Szerintetek is jobb lenne Magyarország gazdasága ha a Bokros és Gyurcsány-bajnI csomag teljes tartalmát bevezettük volna Magyarországon?

Bokros idején a németek irigykedtek a 30% kamatainkra, annyira irigykedtek, hogy hozták is ide a pénzt, mi meg büszkén fizettük nekik a busás kamatot.

Árfolyam további zuhanása jó árasította a forintot is további befektetők irigykedtek ránk. Persze, ravaszul kihasználtuk a helyzetet és mindent eladtunk neki jó drágán, hogy végül a cukrot is külföldről vehessük meg.

A Bokros csomag bármi, csak nem közeledés a Skandináv jóléti modellhez.

Éppen ellenkezőleg: Elkezdett elfordulni a szociális állam modelljétől és elültette az emberekben azt, hogy ha ők rosszabbul élnek, akkor biztos jót tesz az ország jövőjének és a befektetőket csak az olcsó munkaerő tartja itt.

Ha annak idején Bokros Lajos végrehajthatta volna a bokroscsomag néven elhíresült pénzügyi gazdasági reformját már régen jólélnénk, csak azt is orbán és a fidesz fúrta meg mint sok mindent azóta is.

De mint látható orbán nemtud ötről a hatra jutni hiába volt a kezében a kétharmad, csak az egyre több adóval és megszorítással operál de még így sem tud komoly eredményeket elérni, semmivel sem élünk jobban mint mikor Bajnai átadta a kormányzást neki, viszont tízszer annyit fizetünk különböző jogcímeken mint a bajnai kormány idején, ráadásul mára szinte az egész világ ellenségként tekint ránk orbán együgyű külpolitikája miatt.

A bokros csomag, mint stabilizációs csomag?!

Na akkor elemezzük már ki, hogy is volt ez a híres, hírhedt bokros csomag! Milyen károkat okozott ez a bokros csomag a magyar polgárok és kisvállalkozások körében!

Érdekes módon az Mszp kormányok alatt a költségvetés mindig megbomlott, az állam a fizetésképtelenség határára sodródott, mindig kiigazításra szorult, mint mindig, amikor az Mszp-Szdsz koalíció kormányzott. Felmerül a kérdés: nem is kormányoztak, csak számolatlanul lopják ki a közpénzt az államkasszából? Azért vezették be a Bokros csomagot is 1995 tavaszán, hogy az általuk elherdált közpénzeket ismét beszedjék azoktól a tisztességesen adózó állampolgároktól, akiknek semmi köze nem volt a közpénz eltüntetéséhez, és az államkassza megüresedéséhez!

A Bokros-csomag hatásai:

1. az államháztartás hiánya csökkent, de a lakosság bérből és fizetésből élő rétegét gyakorlatilag kifosztották, megnyomorították.

2. Az infláció 19 %-ról 28 %-ra kúszott, bérbefagyasztással párosulva jelentősen megkurtította a bérek és a nyugdíjak reálértékét.

3. Ennél is nagyobb sokk érte a nyugdíjasokat: a reálnyugdíj az 1994-es 5,1 százalékos növekedés után 10 %-ot csökkent.

4. Az intézkedések azonnali hatásaként jelentősen lelassult a magyar gazdaság növekedése.

De! A kormány a nemzetközi tőkepiacon példátlan gyorsasággal szerezte vissza a bizalmat! Nekünk, adózó állampolgároknak fontos-e, hogy a külföldi bankok és a tőzsdék nyernek-e rajtunk, vagy az-e a fontos, hogy az állam támogassa-e a saját népét?

A Bokros-csomag, amelyet a mainsteam csapat a mai napig csak dícsérni tud, miközben annak hatására megállt a gazdasági növekedés, megugrott a munkanélküliség, és 1996-ban a reálbér szintje az 1989. évinek a 75%-ára esett vissza, továbbá – a hazai kereslet zuhanása miatt – megnőtt a csődbe jutott hazai cégek száma. Bokrost nem érdekelte, hogy mi okozta a költségvetési hiány növekedését. Közömbös volt az elkövetett gazdaságpolitikai hibákkal, a pocsékolással szemben. Azt tartotta természetesnek, hogy a kialakult egyensúlytalanság korrigálásának valamennyi terhét a társadalomra kell hárítani, a nyugdíjasokkal, kismamákkal, pedagógusokkal, vagyis az átlagemberekkel kell megfizettetni. Mindez óriási társadalmi pusztítást idézett elő, amely megnyilvánult a felgyorsult lakosságfogyásban is.

Ugyanezt tették a Gyurcsány-Bajnai csomagok is.

A 2006-ra a GDP 9,2 %-ára ugró államháztartási hiányt, valamint az államadósság egy év alatti 3400 md ft-os növekedését is alapvetően a rossz gazdaságpolitika, a gátlástalan pocsékolás – például a választások megnyeréséért kiadott milliárdok – valamint a mindent behálózó korrupció okozta. Ezek után pedig a második Gyurcsány kormány az elkövetett hibákat megszorításokkal, azaz a terhek társadalomra hárításával akarta orvosolni. A megszorítások következtében 2007-re a hiány 6% alá csökkent, viszont az infláció 8%-ra nőtt, a gazdasági növekedés pedig 5%-ról először 1,3%-ra, majd még tovább csökkent, és 2007 harmadik negyedére szinte leállt. (A KSH mindösszesen 0,7%-ot mért). Ilyen alacsony növekedés ezt megelőzően utoljára 1996 harmadik negyedévében volt. A reálkeresetek is 5,6%-al csökkentek.

A Gyurcsány kormány megszorításai teljesen legyengítették a gazdaságot, amelynek következtében aztán a gazdasági válság, mint egy vírus a legyengült szervezetet, sokkal erősebben érintette a magyar gazdaságot. A nemzetközi gazdasági válságot rosszul kezelő Bajnai kormány aztán újabb és újabb megszorításokhoz nyúlt, amelyben az IMF-fel megkötött szerződés is támogatta. A gazdasági-társadalmi hatás most sem maradt el: 2009-ben a GDP 6,7%-kal szűkült, a fogyasztás 6,8%-kal, a hazai kereslet 12,6%-kal csökkent, a beruházások 8 %-al estek, a munkanélküliség pedig 11%-ra emelkedett. Mindez alapvetően nem a gazdasági válságnak, hanem a sorozatosan elkövetett hibáknak volt köszönhető. A válság csak felerősítette a kedvezőtlen folyamatokat. (Nem véletlen, hogy pl. Szlovéniát, Lengyelországot, Ausztriát szinte egyáltalán nem érintette a válság.)