Miért mondják a magyar oktatásra, hogy világszínvonalú?

Mert szeretjük magunkat azzal áltatni, hogy mi mindenben a legjobbak vagyunk (a kisebbségi komplexus velejárója).

-a magyar kaja a legjobb a világon (a legjobb eredményt produkálja a szív és érrendszeri betegséges előidézésében)

-a magyar nők a legszebbek (Ez ízlés kérdése, de a nők szépek a világ minden táján)

-a magyar emberek a legokosabbak (Akkor nem szopatna be mindig ugyanazzal a kamu szöveggel az adott politikai párt)

-a magyar nyelv a legnehezebb (És akkor mit mondjanak a szegény görögök, izlandiak meg az arabok?)

Az oktatásban sincs ez másképp. A műveltséget meg nem az iskola adja, ne írjatok már ilyen badarságokat az internet világában.. Már Pista bácsi is utánanézhet Mezőnagymihályból, hogy mi történik a nagyvilágban.

Az egész magyar oktatás úgy szar ahogy van, semmi köze sincs a való élethez. Olyan mint egy gyerekmegőrző amiben halálra untatnak. Gondolkodni kéne megtanítani a gyerekeket nem szolmizálni meg verset elemezni.

Az én szerény véleményem szerint a csak gyakorlatias oktatás is egy véglet, és a csak lexikális adatokra alapuló oktatás is. Ez két véglet, egymással ellenkező előjellel.

A nyugati oktatásról megvan a véleményem. Sohasem felejtem el, amikor gimis korunkban jött egy német cserediák, aki a padtársam lett. Én beszéltem németül és angolul is, így el tudtunk egymással kommunikálni elég jól. Na de a lényeg: egyszer kifaggattam a német töriről, és kiderült, hogy halvány fingja nincs a középkori Német-római Birodalomról, de olyan szinten, hogy csak annyit tudott a középkorról, hogy akkor kardoztak az emberek. Direkt utánanéztem, hogy hívták az akkori német császárokat, és kérdezgettem tőle, és csak bámult rám, fogalma sem volt, miről beszélek. A lényeg: én, egy magyarországi diák, messze többet tudok a német történelemről, mint ő, aki Németországból jött... Igazából számukra a történelem Bismarckkal kezdődik, tehát kb. a 19. század második felétől tudott valamit a németek történetéről... Azelőtt, hogy mi volt? Kardoztak. És ez azért valljuk be, hogy baj. Lehet, hogy a Kérdező szerint csak az az iskola dolga, hogy mindenki jól tudjon bánni a csavarhúzóval, és ennyivel el van intézve, ilyen "felesleges" dologból, hogy történelem és irodalom, nem lehet jól lakni. Ismerem ezt a véleményt, tudom, hogy sok ember így gondolja. Nem szeretnék senkit meggyőzni, de az én véleményem, hogy ez a gondolkodás pedig eléggé nagy baj, és nem vezet előre.

Na de, megvan a véleményem a másik végletről, a magyar oktatásról is. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy a gyerekeket viszonylag jól megtanítják kétismeretlenes egyenletet megoldani, és leelemezni egy Petőfi-verset, és a magyar gyerek a nemzetközi színvonalon a lexikális tudásban jó. Erre vannak felmérések, és tényleg jók vagyunk benne. Tehát a magyar tudás sok és sokféle tananyagot és lexikális ismeretet töm a gyerekek fejébe, tényleg sokkal többet mint egy nyugati iskolában. De mi a probléma ezzel? Az, hogy a gyerek a fejében ezt a sok tudást csak az iskolában tudja, ami a való életben van, attól teljesen elkülöníti. Az olyan felmérésekben tehát, ahol csak egy matamatikai feladat van (tehát a gyerek orra alá teszik az egyenletet és oldd meg az egész számok halmazán) - ilyeneket a magyar gyerek hatékonyabban old meg, mint egy átlag nyugati gyerek. Viszont ha ugyanez a feladat szövegesen van feltéve, és egy hétköznapi problémába van beágyazva, akkor ebben a magyar gyerek katasztrófális, a nyugati viszont sokkal jobb. Ez az oka annak, hogy a kompetenciafelmérésekben rendre csúnyán leszerepel a magyar oktatás, mert a magyar gyerek az ismereteit nem tudja a gyakorlatba átültetni. Bioszból pl. nagoyn jól meg van tanítva az élőlények rendszerezése, viszont fogalma sincs, hogy néz ki egy feketerigó. De ugyanez a helyzet a szövetértésben is. A magyar gyerek sokkal jobban leelemez egy mondatot (alany, állítmány stb.) mint egy nyugat, viszont, ha olyan feladat elé kerül, ami hétköznapi problémáról szól, és a szöveg alapján kell ezt szövegértéssel megoldani, ott katasztrófálisan leszerepel a nyugati gyerekekhez képest.

Ez az oka annak, hogy diákolimpiákon, nemzetközi tanulmányi versenyeken pl. a magyarok nagyon jól szerepelnek még ma is (ahol fizika, matek stb. példákat kell megoldani)! De a kompetenciafelméréseken a hátsó sorban kullogunk.

Tehát vitatkozhattok arról, hogy a magyar oktatás világszínvonalú-e. Mindenkinek igaza is van, de nincs is igaza: attól függ, hogy honnan nézzük.

