Hogy tudnak a nyugatpárti "bal"oldaliak elszámolni azzal, hogy anno kormányon ugyanolyan nyitottak voltak az oroszok irányába, mint most a jobboldal?

Az esetleg fel sem merül benned, hogy elég sokan vagyunk, akik akkor sem néztük jó szemmel, meg most sem az aktuális kormány orosz barátságát, viszont most nem Gyurcsány van hatalmon, tehát sokkal lényegesebb Orbánék szélkakasa.

Másrészt Gyurcsányék megtehették anno, mert a kelet és a nyugat akkor még nem rúgta össze a port, ma ugyanez sokkal kínosabb.

4:

3-as vagyok. Nincs igazad, lásd 2008-as orosz-grúz háború.

az én olvasatomban ez a következőképpen néz ki:

a ha végignézed az elmúlt pár száz év történelmét, akkor mindennek benne van a sűrűjében. egyszerűen olyan helyen vagyunk, hogy bármilyen Európát érintő balhé, legyen az kelet-nyugat, észak-dél, ég és föld, a törésvonal mindig rajtunk fut keresztül. egyszerűen nem tudunk kimaradni belőle.

ehhez jön az, hogy mindig is elmaradottak voltunk. a fejlett nyugathoz képest, mindig is kevesebb ásványkincsünk (a kitermelési képességgel együtt értve), kisebb iparunk, gyengébb hadseregünk stb. volt.

az elmúlt korok vezetői ezen (kevés kivételt leszámítva) mindig úgy próbáltak segíteni, hogy oldalt választottak. csatlakoztunk valakikhez abban a hitben, hogy akkor majd jó lesz nekünk, erősek leszünk stb.

eddig mindig ráfaragtunk. vagy rossz oldalt választottunk és feldúlták az országot, vagy jó oldalt választottunk és feldúlták az országot.

Gyurcsány megpróbált valami mást. megpróbált nem oldalt választani. megpróbált kilépni a hagyományos ütköző zóna szerepből és híddá, kapoccsá válni. amikor mindenki azon vergődött, hogy mi legyen Nabucco vagy Déli-Áramlat, ő azt mondta, legyen mindkettő.

mondjuk az tény, hogy annyira nem jött be, de hatalmas károkat sem okozott és alapvetően jó gondolat volt.

Orbán ezzel szemben visszatért a régi "jól bevált" recepthez. választott egy oldalt. mi meg jól meg fogjuk szívni. szokás szerint.