Mire jó a választás során az a rendszer, ahol külön van egyéni, és listáról szavazás?

Például arra, hogy olyan párt is reprezentálva legyen, ami nem tud egyéni jelöltet az adott parlamentben juttatni. Nagy-Britanniában például a UKIP-ot támogatja a lakosság közel ötöde, mégis mindössze egyetlen egy képviselőjük van a törvényhozásban.

Ha például Magyarországon is csak egyéni körzetek lennének, akkor a Fideszen kívül csak az MSZP-nek lennének képviselői a parlamentben, a Jobbiknak és az LMP-nek nem (az, hogy most időközin nyert egy mandátumot a Jobbik az alapvetően nem befolyásolná a helyzet tarthatatlanságát)

Mert elméletben képviseleti rendszer van. Vagyis meg van szabva, hogy bizonyos számú lakosra (nagyságrendileg) jusson egy képviselő. Elméletileg az ennek a lényege, hogy egy helyi közösség juttasson be egy embert az országgyűlésre, aki a közösség érdekeit képviseli. A "képviselő" szó is ezt jelenti igazából. Bár az igaz, hogy pl. Magyarországon ennek nem sok értelme van, mert a frakciófegyelem miatt valójában a képviselők csak úgy szavazhatnak, ahogy a frakció eldönti, tehát a helyi érdekeket nem nagyon veszik figyelembe. A magyar demokrácia nem alulról, hanem felülről építkezik. Ezzel ellentétben az angol rendszerben, ahol csak képviseleti rendszer van, az az elv, hogy minden honatya a saját kerületét képviseli. Bár ott is elég nagy vitákat vált ki, hogy legyen arányos rendszer is ,de ezt még nem sikerült elérniük.

Azért kell tehát a kettőt keverni, hogy egyaránt érvényerüljön az arányosság elve, és a helyi képviselet elve.

De mivel Magyarországon frakciófegyelem van, ezért valójában lehet, hogy tényleg több értelme lenne, ha csak arányos rendszer lenne. Viszont ebben az a rossz, hogy ebben az esetben csak pártlistából jutnának be emberek az ogy.-be, tehát tényleg felülről szabná meg az adott párt, hogy ki legyen a képviselője. A kerületi rendszerrel legalább helyi emberek jutnak be, akik tényleg a saját kerületükről származnak. Ha kicsit is, de valamennyire azért mégis tudják a helyi érdekeket képviselni.

Gondolj bele, ha csak listás választási rendszer lenne, igazából minden képviselő főleg budapesti lenne, a párt embereiből állna csak, és ez méginkább erősítené, hogy a főváros=országgal. Így legalább vidékről is jutnak be honatyák az ogy-be.

Na, mivel fáradt vagyok, lehet, előbb zavarosan írtam le.

Az a lényeg, hogy mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai, ezért igyekeznek kombinálni a kettőt, hogy egyaránt érvényesüljenek.

A kerületi rendszer lényege hagyományosan az ugye, hogy mivel demokrácia van, ezért a nép határozza meg a saját sorsát stb. Csak mivel a nép minden egyes tagja nem dönthet, ezért maguk helyett képviselőket választ, akik az ő helyi érdekeiket képviselik az országgyűlésben. Ennek a rendszernek az előnye (ha jól működik), hogy a képviselők tényleg a helyi érdekeket szolgálják, azaz a népből bizonyos számű embert "helyettesítenek" a törvényhozásban, tehát arra vannak megszavazva, hogy a saját kerületük problémáit stb. vigye be a döntéshozatalba. A hátránya ennek a modern demokráciában az, ma már elsősorban pártpolitika van, és a frakciófegyelem felülírja sokszor a képviselő, és az általa képviselt közösség problémáit. Egy adott párt érdekei fontosabbak ennél. Viszont a képviselők minimálisan még így is tudják a saját kerületeik problémáit képviselni, mert fel tudnak szólalni az orszűggyűlésben, interpellációs joguk van stb. Hátránya még a rendszernek, hogy ha csak ilyen lenne, mint Angliában, akkor tényleg csak minden kerületben az 1. helyezett juthatna szóhoz, így országos szinten tényleg nem lenne arányos, mert a 2., 3. stb. legnépszerűbb pártok a támogatottságukhoz képest aránytalanul kevesebb képviselővel rendelkezhetnének, a kormánypárt pedig aránytalanul naggyal. (Egyébként az új, fideszes választási rendszer mivel a kerületi rendszert helyezte előtérbe, el is érte ezt, a fidesz-kdnp aránytalanul több képviselővel rendelkezik, a többi párt pedig aránytalanul kevesebbel, mint az a valós támogatottsága az országban).

