Miért változtatták meg 1946-ban Mo. államformáját?

Több alkalom is volt az európai és magyar történelemben, amikor a dinasztiák váltogatták egymást (pl. a brit dinasztia elég modern).

Arra is volt példa, hogy egy király halálakor a fiatal trónörököst nem koronázták meg, hanem egy régens vette át a helyét ideiglenesen.

Franciáknak is volt gyarmatbirodalmuk elég sokáig, és nem kellett császár annak kifejezésére. :-) Minden népnek más és más.

Végigolvasva utólag az egész ekörüli vitát akkoriban, az egész egy nevetséges bohózat volt.

"Angliában sincs "királyság", az alkotmányos monarchia csak formális, a királynő nem dönt semmiről."

Tildy? Szaksits? Göncz? Mádl? Sólyom László? Schmitt Pál? :-) Áder? Nekik mennyivel volt/van több szerepük? :) Tudom-tudom olcsóbban lehet őket eltartani, mint egy dinasztiát, ennyi előnyük van.

Egy parlamentáris demokráciában nem csak az uralkodónak, de a köztársasági államfőnek is csak formális jogai vannak.

"Nagy-Britanniaban legalabb (ha csak egy disz is) de legalabb van kiraly(no)...Magyarorszagon viszont meg az sem volt, vagy ki lett volna a kiraly, Horthy Miklos?"

Magyarországnak történeti alkotmánya volt, azaz lehetett a történelemben precedenst találni ennek megoldására (maga a kormányzó poszt is erről szólt, hogy ideiglenesen ő tölti be ezt a király posztját).

Akkor még léteztek a nagy, magyar arisztokratikus családok, amelyek közül valakit meg lehetett volna erre a posztra hívni (ld. Mátyás esetét). Mo.-nak csak a pragmatica sanctio révén volt Habsburg-örökjoga, amit az országgyűlés antant nyomásra megsemmisített.

"Ha nincs kiraly, semmi ertelme a kiralysag allamformajat fenntartani, mert az nem fedi akkor a valosagot, ugy ahogy pl. az NDK nevben a nemet demokratikus koztarsasag volt, valojaban pedig egy diktatura....ugyanolyan ertelmetlen volt 1945 elott Magyarorszagot kiralysagnak nevezni, amikor kozben egy koztarsasag volt, kiraly meg sehol..."

A Horthy-korszak királysága nem volt köztársaság, ugyanis Horthy kormányzóságának nem volt előre meghatározott mandátuma (egy közt. elnöknek van), és különböző címeket, megszólításokat viselt (egy közt. elnök nem visel), a 1937-es törvényektől fogva már nem volt felelős a parlamentnek (bár a parlament választotta őt), személye sérthetetlen volt, kijelölhette az utódját.

Egy közt. elnöknek nincsenek ilyen jogai.

Na, azért tisztázzuk:

1. A "jeruzsálemi király" cím nem csak a magyar koronának, hanem más európai dinasztiának is a címe (pl. mostani spanyol királynak is).

2. Nem, a ius exclusivae nem volt a magyar királynak a privilégiuma; koronabíborosai, amelyeken keresztül ezt gyakorolni lehetett, Spanyolországnak, Franciaországnak, NRB-nek (később Ausztriának) volt. Ferenc József osztrák császárként gyakorolta, nem magyar királyként.

3. Személyesen a választásos monarchiát viccnek tartom, de legalább minden Habsburg király esküjében benne van annak a joga:

"4. Abban az esetben, melyet Isten kegyelme messze távoztasson, - ha az ausztriai főhercegek mindkét nemének magvaszakadása, elsőben is: a dicső emlékezetű Ősatyánk VI., illetőleg III. Károly; utána dicsőült I. József; végre: dicsőült I. Lipót Császárok és magyar Királyok ágyékaiből leszármazó örökösök kihaltával bekövetkeznék, - a királyválasztás és koronázás előjoga az 1723. évi 1. és 2. törvénycikk rendelete szerint is visszaszáll Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokra, s ezen országoknál régi szokásaik szerint az sértetlenül megmarad hajdani érvényében és állapotában.

"