Hogy hogy a Trianoni békeszerzodést csak 2 évvel a világháboru befejezése utan írták alá?

3/

Legközelebb nézz utána, mert már jóval előbb megtámadtak minket.

[link]

"Az 1919-es magyar–román háború magvát[1] az erdélyi románok vetették el 1918. december 1-jén, amikor kimondták Erdély csatlakozását a Román Királysághoz. "

[link]

"Az őszirózsás forradalom az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28. és október 31. között."

Azért mert, ebben a köztes időben nem nagyon volt olyan stabil kormány, amivel leült volna "tárgyalni" az Antant.

Ebben az időben pedig nem volt magyar közigazgatás az elcsatolt területeken. Amint vége lett a háborúnak mindenki támadásba lendült és megszállta a maga igényelt területeit és közben vittek mindent, ami mozdítható volt.

Azért írták alá olyan későn a békediktátumot, mert egyrészt az antant először a "fontosabb" hatalmakkal volt elfoglalva (amit mi aláírtunk, az gyakorlatilag nagyrészt a németekkel aláíratott diktátum másolata volt), másrészt nagy viták voltak az új határokról. Persze ezekre a vitákra a magyar felet nem hívták meg, a győztesek vitatkoztak egymás között.

Másrészt pedig, amikor elkészült a diktátum, akkor meghívták volna a magyar felet, hogy írja alá, viszont erre nem tudtak sort keríteni, mert 1919-ben nem volt olyan kormány Magyarországon, amelyet az antant elismert volna, Kun Béláékat nem ismerték el. A Tanácsköztársaság bukása után azért küldték ide Clerket, hogy a meglévő politikai pártokat és fegyveres erőket (Kisgazdapárt, KNEP, Horthy "serege" stb.) bírja rá valamiféle politikai kompromisszumra, cserébe pedig kivonultak Budapestről a románok, illetve visszatértek a demarkációs vonalak mögé. Ezután Horthy bevonult Pestre, majd ideiglenes kormány jött létre a fent említett pártokból, amely választásokat írt ki, és az így létrejövő nemzetgyűlés delegált 1920-ban küldöttséget Párizsba, januárban. Februárban-márciusban kidolgozták az új politikai kurzust, Horthyt kormányzóvá választották stb.

Egyébként a "köztes időszakban", tehát 1918 és 1920 között hadiállapot volt, az idegen hadseregek a tőlünk elfoglalt országrészekben katonai kormányzást vezettek be, és ezekre a területekre természetesen a budapesti kormányok keze nem terjedt ki. De még a Tanácsköztársaság a meg nem szállt terüeltek egészén sem tudott működni, mert pl. Szegedre már nem ért el a kezük, ahol Károlyi Gyula saját kormányt alakított (aminek Horthy volt a hadügyminisztere 1919-ben).

Tehát az a lényeg, hogy háborús helyzet volt, azokon a területeken, amiket az ellenség nem foglalt el, természetesen megmaradt a mindenkori magyar kormány hatásköre, de csak hellyel-közzel (lásd. a Tanácsköztársaságot), az ellenség által elfoglalt területeken pedig az ellenség katonai kormányzást vezetett be. Csak Trianon után jöttek létre ezeken a területeken az idegen államok polgári kormányzati szervei stb.