Milyen aktuális gazdasági problémát tudnátok mondani és hogyan oldanátok meg?

orbán vikike. Ő már eleve egy gazdasági probléma, mert amint meghallják a nyugati befektetők, menekülnek.

Keleti meg nem kell azzal a kultúrával amit onnan hoznának...

Egyébként az igazi gazdasági probléma az emberekben. Konkrétan az, hogy nem tudják hogyan működik. Nem véletlen nincs bevezetve az alap közgazdaságtan általános iskolákban meg középben.

nyugdíjrendszer túl sokba kerül

Megoldás:

Mindenki annyit kap emennyit befizet.

Nincs ingyen eü és nincs ingyen utazás.

Aki ezt megpróbálná meglépné azt a nyuggerek leöntenék savval

ma 13:21

majd pár év múlva magadat öntenéd le savval.. -.-

Szerintem 30 éves korig ne lehessen szavazni!

Különben ilyen kormányunk lesz mint a 2-es hozzászóló szeretne!!!

Hát, gazdasági problémából éppen van egy pár... Velősebb választ kértél, megkapod :)

1) Demográfiai válság. Nekünk itt Európában talán ez a legégetőbb. Megoldás nem nagyon van, nem tűnik úgy, hogy a közeljövőben megállna a népességfogyás, a gyerekvállalást pedig nem lehet felülről erőltetni. Itt inkább előre kellene tekinteni, és a népességfogyásból szükségszerűen következő bevándorlásra, abból pedig szintén szükségszerűen következő bér- és életszínvonal-zuhanásra, illetve etnikai feszültségekre felkészülni. Utóbbi már zajlik is, a bevándorló- és menekültügyeket az egész EU és Magyarország is egyre komolyabban veszi. Jó lenne valamiféle szociális tartalékot is felhalmozni, hogy az életszínvonalbeli zuhanásban némi hálót tartson az állam azoknak, akik végképp elvesztik a lábuk alól a talajt. Persze ez az emberektől is kíván némi alázatot, hogy ha már nem szültek gyereket, elfogadják azt az életszínvonalat, amit azok a népek hoznak ide, akik szültek gyereket...

2) Adósságcsapda és tőkehiány. Ez még a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltás körüli rabló-privatizáció öröksége. Miközben nagyon nagy szükség lenne hosszú távú befektetésekre (lásd az összes többi pontot), gyakorlatilag semmilyen tőkénk nincs, amivel ezt biztosítani tudnánk, mert a rendszerváltás környékén szinte a teljes nemzeti vagyon szétprivatizálták. A folyó bevételeket pedig a drága államháztartás és szociális kiadások mellett a csillagászati adóssághalmaz teljesen elviszi. Maradnak a hitelek és a külföldi tőke, amivel teljesen kiszolgáltatottá - és szabadon kirabolhatóvá - válik a magyar gazdaság. Ebben talán van most némi javulás, a mostani kormány komoly lépéseket tett a nemzeti vagyon visszaszerzéséért, hogy végre elkezdhessünk 10-20 évekre előre gondolkodni. De ez nagyon döcögős folyamat, és könnyen lehet, hogy mire talpra állunk, addigra már késő lesz.

3) Éghajlatváltozás. Magyarországot, mint mezőgazdasági országot különösen érzékenyen érinti az éghajlatváltozás, ráadásul az Alföld az egyik legsérülékenyebb vízellátású terület a régióban. Az aszályokra való felkészülést már most késő elkezdeni, az alföldi csatornarendszer, a dunai és tiszai víztározók megépítése halaszthatatlan beruházás lenne. Természetesen jelen politikai és gazdasági helyzetben egy ilyen beruházás teljesen elképzelhetetlen, ez viszont évről évre egyre több pénzünkbe kerül. Egy felelős és gondolkodó társadalom még a gazdasági gondok közepette is még egyet húzna a nadrágszíjon, hogy jusson pénz a csatorna- és gátrendszer kiépítésére, és így megmentsük a magyar mezőgazdaságot. Persze én is tudom, hogy ez naiv elképzelés, de így a felbecsülhetetlen gazdasági és stratégiai jelentőségű élelmiszeriparunk és mezőgazdaságunk teljesen védtelenül néz szembe az egyre súlyosabb környezeti károkkal.

4) Energiafüggőség. Ezen nincs mit segíteni, energia terén nekünk nem osztottak lapot. Itt legjobb lenne több lábon állni, hogy minél több helyről, és főleg minél több forrásból (gáz, atom, megújuló) tudjunk energiát importálni. Ez különösen fontos lenne most, mert a hagyományos energiahordozók drágulásával az energiaszektor épp az átalakulás küszöbén áll, és még csak tapogatózni tudunk, hogy merre fog továbbhaladni. Gazdaságilag nem feltétlenül, de stratégiailag nagyon fontos, hogy mi magunk is termeljünk áramot, ezért Paksot feltétlenül meg kell őrizni. Ez nem csak a bővítést jelenti, hanem a dunai víztározó megépítését is, mert bizony nagy pofáraesés lesz, ha pont a maximális energiaigényű nyári aszályok idején le kell állítani az erőművet. Márpedig néhány évtizedes időtávon (ugye a bővítés kapcsán pont ennyiben gondolkodnak) ez a legvalószínűbb jövőkép.

5) Társadalmi morál. Az ötödik gazdasági problémánk a humán erőforrásaink gyengesége, ami szintén nagyban a szocializmus öröksége. Felbecsülhetetlen gazdasági károkat okoznak olyan emberi tényezők, mint a gyenge adófizetői morál, a szakképzetlen vagy gondatlan munkavégzés, a nyelvtudás hiánya, a társadalmilag elfogadott szabályszegések, az egészségtelen életmód, a közgazdasági és jogi analfabétizmus, a szabadon manipulálható fogyasztói magatartás, stb. Emellett a vállalkozói szellem, a kapitalizmus alapvető "itt egy probléma, alapítsunk rá egy céget, csináljuk meg és keressünk belőle pénzt" hozzáállása is csak lassan kerül bele a köztudatba. Sok pénztől esünk el azért, mert egyszerűen nincs magyar vállalkozó, aki megcsinálja az adott feladatot (vagy ha van, akkor csak szerencsevadász kókler, aki silány munkát végez), és ezért külföldiek viszik el a profitot. A legtöbb magyarnak egyszerűen eszébe sem jut, hogy a bankszámláján féltve őrzött megtakarítását akár be is fektethetné, több pénzt kereshetne vele, nem mellesleg gazdasági fejlődést, 1-2 munkahelyet is teremtene. Ezen a családi nevelés és az iskolai oktatás feladata lenne változtatni, ami zajlik is, és ebben is vannak biztató fejlemények, egyre több a magyar startup, kis családi vállalkozás, és a sokat emlegetett KKV-központú politika is megvalósulni látszik. Megintcsak az van, mint ami általában igaz szerintem az országra: jó az irány, csak nagyon lassan haladunk.