Letezik korabeli foto az 1848/49-es szabadsagharcrol? Vagy keszultek egyaltalan fotok akkor mar Magyarorszagon?

Figyelt kérdés
Nagyon kivancsi vagyok erre, barki barmit tud errol, ne legyen rest irni ! :D Arrol meg fogalmam sem volt, milyen kategoriaba kell helyezni, emellett dontottem.

2013. aug. 28. 17:05
 1/7 anonim ***** válasza:
100%
Alig tíz éves volt akkoriban a fényképezés, tehát még nagyon gyerekcipőben járt, főleg Magyarországon. Erősen kétlem, hogy a század első felében készült fénykép az országban.
2013. aug. 28. 18:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:

Ja, 1839-től beszélhetünk fényképezésről. Azok a kamerák még nem ilyen kattintgatós vackok voltak. Nagy dobozok, nagyon alacsony fényérzékenységű anyaggal, amiért hosszú megvilágítással tudtak csak exponálni, Hogy értsd: leülsz és másodpercekig mozdulatlan maradsz és talán sikerül a portré :) A fotográfus is ritka szakember volt, komoly vegyészkedéssel is járt a fényképezés.

Van ember, aki még nem látta Petőfi portréját?

[link]

2013. aug. 28. 18:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:
Ejha...egy darabka mult. S fontos (es regi) tortenelmi esemenyekrol ? Nagyon szivesen varok meg ilyen valaszokat ha valaki tud. Ez eddigieket meg koszonom.
2013. aug. 28. 18:28
 4/7 Cranach válasza:
100%

Amennyire tudom a szabadságharcról nem készültek fényképek. Ennek oka a korábban említett hosszú (több perces, eleinte még akár tíz perces) expozíciós idő. Az első dagerrotípiák csendéletek, portrék voltak, semmint mozgalmas események. Roger Fenton az első haditudosítók egyike volt, ő készítette a legelső ilyen felvételeket 1855-ben a krími háborúban.


A legelső ismert magyar dagerrotípiát egyébként Skolnik Károly készítette 1840 tavaszán.

2013. aug. 28. 19:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 A kérdező kommentje:
Koszonom. Ha barmit tudtok meg ezekrol, osszatok meg velem, imadom a regi hires fenykepeket. :)
2013. aug. 28. 22:14
 6/7 anonim ***** válasza:

Sajnos nagy valószínűséggel az eseményekről nincs felvétel, a fent taglalt problémák miatt.


Az akkoriban elterjed dagerrotípia és talbotípia rendkívül hosszú expozíciós időket igényelt. Tájképeket, tárgyakat, épületeket tudtak megörökíteni, embereket legfeljebb műteremben, percekig mozdulatlanul ülve. Gyakran külön ülő-állványokat használtak erre, melyekkel, hátulról, láthatatlanul még a nyakat is kitámasztották, hogy a fej minél kevesebbet mozogjon.


Az első emberről készült fotó amúgy nagyon korai 1838-ból való, és egy városrészletet ábrázol. Csak véletlenül fedezhetők fel rajta emberi alakok, mivel a több mint 10 perces expozíció alatt minden mozgó dolog "eltűnt" a képről, kivéve az előtérben ácsorgó/ücsörgő cipőpucoló és kuncsaftja. Ők is csak sejlenek:


[link]


A lassú dagerrotípiát az 1850-es években kezdi fokozatosan felváltani a nedves kollódiumos eljárás (és társai), melyek másodpercekre rövidítették a szükséges időt. Ezek magukkal hozták azt is, hogy a fényképezőgépek elkezdtek hordozhatóvá válni és a fotósok kimerészkedtek a szabadba.


Ilyen szempontból az amerikai polgárháború már "szerencsésebb" időszakban tört ki, mivel addigra alkalmassá vált a fényképezés az események megörökítésére is.

2013. aug. 29. 09:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 OHB válasza:

Szia


En jopar eve foglalkozom a szabadsagharc tortenetevel szerelembol, en sem lattam, de meg nem is hallottam, hogy lennenek fenykepek abbol az idobol. Persze Petofi dagerotipiaja hires, de evvel vege is a fenykepanyagnak ami fellelheto az akkor szereplokrol, esemenyekrol abbol az idobol.


Udv.

2013. aug. 29. 20:57
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!