A 3. Világháború kitörése esetén, mennyi esély van arra, hogy Magyarország nem lesz ütközőzóna?

Ha mondjuk az USA meg az Oroszok esnének egymásnak azt azért nem úgy kell elképzelni mint ami 70-80 éve történt.

Ma már a technika többet eldöntene, nem kell semmi ütközőzóna, ha akarják " otthonról " lövöldözhetnek rakétát egymásra.

"Ma már a technika többet eldöntene, nem kell semmi ütközőzóna, ha akarják " otthonról " lövöldözhetnek rakétát egymásra."

És miből gondolod, hogy majd az usa meg az oroszok rakétákat fognak egymásra küldeni? Az arabokra is rakétákat küld az usa? Nem, oda megy és ott harcol katonákkal. Ha annyira nem kellenének katonák, akkor már nem lenne katonaság. Bődületes hülyeségeket beszélsz össze, attól hogy vannak rakéták, még nem fognak lődözni egymásra. Mindenki tudja, hogy itt a Kárpátoknál lenne az ütközőzóna, mivel itt vannak a hegyek, és majd itt akarnák megállítani az ellenséget. Úgyhogy szívás, de pont benne lennénk a háború közepében. Csak nem gondolod, hogy kihagynának minket a buliból?

5:

Ez nem ilyen egyszerű. Először is, nem nukleáris haditechnikában erős NATO fölény lenne, tehát az, hogy a Kárpátokig nyomulnának a ruszkik, már eleve kétséges, nyilván ez függvénye lenne annak is, hogy a NATO mennyi idő alatt mozgósítana.

Másrészt az arab hasonlatod nagyon rossz, amikor az USA (vagy az oroszok) egy nála jóval gyengébb, és atomfegyver (+interkontinentális rakéta) nélküli államot támad meg, akkor ott nem merül fel a fogolydilemma, ugyanis a másik fél nem tud nukleáris fegyverrel csapást mérni az USA-ra, ha nem az USA lőne először. Amíg nem tör ki közvetlen totális háború a hidegháborús felek között (legyenek azok az USA és az oroszok, de India és Pakisztán esetében is megállja ez a helyét), addig a két fél nem is érdekelt abban, hogy kitörjön, inkább csak közvetett háborúkat folytatnak, ahol egy kisebb állammal háborúzik az egyik, a másik meg azt támogatja fegyverekkel, esetleg erődemonstrációként felvonulnak a határokon, és néha átlőnek lövegekkel, amit utólag tagadnak, de a lényeg, hogy félnek a közvetlen háborútól, mint a tűztől, mivel tudják, hogy többet veszítenek vele. Ugyanakkor ha kitörne a közvetlen, totális háború, akkor már nem a Nash egyensúly, hanem a fogolydilemma lenne a mérvadó, hiszen egyrészt bármikor jöhet az atomcsapás az ellenség részéről, aki először lő és jó helyre lő, az még akkor is előnyösebb helyzetbe kerülhet ahhoz képest, hogy ha a másik tenné először, ha az ő hátországa is nagyrészt megsemmisülne, ráadásul ha mégis hagyományos fegyverekkel folytatná le a háborút a két fél, akkor is mindkét fél tudja, hogy a másik, ha már nagyon vesztésre áll, akkor bevetné az atomfegyvereit. Ezért nyilván mindkét fél abban lenne érdekelt, hogy a lehető leghamarabb bevesse az atomfegyvereit, mert a hátországa már így is, úgy is pusztulásra van ítélve.