És arról ne is beszéljünk, hogy a magyar oktatást egészében eléggé rontja az, hogy nem mindegy, hogy egy budapesti elitiskolában tanulsz, ahol világszínvonalon eléggé jó tudáshoz jutsz, vagy egy vidéki külvárosi szegénynegyedi iskolában tanulsz-e, ahol érettségiző diákok nem tudnak törteket összeadni. Az a baj, hogy a magyar oktatás rendkívül szegregáló, és gimnázium-gimnázium között ég és föld különbség van. Szerintem az a jó oktatási rendszer, ahol nagyjából hasonló szintű képzést nyújt MINDEN iskola, ahol mindegy, hogy melyik iskolába íratod a kölköd, mert tudod, hogy ha gimnáziumba jár, akkor gimnazista tudást is fog kapni. Na, Magyarországon ez rohadtul nem így van, ezért szerintem a magyar oktatás nincs a világszínvonalban. A világszínvonalban pl. a finn oktatás van, ahol megoldották ezt a problémát.

Mikor középiskolába jártam, akkor én is így gondolkoztam. Aztán rájöttem, hogy nagyon is jó, hogy mindezt megtanultam, mert nincs olyan tudás, ami haszontalan lenne.

A probléma az, hogy azt nem tanítják, hogy hogyan és mire használd, illetve a kiváló oktatás viszonylag szűk réteg kiváltsága.

Sok mindent meg kell tanulni az iskolában, amiről azt gondolja az ember, hogy felesleges. Nemcsak Petőfi életét, hanem Arany Jánosét, Kosztolányiét, Adyét, József Attiláét stb. is meg kell tanulni. Hogy miért? Egyrészt, mert egy magyar embernek illik ismerni legalább a nagy költők életéről valamit, mert ez a magyar kultúra része. Másrészt, ha megtanulod ezeket, akkor fejlődik a tanulási képességed, és azt is meg tudod később tanulni, ami konkrétan a szakmádhoz kötődik. De fordítsuk meg: aki mondjuk magyar szakos lesz, és irodalomból szerez bölcsészdiplomát, annak mi szüksége van arra, hogy középiskolában megtanult egyenletet megoldani vagy bioszból a sejtek részeit? Soha nem fogja ezeket használni, de lesz valami fogalma arról, hogyan kell számolni, és van valami fogalma arról, hogy milyen élőlények veszik körül, és nagyjából ezek hogyan működnek. Pl. aki járt biosz órára, és tanult valamit, tudja, hogyan szaporodunk, miért kell a fogamzásgátlás, miért zöldek a falevelek stb. De ha más nem, legalább tanulni megtanult, fejlődött a gondolkodása.

Az iskolában nem azért tanul az ember, hogy minden egyes dolgot konkrétan felhasználjon a későbbiekben. Az élet nem olyan, hogy mindennek praktikus céljának kell, hogy legyen. Az irodalom pl. nem ilyen. Most őszintén, szerinted mi különböztet minket meg az állatoktól? Ha mindennek az lenne a célja, hogy együnk, igyunk, szaporodjunk (és pénzt keressünk, hogy ezeket megtehessük), akkor végül is nem ugyanolyanok lennénk, mint az állatok, akik ugyanezt csinálják, csak primitívebb módon? Az ember attól több, mert van kultúrája, van az életében több is annál, mint hogy csak azt tartsa értékesnek, ami ahhoz kell, hogy egyen. Tud gondolkodni, tud problémákon agyalni, érzelmei vannak, képes olvasni regényeket, zenét hallgat, és ezeket is képes élvezni, ismeri a saját közössége múltját, van valamilyen identitása a családja, nemzete stb. iránt. Ezekhez pedig szükség van a zeneórára, irodalomórára, történelemórára stb.

"Miért mondják a magyar oktatásra, hogy világszínvonalú?"

Ezt általában magyarok mondják, akik szerint Magyarországon vannak a legszebb nők, a legokosabb, legszebb, legerősebb, legleg emberek és még Jézus is magyar volt.

Nem tudom miért mondják. Ahogy sok értettségizett, diplomás embert elnézek, én sem értem. Már azt sem, hogy az általánost hogy végezték el.

A nyelvtudásunk is egy nagy nulla. Köszönhetően a nyelvtanközpontúan oktató, magyar akcentusú tanároknak.

Világszínvonalú? ó hát persze, hiszen az észak kóreai oktatásnál jobb... ja meg az ugandainál is...

Lehet hogy az atombomba korában mg világszínvonalúnak számított, de azóta változott a magyar oktatás is és a külföldi konkurencia is. A fasori gimnázium diákjai az elmúlt 10 évben hány atombombát készítettek? na?

Egyébként az észak-koreai oktatás se rossz. Vannak orosz egyetemisták akik oda mennek ki tanulni, egy angol nemzetiségű egyetemi tanárról is olvastam, aki Phenjanban töltött egy évet tanársegédként a Kim Ir Szen egyetemen.

Az egy dolog, hogy erős ideológiai nevelést is kapnak, de mellette mind a humán, mind a reáltudományok terén erősen művelt, civilizált, érdeklődő és illedelmes diákokat ismert meg.