Milyen lenne most az ország?

Nagyobb.

Ez a biztos, a többi meg a fene sem tudja.

"A régi Magyarország csak akkor maradt volna fenn abban a formában, ha valami radikális lépéssel elhajtottuk volna a kisebbségeket az országunkból."

EZ a létező legkártékonyabb hozzállás, és egészen biztosan ezért vesztettük el Trianonban az ország kétharmadát.

Sajnos pont fordítva.

Az országban élő kissebségeket ugyanúgy kellett volna negbecsülni a kiegyezés után is, mint az azt megelózó 1000 évben.

De a Habsburgok sikeres politkája eredményeként a magyarok szembekerültek a kissebbségekkel.

Ezt használták ki a nagyhatalmak az ország szétdarabolásához.

Akit érdekel a valóság, olvassa el a Dr Szádecky Lajos rektori székfoglaló beszédét a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem 1910-es tanévnyitó ünnepségén.

[link]

Éppen 100 évvel ezelőtt... frappáns és korhű összegzése az utolsó békeévek hangulatának és a magyar kultúra szerepének a Kárpát medencében.

Arról beszél, hogy a magyarság milyen eredményesen integrálta a legutolsó időkig a bevándorlókat, hogyan kerültek ki a "legnagyobb magyarok" éppen közülük. Hogy e népek múltjának "mássága" nem akadályozta meg őket hogy szinte kivétel nélkül beolvadjanak a magyar nemzetbe és egyenrangú, hasznos és nélkülözhetetlen tagjai legyenek annak.

Megemlíti hogy a történelemben kevés nemzet engedte meg magának hogy idegeneknek olyan jogokat adjon mint a magyarok a jövevényeknek.

Az aradi vértanúk nevei közül kevesebb mint a fele hangzik magyarosan. Mégis a mindannyian a magyar szabadságért haltak meg.

Elég kinyitni a telefonkönyvet : tele van Német(h)-ekkel, Horvát(h)-okkal, Olláhokkal, Tótokkal, Oroszokkal, Rácokkal, Törökökkel, aztán hozzá lehet adni az -er végű meg -ecky, -ski, -evics, -ova, -bec, meg kitudja milyen végű, tipikusan nem magyar hangzású neveket. Látjuk hogy nevüket megtartva "igazi" magyarrá váltak.

Mégis... A trianonnnal foglalkozók egy része - a "másik oldal" - mindezt figyelmen kívül hagyva csak a magyar politika hibáit hangoztatja Trianon igazolásaként.

A fent említett mű nagyon szépen illusztrálja azt hogy a történelem túlnyomó részében a Kárpát medence népei egmással békességben és megértésben éltek.

[link]