Az 1848-as 12 pontból melyek vannak megvalósulva a mai Magyarországon és melyek nem?

"1.Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését." - Cenzúra mái napig létezik, csak moderációnak akarják eladni.

"2.Felelős ministeriumot Buda-Pesten." Ez megvalósult, a felelősséget kivéve, mert az a hátuk közepére se kell.

"3.Évenkinti országgyülést Pesten." - Ez megvalósult.

"4.Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben." - Azóta sem valósult meg, mert bizonyos emberek itt az egyenlőbbeknél is egyenlőbbek.

"5.Nemzeti őrsereg." - Ez megvalósult.

"6.Közös teherviselés." - Nem valósult meg, az adófizető állampolgárok viselnek minden terhet.

"7.Urbéri viszonyok megszüntetése." - A mai társadalmi modellre ez elég bajosan alkalmazható.

"8.Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján." - Esküdtszékünk nincs, csak bíróságunk. Az egyenlőség pedig, lásd négyes pont.

"9.Nemzeti Bank." - Megvalósult, de ez se magyar kézben van.

"10.A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk." - Javarészt megvalósult, önként aki akar, mehet zsoldosnak külföldre.

"11.A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak." - Mái napig vannak politikai foglyok koholt vádakkal. Nem valósult meg.

"12.Unio." - Nem valósult meg.

1850-1864-ig "integrálódtunk" a Habsburg-Birodalomba.

1864-től kezdve pedig olyan jogokat adtunk a király kezébe, aki az ellenzéket sohase nevezte ki kormánynak.

"Hogy történhetett ez, hogy a 12 pontból alig valósult meg valami, az emberek mégse háborodnak fel?"

1848-ban nem voltunk olyan birka nép, mint most.

1848-ban a kormány még olyan szinten normális volt hogy az emberek követték maguktól, nem volt szükség agymosásra

A mostani selejt kúrmányok agymosás nélkül 1 napot nem tudnának fosztogatni az országot. Hát ezért.

1848. évi III. törvénycikk

32. § A ministerek feleletre vonathatnak:

a) Minden oly tettért, vagy rendeletért, melly az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fenálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos minőségükben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki.

b) A kezeikre bízott pénz, s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásaért.

c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatók valának.

33. § A ministereknek vád alá helyeztetését az alsó

tábla szavazatainak általános többségével rendeli el.

34. § A biráskodást a felső tábla által, saját tagjai közül titkos szavazással választandó biróság, nyilvános eljárás mellett gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez aránylag határozandja meg.

Választatik pedig összesen 36 tag, kik közül azonban tizenkettőt az alsó tábla által a vádpör elévitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az eként alakított, és tizenkét személyből álló biróság fog fölöttök itéletet mondani.

35. § Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak általános közbocsánat esetében gyakorolható.

36. § Hivatalos minőségükön kívül elkövetett egyéb vétségökre nézve a ministerek a köztörvény alatt állanak.

37. § A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását - s a multra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását országgyülési megvizsgálás, s illetőleg jóváhagyás végett - évenként az alsó táblánál bemutatni köteles.

38. § A miniszterium hivatalbeli fizetését, a törvényhozás további rendeleteig, a nádor s királyi helytartó határozandja meg.