A magyar kormánypolitika miért csatlakozott a náci Németországhoz a gyengébb országok függetlenségére törő illetve népirtó és az emberi szabadságjogokat megcsúfoló bűnös agressziók során?

Mert az akkori idiota, reviziomanias vezetest az orruknal fogva tudtak vezetni azzal, h elveszett teruleteket kapnak vissza. Teruleti igeretert cserebe szinte akarmit megtettek vna.

Ezzel elso sorban maganak akart az akkori vezetes, es foleg Horthy Miklos emleket allita, h kesobb ugy emlekezzenek ra, mint aki visszaallitotta Nagymagyarorszagot, csakhogy a szamitasi nem jottek be...

Nem önszántából csatlakozott. A trianoni döntés után a magyar politika a revízión dolgozott, és ebben konszenzus volt a politikai erők között. Ebben a törekvésében partnereket keresett, egyebek mellett pl. Olaszországban talált támogatókra.

'34 - től kezdve a hitleri politika egyre inkább kihasználta ezt a törekvést a saját céljaira, azzal kecsegtetve hazánkat, hogy ha szorosabbra fogjuk velük az együttműködésünket, segít a revízió megvalósításában - ám ennek ára volt - részvétel az oldalukon a háborúban.

Mikor már látható volt a náci térnyerés és annak jövőbéli várható kudarca, a magyar vezetés próbált kihátrálni a háborúból, ám ekkor Hitler azzal fenyegetőzött megvonja a támogatását, sőt, a szomszédos szlovák, román szélsőségeknek szabad kezet ad Magyarországgal szemben, ha hazánk nem elég "lelkesen" harcol az oldalán.

Mikor a magyar politika ezután is tovább kereste a háborúból való kiszállásunk módját, végül - bár legutolsóként - meg is szállta az országot.

Mert Franciaország lerohanása után úgy tűnt, hogy a németek levernek mindenkit, mint vak a poharat.

Nagy-Britannia szanaszét volt bombázva és a kapituláció szélén táncolt, a szovjeteknek pedig mindenki a világon 2-3 hetet jósolt egy német támadás esetén.

Nem akarom menteni az akkori emberek bűnét, de milyen egyéb választásunk lett volna?

Az akkoriban gyűlölt Szovjetunió, a kommunizmus fészke?

Álltunk volna a nyugat mellé? Jugoszlávia és Görögország megpróbálta.

Vagy maradtunk volna semlegesek? A dánok sem ártottak senkinek, de "útba voltak". Valószínűleg Magyarország is előbb-utóbb útba lett volna Európa közepén egyetlen semlegesként.

Innen még már nem volt sok lehetőség, mint aki legalább felkarolta Versaillest, Trianont és Neullyt.

- mert visszacsatolásokat ígértek, ezzel gyakorlatilag bármire rálehet venni a legtöbbünket, még ha erősen gyanús is, hogy ki akarnak használni

- úgy nézett ki egy ideig, hogy ők fognak nyerni

- itt voltak a szomszédban, akkor rohanhattak volna le minket, amikor csak akarnak

1. Mert a úgy gondolták, hogy a területi visszacsatolásokért nekik kell hálálkodni, illetve újabb területvisszaszerzéseket reméltek. A magyar mentalitáshoz különben is szervesen hozzátartozik ez a "genetikusan alattvaló" hajlam.

2. Az 1941 -ig tartó politika még valahogy elmegy, de utána rengeteg bűnt és hibát követtek el. Először a Jugoszlávia elleni orvtámadással(!), majd az oroszok és az USA elleni hadüzenettel.

3. A Versaillesi békeszerződést az oroszok sem támogatták. 1941 júniusában elismerték az addigi területi revizíót, sőt támogatták volna a további "visszaszerzéseket" is. Cserébe csak semlegességet kértek.

Az, hogy a magyarok részt vettek a Szovjetunió elleni offenzívában az egy dolog, de az ott elkövetett brutalitások és pusztítások nem lettek volna szükségszerűek. A magyar csapatok megszállásának 100 000 orosz/ukrán és egyéb nemzetiségű áldozata volt, a lerombolt komplett falvakról nem is beszélve.

Csak ezeket mostanában nem hangsúlyozzák, mert a horthy restauráció nagy erőkkel zajlik, -sajnos.

Van is erről egy könyv:

A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban

Levéltári dokumentumok 1941-1947

Hihetetlen nagyságú kutatómunkával készült el a könyv mondhatni az utóbbi évtizedek legnagyobb forrásmunkája jött létre.

"Hiába a II. világháború óta eltelt hetven év, hiába a sokféle feldolgozás, könyv és tanulmány, a háború magyar fejezete amely a szovjet területek majd hároméves megszállásával kapcsolatos gyakorlatilag mindmáig ismeretlen még a legszűkebb szakmai közegben is.

Az oroszországi archívumok, mindenekelőtt az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Központi Archívuma végre e tekintetben is hozzáférhetővé teszi a magyarországi megszálló csapatok háborús bűncselekményeinek dokumentumait.

Jelen kötet a magyar megszálló erők szovjet területen játszott szerepéhez nyújt eddig ismeretlen, elsődleges forrásokat. Az Álgya-Pap Zoltán tábornok és társai, valamint a Somlay tábornok és társai ellen 1947-ben lefolytatott perek anyagaiból e kötetben olvashat először a magyar olvasóközönség unikális dokumentumokat.

A magyar rendfenntartás a hiedelemmel ellentétben nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszország főképpen brjanszki, kurszki, harkovi és voronyezsi területeire, valamint Belorusszia jelentős körzeteire terjedt ki, ami együttesen Magyarország területének többszöröse. 1941 őszétől a Szovjetunió területén több mint félmillió négyzetkilométeren a magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat.

Jelen könyv hiteles dokumentumai feltárják e történet megdöbbentő részleteit. "

4. A hibát jóvá lehetett volna tenni, ha a magyar katonák esküjükhöz híven ellenállnak a fasiszta német megszállásnak. (Legalább névleg) Na ez lett volna az igazi becsület napja. Nem az amit a kollaboránsok leszármazottai és neofasiszták ünnepelnek februárban.

5. Másik lehetőség a román példa követése és 1944 augusztusban vagy szeptemberében megnyitni a frontot az oroszok előtt. Így talán a területvisszafoglalásokból is meg lehetett volna tartani valamennyit.

Ügyes politikával mint például a bolgárok, finnek, románok előrébb lenne ma az ország az biztos.