A tiszta listás rendszerben az a jó, hogy ez a probléma viszont megszűnik, tehát egy adott párt tényleg a támogatottságával arányban tudna képviselőket delegálni. Viszont megszűnne a "képviseleti rendszer" a szó hagyományos értelmében, mert nem helyi területek képviselői jutnának be, hanem egy adott párt felülről írná a listára azokat, akiket csak akar. Vagyis konkrétan nem szavazná be az adott képviselőt senki, hanem a párt listájáról kerülne be annyi ember, amekkora arányú az adott párt támogatottsága. Ez nem képviseleti rendszer, mert az ilyen képviselők nem képviselnek senkit, csak a párt támogatottságát bizonyítja a számarányuk. A helyi érdekek az ilyen törvényhozásban megszűnnek. Most gondolj bele, hogy tudná egy olyan országgyűlés törvényben szabályozni pl. a roma kérdést, vagy akármilyen más problémát, ami elsősorban Nógrád megyére vagy Baranya megyére jellemző - amikor adott esetben csak 1-2 képviselő származik onnan véletlenül, akik éppen bekerültek a pártok listáira, de egyébként a 90% lehet, hogy budapesti lenne a pártok listáiról? Érted? Ennek a rendszernek ez lenne a hátránya. Vagy lehet, hogy Paksról kéne valamit dönteni, de egy képviselő sem származik Paksról, mert mindegyik budapesti. Hogy tudnának olyan kérdésben szabályozó törvényeket hozni, amikben nem ismerik a helyi dolgokat? A mostani rendszerben, ahol van kerületi képviselő, legalább parlamenti bizottságokat tudnak felállítani, ahol a helyi képviselők is helyet kapnak, és tudják a parlamenti munkában a helyi érdekeket is megszólaltatni, legalábbis jobban, mintha a képviselők nagyrésze csak listás lenne, felülről kinevezve puszipajtás-alapon.

Hát nem tudom, a rendszer egészét tekintve egy csak listás rendszerben összességében főváros-központúvá válna a politizálás (egyébként most is sok tekintetben az). Így is hoznak rengeteg szabályozást, ami vidéken életképtelen, és látszik, hogy fogalmuk sincs, hogy működnek itt a dolgok. Egy csak listás rendszerben, ahol nincsenek választókerületek, belterjessé válna a politika (így is az, de ez még erőteljesebb lenne). A képviselők nem éreznék, hogy a népet képviselik, csak pártkatonák lennének, patrióta érzés nélkül. Ugyanis a csak listás rendszerben nincsenek választókerületek, mármint választókerületekből nem érkezik képviselő, így nem éreznék szükségesnek az adott vidék felkarolását. A listás rendszer ugyanis úgy működik, hogy adott párt kigondol egy listát a haverjaiból, és amennyi arányban kap szavazatokat, a listáról annyi tagot delegálhat az ogy.-be.

Egyébként szerintem is mégis életképes lenne ez a rendszer, ha magát a parlamentarizmust megváltoztatnánk. Szerintem úgy kéne, hogy kétkamarássá kéne tenni az országgyűlést, az alsóházban lenne csak listás rendszer, a felsőházba pedig egyetemek delegálnának szakembereket, de úgy, hogy a vidéki egyetemek képviselői lennének túlysúlyban. Emellett szakszervezetek képviselői is helyet kapnának ott (pl. Pedagógusok Országos Szakszervezete, de más szakemberek szakszervezeteinek képviselői is, pl. mezőgazdaságból, iparból stb.) A felsőház kétszer visszaküldhetné az alsóház törvényjavaslatait, illetve meg is vétózhatná azt, illetve törvényjavaslati joggal bírna az alsóházban.