetlen egy józan ítélő képességgel, és jóérzéssel bíró magyar állampolgár sem gondolhatja azt hogy Wass Albert szobrának vagy bármily emlékét őrző alkotásnak is helye lehet hazánk valamely közterületén.

Wass Albert helye egy haladó gondolkodású, egészséges, és emberközpontú értékrenddel bíró társadalomban nem másutt van, mint a történelem szemétdombján!